Könyvek tavaszi madárcsicsergés mellé

Az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjának keretében készült tanulmánykötetek megismertetését célzó sorozatunk következő szériájában ismét három olyan szakkönyv mutatunk be, melyek hazai és olykor külföldi egyetemi oktatók és hallgatók közös kutatómunkájának eredményeként készültek el. Ezúttal is az érintett területek főként aktuális kihívásaival, problémáival kapcsolatban jelentek meg kutatások a hazánkra is kiható nemzetközi kereskedelmi jog és fogyasztóvédelmi jog – különösen az on-line kereskedelemmel kapcsolatos – kérdéskörében, valamint az Európai Unió területén örökzöld kérdésként felmerülő szupranacionalitás kontra nemzetállami szuverenitás elsőbbségével kapcsolatban.

Glavanits Judit (Szerk.): A nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok egyes aktuális kérdései

Jelen válogatás első darabja a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán működő Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Kutatócsoport munkája nyomán jött létre. A Kutatócsoport az egyetem Magánjogi Kutatások Központjának kötelékében alakult meg az elmúlt néhány év tudományos eseményeinek okán azzal a céllal, hogy az áruk nemzetközi adásvételéről Bécsben 1980-ban létrejött Vételi Egyezmény tudományos elemzését elmélyítsék, továbbá, hogy az egyezmény létrejöttét előkészítő UNCITRAL (az ENSZ Kereskedelmi Jogi Bizottsága) munkásságát vizsgálják. A Kutatócsoport munkájának pikantériája az a geopolitikai adottság, – ami a kutatás jelentőségét is növeli – hogy a győri Állam- és Jogtudományi Kar több évre visszatekintő kapcsolatot ápol a bécsi székhelyű Kereskedelmi Jogi Bizottsággal, melynek keretében az egyetem hallgatói és oktatói is együttműködtek már a Bizottság egyes munkacsoportjaival. Maga a Bécsi Egyezmény a nemzetközi vételi jog problémáit egységesen kívánja szabályozni, és a minél szélesebb körű elfogadás igényével lép fel, éppen ezért vizsgálatának indokoltsága megkérdőjelezhetetlen. Mint a kutatást vezető Dr. Glavanits Judit rámutat, a Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Kutatócsoport munkájának kiemelkedő érdeme az a hiánypótló és korrekciós fordító munka, amely az egyezmény eredetileg 1987-ben Magyarországon kihirdetett változatával kapcsolatos.

A klasszikus kereskedelmi jogi témák elemzésén túl több új témát is feldolgoztak a műben,

melyek átfogó képet adnak a jogterületről, illetve aktuális problémáiról a dogmatikán túlmenően is. Ennek értékes példájaként kiemelnénk G. Karácsony Gergely tanulmányát, amely kifejezetten gyakorlatias kérdéseket feszeget az online kereskedelem területén:

 Karácsony Gergely: Automatizált személyre szabott árazási megoldások az online kereskedelemben

Az elektronikus áruházak számára egyre több adat válik hozzáférhetővé a felhasználóikról, amit azok fel is használnak a gyakorlatban különféle célokra, mint például személyre szabott ajánlatok készítésére, vagy éppen személyre szabott árazásra. Ez utóbbi közgazdaságtani fogalom az árdiszkrimináció egyik formája, melynek során a kereskedő minden egyes vásárlónak az általa kifizetni kívánt maximális árhoz közeli összegben határozza meg a termék árát. G. Karácsony Gergely rávilágít az online kereskedelem napjainkban való elterjedtségére, és előnyeire, praktikumaira, ugyanakkor

megkérdőjelezi, hogy a kevesebb erőfeszítéssel megköthető üzletkötések valóban kedvezőbbek lennének a hagyományos vásárlásnál.

Számolni kell ugyanis azzal a ténnyel, hogy az általunk megtalált legolcsóbb ár nem feltétlenül a legolcsóbb a piacon, csupán egy elektronikus áruház által személyünkre szabottan kreált érték, melyet az áruház számításai alapján még éppen hajlandóak vagyunk kifizetni a pénztárcánkhoz mérten. Rámutat, hogy az Amazon már a 2000-es évek elején is alkalmazta ezt a módszert a felhasználók böngészőinek előzményeit és „sütijeit” felhasználva, ennek köszönhetően pedig a törzsvásárlóknak drágábban adták el ugyan azokat a termékeket, amiket az új vásárlóknak még olcsóbban. Az Amazon természetesen tagadta, hogy szándékos árdiszkriminációról lenne szó, az igazság pedig az áruházak árszabályozó algoritmusainak üzleti titokként való kezelése miatt sosem fog kiderülni. Azóta ez a jelenség sokkal inkább elterjedt. A tanulmány szerzője a közgazdaságtan mélységeitől idegenkedők számára is jól érthetően és érdekfeszítően járja körül az árdiszkrimináció definícióját, illetve az online árazási módszerek e definícióhoz való illeszkedését, továbbá annak közgazdaságtani, morális, és jogi kérdéseit mind a versenyjog, mind az adatvédelem szempontjából.

A teljes mű ezen a linken érhető el.

Szikora Veronika, Árva Zsuzsanna (Szerk.): A fogyasztók védelmének új irányai és kihívásai a XXI. században

A következő kötet a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán működő fogyasztóvédelmi kutatóprogram eredményét prezentálja, melynek keretében 14 alprogramon keresztül tevékenykedtek együtt oktatók, doktoranduszok és hallgatók. A kutatás altémáit a fogyasztóvédelem aktuális problémaköreihez és trendjeihez igazítva határozták meg, melyben helyet kaptak klasszikus és aktuális, gyakorlati és elméleti fogyasztóvédelmi kérdések, illetve a hagyományostól eltérő megközelítést igénylő kutatási témák is.

„Ezek között több jogág és tárgykör is megjelenhetett, így nemcsak a fogyasztóvédelem anyaterületét képező polgári és kereskedelmi jogi tárgykörök irányába folyhatott kutatás, hanem a munkajogi, környezetvédelmi, közjogi és büntetőjogi, valamint jogtörténeti, de még jogfilozófiai szempontok vizsgálata is megvalósulhatott” – emelte ki Szikora Veronika, a kar dékánja.

Fézer Tamás: A fogyasztók adatainak és privátszférájának védelme elektronikus környezetben

Fézer Tamás, a kar habilitált docense tanulmányában hasonló kérdéskört vizsgál, mint az előbbi tanulmánykötet során kiemelt mű, ugyanakkor a fogyasztóvédelmi aspektusokra helyezve a hangsúlyt. A tanulmány külön érdeme, hogy a 2002-es elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv, illetve a WAP korszak kihívásaitól követi végig az online kereskedelemmel kapcsolatos adat- és fogyasztóvédelmi kérdéseket, kitérve az irányelv hiányosságaira, és az EU Adatvédelmi Rendeletéhez (GDPR) kapcsolódó új hírközlési adatvédelmi rendelet szabályozási feladataira, melyek lefedik a Big Data, az OTT szolgáltatások, vagy az IoT (Internet of Things) területét.

Bihari Erika: Lehetőségek és kihívások – Kollektív fogyasztói jogérvényesítés Magyarországon

Szintén kiemelnénk egy kifejezetten magyarországi viszonyokra fókuszáló művet a debreceni egyetem doktorandájának tollából. E kutatás szükségét is az online kereskedelem kihívásai generálják leginkább, ugyanakkor indokoltságát növeli hazánk új Polgári Perrendtartása, mely 2018. január 1-jén lépett hatályba, és új irányt ad a kollektív jogérvényesítés területén. Kollektív fogyasztói igényérvényesítés alatt azokat az eljárásokat értjük, amelyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy kettő vagy több természetes vagy jogi személy, vagy egy kereset indítására jogosult szerv, közösen követelje valamely jogellenes magatartás megszüntetését vagy közösen érvényesítse kártérítési igényét. A tanulmány körültekintő bemutatást tartalmaz ennek magyarországi lehetőségeiről, és a kollektív igényérvényesítés szabályairól a Fogyasztóvédelmi törvény, a Ptk., a Jegybank tv. a GVH, illetve az új Pp. keretei között.

A teljes mű ezen a linken érhető el.

Chronowski Nóra (Szerk.): Szuverenitás és államiság az Európai Unióban – Kortárs kérdések és kihívások

Végezetül egy közjoggal és államelmélettel foglalkozó munkát ajánlunk, mely az Igazságügy Minisztérium által támogatott „Terület, lakosság, főhatalom a 21. században” kutatási program eredményeként jött létre Chronowski Nóra szerkesztésében. A tanulmánykötet külön érdeme, hogy a magyar szaktekintélyek mellett olyan külföldi kutatók munkáit is tartalmazza mint Alexander Balthasar (az Andrássy Egyetem vendégprofesszora), Konrad Lachmayer (egyetemi tanár, Sigmund Freud Magányegyetem, Bécs), vagy Ivo Šlosarčík (egyetemi tanár, Károly Egyetem, Prága). Ahogy a kötet szerkesztője összegzi, a kutatás koncepcionális célkitűzése „egyrészt a jellineki formális jogi állam-fogalom korszerű szubsztantív összetevőinek a feltárása a többszintű és együttműködő európai alkotmányos térség sajátosságaira figyelemmel, másrészt jogi reflexiók megfogalmazása a szuverenitáspolitikai értelemben vett európai újrafelfedezésére.” A kutatás alapkérdése, hogy miként értelmezhető korszakunk alkotmányos demokráciáiban a szuverenitás és az alkotmányos identitás védelme.

A tanulmányok elolvasásához kedvcsinálóként kiemelnénk a kötet első tanulmányát:

Fekete Balázs: Szuverenitás-egyesítés az Európai Unió alkotmányjogában

A nemzetállamok szuverenitásának kérdése mindig is alapvető volt az Európai Unió szupranacionális környezetében, és többféle jogi-politikai koncepció és elmélet is született a megfelelő arányok meghatározására a hatalomgyakorlás területén. A szerző szavaival élve:

„a tanulmány amellett érvel, hogy a szuverenitás jelenlegi európai helyzetének megértéséhez és értékeléséhez érdemes figyelembe venni az ún. szuverenitás-egyesítés (sovereignty pooling) koncepcióját, mely az európai alkotmányjogi szakirodalom szuverenitásról szóló vitáiban – a szuverenitás-diskurzusban – eddig nem kapott kellő figyelmet.”

A tanulmány a Robert Keohane által kreált szuverenitás-egyesítés fogalom elemzését követően felvázolja annak mögöttes tartalmát, valamint a koncepció hiányosságait is a 2009-es gazdasági válságon, és a későbbi menekültválságon keresztül.

A teljes mű ezen a linken érhető el.