Kémjátszmák? – Az igazi nemzetbiztonsági kockázat

A sajtó fokozott érdeklődése mellett kezdte meg munkáját a Nemzetbiztonsági Bizottság januárban 25-én. A kiemelkedő médiafigyelmet az szolgáltatta, hogy a bizottsági ülésre meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy a „Soros-tervvel” kapcsolatban kérdezzék.

A miniszterelnök nem jelent meg a Bizottság előtt, helyette Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára képviselte a Kormány álláspontját. A Bizottság működése végül politikai okokból ellehetetlenült, a kormánypárti képviselők Németh Szilárd vezetésével kivonultak az ülésteremből, arra hivatkozva, hogy a Bizottság egyik ellenzéki tagjának, Szél Bernadettnek a jelenléte nemzetbiztonsági kockázatot hordoz.

Joggal merül fel bennünk a kérdés:

Jó dolog, hogy a jogállamiság szempontjából az egyik legfontosabb parlamenti bizottság a totális pártpolitika terepévé válik?

A válaszhoz segítséget nyújthat, ha megismerjük a Nemzetbiztonsági Bizottság alkotmányos funkcióját, feladatait. 

Cikkíró Pályázat

Van egy érdekes témád?

Ez most nem egy évfolyamdolgozat, hanem az Arsboni ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Cikkíró Pályázata!

A jogszabályok értelmében a titkosszolgálatok irányítása a Kormány, míg ellenőrzésük az Országgyűlés hatásköre. Az Országgyűlés ezt a feladatát a Nemzetbiztonsági Bizottság megalakításával és működtetésével látja el, melynek elnöke csak ellenzéki képviselő lehet, ez is mutatja, hogy mennyire lényeges lenne a mindenkori parlamenti ellenzék álláspontja a nemzet biztonságát érintő kérdésekben.

A Nemzetbiztonsági Bizottság a szolgálatok pénzügyi vetületét is vizsgálhatja, jogosult ugyanis véleményezni költségvetésük részletes tervezetét, valamint javaslatokat tehet az Országgyűlésnek ez ügyben. A testületnek meg kell kapnia a titkosszolgálatok Kormány részére készített jelentéseit, amennyiben azok a nemzet biztonsága szempontjából meghatározó jelentőségűek.

A Kormánynak kötelessége rendszeresen beszámolni a szolgálatok általános tevékenységéről, valamint az ezt érintő kormányzati határozatokról. A Bizottság kivizsgálhatja azokat a panaszokat, amelyek a titkosszolgálatok jogellenes tevékenységére utalnak.

Nem kell hinnünk az összeesküvés-elméletekben, hogy lássuk nem minden esetben kerülhető el, hogy a politika önös céljaira használja fel a titkosszolgálatokat. Gondoljunk csak a Watergate-ügyre, amely alapjaiban rázta meg az USA politikai rendszerét.

A hatékony parlamenti kontroll az egyik biztosítéka annak, hogy a szolgálatok a pártoktól függetlenül végezhessék munkájukat.

A Watergate-ügy, vagy éppen a rendszerváltozás előtti Magyarország példáján keresztül is láthatjuk, hogy a titkosszolgálatok politikai függetlensége a demokrácia egyik legjelentősebb garanciája, az igazi nemzetbiztonsági kockázatot ennek veszélyeztetése jelentené.

Támogatónk

Ez a cikk az Arsboni Gyakornoki Programjának keretében készült, melyet a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda támogat.

 

Jegyzetek
A kép forrása: itt, itt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.