Közvetítés a büntetőeljárásban

Amikor mediációról beszélünk, először a családjogi ügyekben alkalmazható közvetítésre gondolunk, pedig a mediáció egyéb jogterületeken, például a büntetőjogban is alkalmazható. A büntetőjogban alkalmazott közvetítés a helyreállító igazságszolgáltatási szolgáltatások közé sorolható. A közvetítésre vonatkozó szabályokat tartalmaz a büntetőeljárásról szóló 2017.évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.), a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. Az alábbiakban ezeket Be. releváns szabályait ismertetem. 

A Be. LXVI. fejezetén belül a 412-415.§-ai rendelkeznek a közvetítői eljárásról.

A közvetítői eljárás fogalma és feltételei

A Be. a közvetítői eljárást a célján keresztül definiálja, a közvetítést ugyanis olyan eljárásként határozza meg, amely a gyanúsított és a sértett megegyezését, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartását segíti elő, s amelynek alkalmazására a gyanúsított, illetve a sértett indítványára, vagy önkéntes hozzájárulásukkal van lehetőség. A gyanúsított ezen hozzájárulását és indítványát védője útján is megteheti. Kiemelendő, hogy a közvetítő eljárás lehetőségét mindenes esetben az adott, konkrét bűncselekmény kapcsán vizsgálandó. Nyilván valóan, akkor van helye közvetítői eljárás lefolytatásának, ha az adott bűncselekménynek van sértettje.

Az ügyészség közvetítői eljárás lefolytatása céljából akkor függeszti fel az eljárást, ha az alábbi feltételek fennállnak: a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul, a gyanúsított a vádemelésig a bűncselekmény elkövetését beismerte és a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel a bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes. Ezek konjunktív feltételek, tehát mindezek együttes fennállása esetén van lehetőség a közvetítői eljárás lefolytatására. 

Megjegyzendő, hogy az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztésének nem akadálya, ha a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, vagy a bűncselekmény elkövetési értékét részben vagy egészben már önként megtérítette, illetve a sértett által elfogadott módon és mértékben a bűncselekménnyel okozott sérelmet jóvátette, hiszen a jóvátételt már a közvetítői eljárást megelőzően teljesítő gyanúsítottak közvetítői eljárásból történő kizárása indokolatlan hátrányos megkülönböztetést jelentene.

Eljárás a közvetítői eljárást megelőzően

A Be. közvetítői eljárást megelőző eljárásra vonatkozó rendelkezéseiből kitűnik, hogy a közvetítői eljárással kapcsolatban jelentős szerepe van ügyészségnek, hiszen a közvetítői eljárásra utalásról, az eljárás mediáció lefolytatása érdekében történő felfüggesztéséről az ügyészség határoz. 

Az ügyészség adminisztratív teendői a közvetítői eljárásra utalás, illetőleg annak megtagadása tárgyában az alábbiak szerint alakulnak: 

  • Ha a gyanúsított vagy a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájárul, de a közvetítői eljárás Be.-ben foglalt feltételei nem állnak fenn, az ügyészség az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztését határozat hozatalával megtagadja. 
  • Ha a gyanúsított vagy a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, de a közvetítői eljárás feltételei azért nem állnak fenn, mert a nyilatkozó féllel szemben a másik fél még nem nyilatkozott, az ügyészség először gondoskodik a gyanúsított vagy a sértett hozzájárulásával kapcsolatos nyilatkozat beszerzéséről és csak ezt követően határoz az eljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről vagy annak megtagadásáról. 
  • Ha a sértett a gyanúsított kihallgatását megelőzően indítványozza a közvetítői eljárás lefolytatását, az ügyészség a gyanúsítotti kihallgatást követően gondoskodik a hozzájárulással kapcsolatos nyilatkozat beszerzéséről és a közvetítői eljárás céljából az eljárás felfüggesztéséről, vagy a közvetítői eljárás megtagadásáról.

Közvetítői eljárás lefolytatása céljából az ügyészség az eljárást egy alkalommal, hat hónapra függeszti fel és az eljárást felfüggesztő határozatát a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező pártfogó felügyelői szolgálattal is közli.

Fontos szabály, hogy a gyanúsítottnak és a sértettnek a közvetítői eljárás során tett nyilatkozata az ügyben bizonyítékként nem használható fel és a közvetítői eljárás eredményét (adott esetben eredménytelenségét) nem lehet a gyanúsított terhére értékelni.

A Be. rögzíti továbbá, hogy a közvetítői eljárás részletes szabályait törvény állapítja meg. Tehát a Be. lényegében csupán a közvetítői eljárást megelőző és azt követő eljárásra vonatkozóan tartalmaz szabályokat, míg a közvetítői eljárás részletes szabályait a Bktv. határozza meg.

Eljárás a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást követően

Ha a közvetítői eljárás során a sértett és a gyanúsított között a Bktv. szerinti megállapodás létrejött, a közvetítő a megállapodást megküldi az ügyészségnek. Az ügyészségnek lehetősége van arra, hogy a megállapodást hatályon kívül helyezze, ha az a Bktv. rendelkezéseibe ütközik. Ha az ügyészség a megállapodás érkezésétől számított öt munkanapon belül nem rendelkezik a hatályon kívül helyezésről, úgy kell tekinteni, hogy a megállapodást törvényességi szempontból nem kifogásolta.

A mediáció céljának elérését szolgálja az a szabály, miszerint ha a megállapodásban foglalt kötelezettség az eljárás felfüggesztésének tartama alatt nem teljesíthető, az ügyészség a felfüggesztés tartamát legfeljebb tizennyolc hónappal meghosszabbíthatja; erre a felfüggesztés tartama alatt bármikor sor kerülhet. Az ügyészség továbbá akkor is jogosult a felfüggesztés határidejének meghosszabbítására, ha ennek szükségességét a felfüggesztés tartamának lejárta után észleli. A meghosszabbítás mindkét esetben a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két évig tarthat.

Összegzés

Álláspontom szerint kijelenthető, hogy a mediáció a büntetőügyekben is előnyös következményekkel járhat akár a gyanúsítottak, akár a sértettek szempontjából vizsgáljuk a jogintézményt. Eredményes mediáció esetén az áldozatok elégedettebbek lehetnek az eljárás eredményével, mint a hasonló ügyekben a bírósági eljáráson keresztül ment sértettek tekintettel arra, hogy a bírósági eljárásban elsősorban a büntetés kiszabásán, nem pedig a sértettek részére nyújtandó jóvátételen, kártérítésen van a hangsúly. A mediáció előnyös hatásaként jelentkezhet továbbá, hogy az elkövetők nagyobb valószínűséggel teljesítik a jóvátételi egyezségüket, hiszen ez számukra a büntetőeljárást tekintve pozitív következményekkel jár. Megjegyzendő továbbá, hogy a mediáció intézményén keresztül a kisebb súlyú bűncselekményeket elkövetők elkerülhetik a bírósági eljárást, amely szintén a reparációs kötelezettség teljesítése, mint a büntetőeljárásban alkalmazandó közvetítés fő céljának teljesítése irányába hat. Ekként, akár a fiatalkorban elkövetett „csíny” nem nyomja rá bélyegét a fiatalkorú elkövető sorsára.

Neked is van egy érdekes témád, amit megosztanál az olvasóinkkal? Küldd el nekünk elemzésedet az arsboni@arsboni.hu címre, és nyilvánosságot biztosítunk az írásodnak!

Felhasznált források

  • a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény és indokolása
  • 3/2007. BK vélemény a  2012. évi C. törvény és az 1998. évi XIX. törvény közvetítői eljárásra vonatkozó egyes rendelkezései értelmezéséről
  • Az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve ( 2012. október 25. ) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.