IM medias res – Hogyan avatkozhat be az igazságügyi tárca a tehetségek támogatásába?

A jogászképzés olyan kérdés, mely vaskosan érinti nemcsak az épp benne lévőket, hanem az egész jogásztársadalom jövőjére és jelenére is komoly kihatással van. Az Arsboninál mi is szeretünk erről beszélgetni, ötletelni, merengeni. Ezért is volt nagy öröm számunkra, hogy minderről már beszélgethettünk Trócsányi László igazságügyi miniszterrel és Kardos Lili programiroda-vezetővel. Most a jogászképzésért felelős csapat újabb tagjával Sulyok Mártonnal, az IM Miniszteri Kabinet munkatársával készíthettünk interjút, aki egyetemi adjunktusként több éves tapasztalattal rendelkezik országos és egyetemi tehetséggondozásban. Nem meglepő, hogy az utóbbi években az IM e tevékenységében vállal szerepet.

Miért választottad a jogi pályát, illetve egyetemi tanulmányaid során kapcsolódtál-e a tehetséggondozó mozgalomhoz?

Édesapám és azon az ágon már sokan mások is, generációk óta a jogászi hivatásrendet választják, tehát mondhatni, hogy volt egyfajta predesztináltság, amely a jogi pályára, egészen pontosan a jogi karra vezetett Szegeden. Ettől függetlenül, mindig is hatással volt az életemre az interdiszciplinaritás, például párhuzamosan jelentkeztem biofizika-biokémia tagozatra, valamint angol-francia nyelvi tagozatra különböző középiskolákba. Végül a humán érdeklődés győzött, és vitt tovább a jogi pályára. Az egyetemi évek alatt pedig jártam számos TDK ülésen, de sehol sem ragadtam le sokáig – vándoroltam az egyes tudományterületek között.

A tehetséggondozó mozgalom iránt végül az egyetem elvégzését követően köteleződtem el, és ebben több embernek is szerepe volt. Testvérem már fiatalon a Kutató Diákok Országos Szövetségében vállalt vezető szerepet, később pedig a Tehetségtanács titkáraként dolgozott, így volt egy családi példa is előttem, ahogy már korábban is a pályaválasztás kapcsán. A szegedi jogi karon pedig Prof. Dr. Badó Attila egyetemi tanár kollégám, egykori professzorom kért fel arra, hogy akkor még tanársegédként csatlakozzam a kari tudományos diákköri tanács (TDT) vezetéséhez. Pár év elteltével pedig egy másik volt professzorom, Prof. Dr. Szabó Imre volt az, aki felkért arra, hogy a 2016-tól a vezetése mellett működő Állam- és Jogtudományi Szakmai Bizottság titkára legyek.

Ha szabad így mondanom, ez már egy kicsit nagyobb játéktér a tehetséggondozásban,

Segítünk a pályakezdésben, munkahelyválasztásban

Gyere el a legközelebbi dzsemborinkra, és egy habos sör/fröccs és pizza mellett berúgjuk a karrieredet! A HR-es könzervszlogenek helyett mi eszközöket adunk a kezedbe, hogy a hozzád legjobban passzoló állást találd meg pályakezdőként.

ugyanis az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) alatt működő Szakmai Bizottságok az adott Országos Tudományos Diákköri Konferenciák egyes szekcióinak szervezéséért felelősek. Mint ilyenek – és most csak a jogi területről beszélek – összefogják az ország összes jogi karának TDT-képviseletét, amikor a tehetséggondozással és a két évente megszervezésre kerülő OTDK-val kapcsolatban döntéseket hoznak.

Most mégis arról beszélgetünk, hogy mit tehet az igazságügyi tárca a tehetséggondozásért.

Igen, ez az én utam következő állomása volt. Trócsányi László igazságügyi miniszter, korábbi szegedi tanszékvezetőm és professzorom kért fel először arra, hogy külső szakértőként kapcsolódjak be a jogászképzés támogatását koordináló programiroda tehetséggondozó munkájába. Itt most nem elsősorban a hallgatói kiválóságok neveléséről beszélünk, hiszen arról Kardos Lili kolléganőm egy korábbi interjúban már részletes tájékoztatást adott. Az én feladatom az, hogy tudományos és szakmai hátterem felhasználva olyan szakmai programokat szervezzek az IM Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíjában részesülő joghallgatók részére, amelyek segítségével betekintést nyerhetnek a jogi pályán létező és eltérő karrierlehetőségekbe, illetve valamelyest az IM belső működésébe is.

Mi az a vízió, ami vezeti ezt a tevékenységet?

Igazából a vízió az a cél, amiről a fentiekben már szóltam. Az igazságügyi tárca szeretne lehetőségeket ajánlani a jogászképzésben résztvevő hallgatóknak már rögtön a képzés legelején, és egyúttal azt is lehetővé tenni, hogy különböző pályaképek, kulisszatitkok felvillantásával vonzóvá tegye a közszolgálati, közigazgatási munkát is. Ugyanis

szükség van a tudományban jártas, több nyelvet is beszélő tehetségekre az igazságügy területén,

de természetesen a közszolgálat más területein is.

Pontosan mi a Te feladatod a programokkal kapcsolatban?

A programokkal kapcsolatosan a feladatom az, hogy a tehetséggondozó „portfólió” részletei tekintetében egyes rendezvényekre javaslatot tegyek, illetve ezeket megszervezzem. Két egyszerű példát mondok erre, ciklikusan ismétlődő feladatok kapcsán. 2017 óta minden év kora tavaszán, kb. februárban megszervezzük az előző év szeptemberben felvételt nyert és IM Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíjban részesült első éves joghallgatók számára az ún. Kiválósági Jogászösztöndíjasok Országos Találkozóját, amelynek keretében – együttműködésben a Budapesti Ügyvédi Kamarával – a kamara székházában egy fél napos szakmai programot szervezünk. A találkozó alkalmával a hallgatók nem csak átveszik a minisztérium vezetésétől az ösztöndíjukat tanúsító okleveleket, hanem 4-5 előadást is meghallgatnak, amelyeket az IM, és pl. az Alkotmánybíróság vagy az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala munkatársai tartanak a legváltozatosabb, figyelemfelkeltő témákban. Csak, hogy párat említsek, volt már szó arról, hogy mit taníthat az irodalom az alapjogok védelméről, illetve, hogy az Európai Unió Bíróságának alkohol-tartalmú italokhoz fűződő esetjoga hogyan fejleszti az uniós jog tartalmát a nemzeti jogokra is tekintettel.

A másik állandó program, a szintén évente megrendezésre kerülő IM Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíjasok Szakmai Napja, amikor az ország összes vidéki jogi karának másod-ötövédes jogászösztöndíjas joghallgatóit látja vendégül az igazságügyi tárca a minisztérium épületében. A Szakmai Nap keretében egy plenáris ülésen a minisztérium szervezetét és fontosabb felelősségi területeit mutatják be, míg a délután folyamán fiatal IM munkatársak által moderált szakmai panelekben folyik tovább a munka. A délutáni szekciókban a minisztérium egyes főosztályainak, osztályainak munkatársai tartanak szakmai előadásokat pl. a jogalkotásról általánosságban, az eljárási kódexek kodifikációjáról, a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről vagy az EJEB és EUB előtt folyó eljárásokkal kapcsolatos tevékenységről. A hallgatók, tantervükhöz és előtanulmányaikhoz is igazodóan, évfolyamonkénti bontásban hallgathatják ezeket az előadásokat és tehetnek fel kérdéseket az előadóknak.

És akkor mi az IM feladata az OTDK kapcsán?

Az OTDK kapcsán az IM-nek feladata természetesen nincs, hiszen az OTDT és a Szakmai Bizottságok végzik ezt a tevékenységet. Az IM-nek azonban, talán pont Miniszter úr egyetemi hátországa miatt is, van egy önként vállalt felelőssége a tehetséggondozás támogatásában. Az OTDK szervezéséért felelős intézmények időről-időre az OTDK-években (vagyis két évente) megkeresik a tárcát, hogy a verseny fővédnökségét lássa el, illetve támogassa lehetőségeihez mérten. Én magam ebben az esetben egy másik kalapban, az OTDT Állam- és Jogtudományi Szakmai Bizottság keretében felelek az OTDK szervezéséért, ami már nem érinti az IM tehetséggondozási tevékenységét.

Nemrégiben tettük közzé honlapunkon, hogy az Alkotmánybíróság és az IM egy együttműködés keretében jogesetmegoldó versenyt szervez. Erre gondoltál, amikor a praktikus képességek fejlesztését említetted?

Igen és nem is. Az IM jogászképzés színvonalának emelését célzó programjainak már évek óta egy központi eleme a versenyfelkészítés támogatása, erre élő példa az ELTE Jessup csapatának tavalyi washingtoni győzelme, amely bejárta a hazai szakmai és közmédia teljes vertikumát. Az volt azonban a tapasztalat, hogy nem minden karon adottak a körülmények és lehetőségek megfelelő mértékben, hogy a hallgatóikat adott esetben akár idegen nyelvű perbeszéd- vagy jogesetmegoldó versenyeken való részvételre buzdítsák. Így az a döntés született, hogy a karokkal együttműködésben olyan támogatási keretet alakítunk ki, amelyen keresztül az egyes karok igényeit figyelembe véve, meghatározott hazai vagy nemzetközi versenyek kapcsán támogatjuk a hallgatói részvételt, illetve a hallgatók felkészítését, felkészülését. Ennek a törekvésnek az egyik vonala az általad is említett verseny.

Versenyképesek-e a magyar jogászok a globális (európai) piacon? Mi a szerepe, illetve megítélésed szerint van-e szerepe ebben a tehetséggondozásnak?

Úgy gondolom, hogy a válasz egyértelmű igen, mind a két kérdésre, hiszen ezek össze is függenek. Egyrészről a saját bőrömön tapasztalom, immáron 12 év oktatási tapasztalat mellett, hogy volt tanítványaim hol és milyen változatos területeken dolgoznak – akár az Arsboni jogászi közösség jelenlegi és volt tagjai közül is tudnék említeni ilyeneket.

Nem ritka, hogy volt tanítványaim, OTDK-dolgozóim EU-s intézményekben eltöltött szakmai gyakorlatokról vagy épp munkavégzésről számolnak be,

de van olyan is, aki már régóta – valamely idegen nyelven – külföldön folytat jogi praxist, vagy ösztöndíjjal kutat doktori képzés keretében.

A tehetséggondozás egy dologban tud hozzátenni ehhez. Ez pedig az a látásmód és közösségi szellem, amelyet egy TDK-ban való tagság tud adni egy útkereső joghallgatónak. A tantervhez is igazodva, az egyes karokon különböző favoritok vannak: jogtörténet, római jog, polgári vagy büntetőjog, alkotmányjog, nemzetközi és Európa-jog Ezeken a területeken idővel olyan mikroközösségek alakulhatnak ki, akik együtt képesek akár egy nagyobb kutatási feladattal is megbirkózni. Saját példa alapján tudom mondani, hogy az Alaptörvény elfogadásakor a szegedi alkotmányjogi TDK hallgatói kérdőíves kutatást végeztek az SZTE hallgatói között az alkotmánnyal kapcsolatos jogi és általános ismeretekről, amely kutatás eredményeit tanulmánykötetben foglalták össze. Később olyan kötet is készült, amely az Alapvetéssel kapcsolatos hallgatói kutatások eredményeit foglalta össze, amelyből akkor egy kötetet még Gulyás Gergely országgyűlési képviselő részére is átadtunk egy szegedi látogatása alkalmával.

Nem csak az akadémiai utánpótlás nevelése szempontjából tartom azonban nagyon fontosnak a tehetséggondozást. Számos olyan területe van, amely az analitikus-szintetikus akadémiai készségek mellett a praxis kihívásaira is nevel. Itt említhetjük a perbeszédversenyeket vagy éppen a jogesetmegoldó versenyeket, amik az egyetem után, a szakmai közegbe kikerülő joghallhatóknak nem csak a készségeit, hanem az esélyeiket is javítják egy nemzetközi praxisban való elhelyezkedésben.

A Jogászképzés rovat támogatója az Igazságügyi Minisztérium.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS