Ide kattintva beismerheti bűnösségét – Online szabálysértési ügyintézés Angliában

Blogbejegyzésünkben Anglia és Wales igazságügyi rendszerének egy, az online tér felé nyitó újítását, a kisebb büntetőügyekben alkalmazható Egységes Igazságszolgáltatási Eljárást mutatjuk be, amely a kezdeti kritikus fogadtatás ellenére egyelőre úgy tűnik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és még a covid járvány sem tudta megbénítani.

(A kép forrása: https://insidehmcts.blog.gov.uk/2017/08/17/making-a-plea-online-for-traffic-offences-has-got-easier/)

Anglia és Wales igazságügyi rendszerében már régebb óta igyekeznek a hagyományos tárgyalások számát visszaszorítani azokban az ügyekben, amelyekben ez nem feltétlenül indokolt, egyszerűbben is elintézhetők lennének. E folyamatnak egy viszonylag friss eleme, a 2015 áprilisában bevezetett Egységes Igazságszolgáltatási Eljárás (’Single Justice Procedure’) a kisebb súlyú bűncselekmények egyszerűsített elintézésére nyújtott lehetőséget.

Anglia és Wales igazságszolgáltatási rendszere nem különbözteti meg a bűncselekményeket és a szabálysértéseket olyan élesen, mint a magyar jog, így a békebírónak alaphelyzetben a legcsekélyebb ügyben is személyes jelenlét kötelezettségével kellett tárgyalást tartania, a terhelt itt nyilatkozhatott, beismeri-e a bűnösségét vagy sem. Az Egységes Igazságszolgáltatási Eljárás keretében a kizárólag nagykorúakkal szembeni, szabadságvesztéssel nem büntethető bűncselekmények intézhetők el, amennyiben az ügyész ezen eljárási forma mellett dönt. Az egyesbíróként eljáró békebírónak lehetősége nyílik a felek távollétében, személyes meghallgatásuk nélkül, az iratok alapján dönteni. Garanciális szempontokra figyelemmel a terheltnek természetesen továbbra is fennmarad a joga a tárgyalás tartására, amennyiben úgy kívánja, a bíróság köteles tárgyalást tartani, de erről a jogáról kifejezetten le is mondhat. A békebíró a tárgyalásról lemondás esetén is dönthet úgy, hogy mégis a hagyományos tárgyalási útra tereli az ügyet, amennyiben azt szükségesnek érzi.

Amennyiben a terhelt a megadott határidőn belül nem nyilatkozik a bűnössége kérdésében, úgy tekintik, lemond a tárgyalásról, és a meghallgatása nélkül dönt.

Ez az eljárás a 2015-ben bevezetett formájában is felgyorsította a kisebb súlyú bűncselekmények elintézését, ugyanis sokan éltek a lehetőséggel, hogy postai úton ismerjék el bűnösségüket, így a békebíróságoknak (magistrates’ courts) nagyobb kapacitásuk maradt a komolyabb súlyú és bonyolultabb ügyekre.

Indítsd be karriered az LKT Fresh Programmal!

Pályakezdő ügyvédjelöltként a későbbi karrieredre is óriási hatással van az első munkahelyed – nagy a nyomás, hogy jó döntést hozz a diploma után.

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda neve a garancia arra, hogy itt mindent megkapsz, amire egy sikeres jogászi pálya beindításához szükséged lehet.

Az új eljárás sikerességére tekintettel az igazságügyi minisztérium 2016-ban javaslatot tett Egységes Igazságszolgáltatási Eljárás online üzembe helyezésére. A javaslat indokolása szerint évente körülbelül 890.000 (ez az összes békebírósághoz kerülő ügy fele) olyan, szabadságvesztéssel nem büntethető, beazonosítható sértett nélküli ügy van, amelyek nagy része az Egységes Igazságszolgáltatási Eljárásban elintézhető.

A vádlottak az elektronikus út megnyitásával az ügyüket teljesen online, gyorsabban és egyszerűbben intézhetik, a kiszabható büntetés ismeretében tehetnek beismerő vallomást, akár azonnal is kiegyenlíthetik a büntetést. A felület a terheltek számára felhasználóbarát, könnyen átlátható és kezelhető, az állam szempontjából költséghatékony, a békebírákat és jogi képviselőket pedig mentesíti a rutinmunkától.

Az online eljárás a hagyományoshoz hasonlóan indul. A terhelt postán értesül a vádemelésről, az értesítés (’notice’) megjelöli a vádemelőt (ez lehet például a rendőrség vagy a BBC finanszírozására előírt kötelezően fizetendő licencdíj meg nem fizetése esetén a TV Licensing), illetve tartalmazza a szükséges kioktatást arról, hogyan tehető online formában vagy hagyományos postai úton vallomás. Az értesítés átvételét követően a vádlottnak 21 napja van arra, hogy egy online felületre belépve válaszoljon. Amennyiben nem nyilatkozik a bűnösség beismerése kérdésében, a békebíró a vádlott meghallgatása nélkül dönti el az ügyet, a bűnösség megállapítása esetén a terhelt elesik a beismerés mint enyhítő körülmény javára értékelésétől is.

Amennyiben a vádlott beismeri az online rendszerben a bűnösségét, eldöntheti, akar-e tárgyalást vagy sem. Ha az előbbi lehetőséget választja, idézést kap, és a meghallgatáson a békebírónak személyesen is előadhatja észrevételeit, nyilatkozhat személyi körülményeiről. Ha nem kíván elmenni a tárgyalásra, kérheti a büntetése mérséklését, és megjelölheti miért. Ezután a békebíró a rendelkezésre álló adatok alapján szabja ki a büntetést, amelyről írásban tájékoztatják a vádlottat.

Amennyiben a vádlott ártatlannak vallja magát az írásbeli felszólításra, idézést kap, és mindenképpen meg kell jelennie személyesen a bíróság előtt.

A rendszer kidolgozásakor gondoltak az online térben járatlanokra is, támogatott digitális rendszert biztosítanak mindazoknak, akik online szeretnének nyilatkozni a bűnösségük tárgyában, de az valamilyen oknál fogva nem áll módjukban.

Jól látható, hogy az állam az online Egységes Igazságszolgáltatási Eljárással nem kényszerítette rá a polgárait az elektronikus út használatára, hanem csupán további lehetőségként biztosította azt; az állampolgárok pedig a kezdetektől nyitottnak bizonyultak az elektronikus bűnösségbeismerésre. A békebírók az eljárásban elektronikusan kapják meg az ügyiratokat, bizonyítékokat, a folyamat így gördülékenyebb, kisebb a hibázás lehetősége, gyorsabb és költségkímélő is.

Mint szinte minden újítást, ezt is érték kritikai támadások, alapvetően a tisztességes eljáráshoz való jog potenciális sérelme miatt. Az ellenzők szerint az eljárásban nincsenek kellő biztosítékok a jogi tanácsadásra és arra, hogy az angol nyelvet nem értők ne legyenek hátrányban. Az online rendszer szerintük a hatékonyságot és a felhasználóbarát formátumot a tisztességes eljárás és igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés fölé helyezi.

Konkrét kifogásként megfogalmazták, hogy az online bűnösség beismerésnél nem tájékoztatják kellő mértékben a terheltet arról, milyen következményekkel járhat a priusz (például nem utazhatnak az Egyesült Államokba a vízummentességi program keretében), továbbá, hogy a terhelt valódi kontroll nélkül nyilatkozik írásban arról, megértette a figyelmeztetéseket, nem győződik meg róla senki, hogy ez valóban így van-e. A konkrét segítségkéréshez a félnek aktívan tennie kell. A Fair Trials nemzetközi emberi jogi szervezet további garanciák bevezetését szorgalmazta a tárgyalás tartása nélküli büntetőügyekben, úgymint az ügyvédi segítség kötelező igénybevételét és bírói felülvizsgálatot.

A negatív vélemények értékelésekor ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a csekély súlyú ügyekben akkor sincs kötelező ügyvédi képviselet, ha a bíróság személyes jelenléttel tart tárgyalást, továbbá véleményes, hány jogi képviselő tájékozott annyira egy harmadik ország vízumrendszerében, hogy ténylegesen még arra is kiterjedő széles körű tájékoztatást nyújtson a védencének.

A felhasználói elégedettség a jogvédő szervezet szerint nem mérőfoka az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek, amely állítás szintén vitatható, hiszen a tág értelemben vett igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek fontos eleme az állampolgár kellő ismeretekkel való felvértezése, hatékony tájékozódása ill. ennek biztosítása. Jelen esetben a hagyományos postai út mellett egy újabb lehetőséget kaptak a terheltek, amelyet az interneten kiterjedt és könnyen érthető tájékoztató anyagokkal támogatnak.

A koronavírus mindenesetre az Egységes Igazságszolgáltatási Eljárás létjogosultságát igazolta: míg rengeteg állami funkció megakadt, a csekély súlyú büntetőügyek intézésében nem tapasztaltak számottevő késedelmet, hiszen a munkát távolról is, rugalmasan tudták ellátni. Megmaradt az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, továbbá biztonságban, egymástól távol tartották az igazságszolgáltatásban dolgozókat és az eljárások alanyait.

2020 áprilisában a bíróságok igazgatásáért felelős Őfelsége Bírósági és Közigazgatási Döntőbírósági Szolgálata (HM Courts & Tribunals Service, HMCTS) felülvizsgálta, és a COVID-19 előírásokhoz igazította az egységes igazságszolgáltatási eljárás értesítését. 2020 júliusától pedig az eljárás hatálya kiterjedt a járványügyi szabályok (pl. maszkviselési szabályok megszegése, üzletek jogellenes nyitva tartása, nagy összejövetelek szervezése) szabálysértéseire is. Az átláthatóság, nyilvánosság növelése érdekében az ebben az eljárási formában folyamatban lévő ügyek listája online bárki által hozzáférhető, a médiának részletesebb listát küldenek, és kérésre az ügyek kimenetéléről is tájékoztatást nyújtanak.

A fejlesztések most a Közös Platform (Common Platform) 2021 végére ütemezett befejezésére irányulnak, a felület egyelőre 26 bíróságon működik. A bírósági dolgozók, az ügyészek és a védők a büntetőügyekkel kapcsolatos információkat a készülő digitális ügykezelő rendszeren, egyetlen felületen tudják majd kezelni és megosztani egymással, amely egyszerre szolgálja az ügyek hatékony intézését és az eljárás alanyainak kényelmét.

A cikk a Digitális jogalkalmazás rovat keretében jelent meg. Az eddigi írásokat itt találod.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.