Így lettek a magyar jogászokból modern cipészek

Múlt héten Amerikában voltam, és egy nagy IT cég jogi igazgatójával beszélgettem. Felvitt az 67 emeletes irodaházuk legfelső szintjére, ahol a brutális kilátáson kívül volt egy olyan kávézó is, ahol a kiszolgáló helyett egy ipad várt.

Beütöttem, amit kértem, majd a gép elkészítette a kávét. Ha most ez egy „divatos” bejegyzés lenne, akkor úgy folytatódna, hogy mennyire hiányzott nekem ebből az „emberi tényező”, a „humán interakció”. De nem! Egyrészt ez nem egy trend-követő blog, másrészt nekem egyáltalán nem hiányzott onnan sem egy unott arcú kiszolgáló, aki háromból kétszer elrontja a rendelést, sem pedig a manír-bomba barrista, aki megsértődik, ha koffeinmentes kávét kérsz, és aki a kávéfőzést minimum önkifejezésnek, de leginkább művészetnek tartja. Az ember ott tudja legyőzni a gépet, ahol jobb, mint a gép, ahol többet nyújt, mint a gép: ahol nem, ott csak addig lesz ember a gép helyett, amíg olcsóbb.

De nem erről beszélgettünk. Azzal kezdtünk, hogy kik vitték el a jogi torta majdnem egyharmadát Amerikában. Az USA GDP-je ugyanis összesen 32%-kal nőtt az elmúlt 10 évben. Ehhez képest azonban az igény az ügyvédi irodai szolgáltatásokért stagnált az elmúlt 10 évben, tehát valaki ezt a növekedést elvitte a piacról, ami nem éppen egy kis szelete a tortának.

Valami gáz van tehát a rendszerben. Nem tudja pontosan senki, hogy milyen egerek vihették el a „sajtot”, de valszeg az alternatív jogi szolgáltatók, public policy cégek, szabályozási tanácsadók és persze a Big4. Érdekes trend, de miért van ez az egész…? A kérdésre nem egyszerű a válasz, és erről majd máskor írok.

Inkább leírom a másik témánkat, mert abban kevesebb az ábra és a szám. Arról beszélt, hogy a korábbi jogi igazgató azzal foglalkozott éveken keresztül, hogy a cég általános szerződési feltételeit hegesztette (remélem megfigyeltétek, hogy a magyar társadalom bizonyos bugyraiban ezt „heggeszteni”-nek mondják és írják). A korábbi jogi igazgató célja az volt, hogy a cég felelősségét a lehető legjobban körbe bástyázza jó felelősség-kizáró klauzulákkal és egyéb egyéb szerződéses rendelkezésekkel. Borzasztó mennyiségű pénzt, időt és energiát fordított erre. Az új jogi igazgató meg bejött, és kötött inkább egy jó biztosítást…

Kutatás a jogi munkaerőpiacról

A kitöltők között a nyertes választása szerint kisorsolunk 4 db Szigetjegyet, egy 75.000 Ft-os IKEA utalványt vagy egy 75.000 Ft-os Repjegy.hu utalványt!

Mindenki ismeri az alapsztorit „rómás” szigorlatról. Állítólag az öreg Brósz profnak az volt a mániája, hogy szigorlaton megkérdezte a nebulókat, hogy ha kinéznek az ablakon mit látnak. A szerencsétlen elsős kinézett, és azt mondta, hogy embereket. Brósz rávágta: helytelen! Azok jogalanyok.

És ez a baj… Ez az a gondolkodás, ami a magyar jogászokból modern cipészeket nevelt, és nem gondolkodó tanácsadókat. Az ugyanis egy komoly probléma, amikor egy jogász minden problémát jogi problémának lát. A jogászoktól ugyanis a mai világ nemcsak azt várja el, hogy jogi problémákon kívül más problémákat is lássanak meg, hanem azt is, hogy (jogi) problémákra ne csak jogi válaszokat adjanak. Ahogy a példa is mutatja: egy felelősségi kérdésre egy biztosítás megkötése legalább annyira jó megoldás lehet, mint egy 50 oldalas szerződés… sőt….

Más a véleményed? Reagálnál Miklós írására? Ne tartsd magadban a gondolataidat, kommentelj a Facebook-postunk alá!

Ügyvéd

Ügyvéd, vállalkozó, vezető, választottbíró, előadó, mentor. Az OPL partnere. Nyolc évig tanított filozófiát a JÁB-on, évekig blogolt a világ és Magyarország ügyes-bajos dolgairól.

Nem egy ügyvédi iroda vagyunk, hanem egy új generációs jogi szolgáltatási cégcsoport, ahol a legkülönbözőbb jogi munkáktól a kormányzati kapcsolatokon keresztül egészen a legújabb technológiákig sok mindennel foglalkozunk. Ami összeköti ezeket a cégeket és munkáinkat, az a nemzetköziség, professzionalizmus és az innováció. Jófejek vagyunk, és szeretjük az életet... Ja, és csak annyira vesszük komolyan magunkat, amennyire egészséges.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.