Labdarúgás + Versenyjog + Konfliktus = FFP

E cikk a Bird & Bird és az Arsboni által meghirdetett 2019. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Pázmándi Patrik

A Financial Fair Play és ami mögötte van, avagy mit is jelent valójában a médiában sokszor megjelenő betűszó

Hosszas előkészítő munkálatok után 2010-ben az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elfogadta a Financial Fair Play (FFP/Pénzügyi Fair Play) nevet viselő szabályozást, melynek célja az európai futballklubok pénzügyi szemléletének gyökeres megváltoztatása volt. Az FFP-t már az elfogadását követően is számos kritika érte, az azóta eltelt szűk tíz évben pedig a pro és kontra érvek több alkalommal is megütköztek egymással. Az alábbi sorokban igyekszem bemutatni a szabályozás előzményeit, annak tartalmát, az Európai Unió versenyjogával való összhangjának kérdését, végül pedig a szabályozás eredményeit és bírálatait.

Előzmények

Az FFP gyökereihez érdemes egészen a 2000-es évekig visszatekinteni. Ekkortájt indult meg az a – napjainkban is tartó – folyamat, amely időszak alatt drasztikusan nőtt a labdarúgás világába áramló tőke összege, azonban ezzel párhuzamosan a futballklubok kiadásai is jelentősen megnövekedtek. A klubok a ,,konjunktúra” eredményeként felelőtlen költekezésekbe kezdtek, azonban az elszabaduló átigazolási díjak és fizetések tarthatatlan fizetési konstrukciói miatt számos jelentős európai klub, így például a Parma, a Portsmouth és a Leeds is fizetésképtelenné vált (érdekesség, hogy a Leeds gazdasági hanyatlását követően az angol futballvilágban használatossá vált a ,,Doing a Leeds” kifejezés, amely egy futballklub pénzügyeinek észszerűtlen kezelésére utal).

Az FFP közvetlen előzményének egy 2009-es UEFA-jelentés tekintendő, amely szerint a 655 európai futballklub több mint fele veszteséggel zárta a jelentést megelőző pénzügyi évet. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a jelentés szerint a veszteséges klubok körülbelül 20 százaléka valóban pénzügyi nehézségekkel küzdött. A fentiek eredményeként az UEFA számára világossá vált, hogy a klubok gazdálkodásának észszerű gazdasági keretek közé szorítása nélkülözhetetlen, így 2010-ben elfogadták az FFP-t.

A szabályozás tartalma

Az UEFA egymondatos meghatározása szerint az FFP az európai klubfutball pénzügyi életének fejlesztését szolgálja. A szabályozás két fő kötelezettséget tartalmaz: az első, 2011-ben hatályba lépett előírás szerint a futballklubok passzívái között nem szerepelhetnek lejárt pénztartozások. A második, 2013-tól hatályos előírás szerint a futballklubok könyvelésében – meghatározott időszakot vizsgálva – egy pénzügyi egyensúlynak kell létrejönnie, amelyben a kiadások csak meghatározott mértékben léphetik túl a bevételek összegét, ez az úgynevezett break-even requirement, azaz ,,nullszaldó-követelmény”. Kiemelendő, hogy az utánpótlás és az infrastruktúra fejlesztésének költségei nem számítandók a kiadási oldalhoz, így e területeken korlátlanul költekezhetnek a klubok.

Az FFP a pénzügyi egyensúly tekintetében egy hároméves időintervallumot vesz figyelembe. Fontos megjegyezni, hogy a szabályozás szempontjából minden pénzügyi év – az európai futballigák naptáraihoz igazodva – július 1-jén kezdődik, és június 30-ig tart. A kiegyensúlyozott gazdálkodás megvalósulása érdekében egy-egy pénzügyi év dinamikus módon három időszakba is beszámítandó, így például a jelenlegi 2019/20-as évet az alábbi kimutatásokban kell figyelembe venni:

  1. 2017/18, 2018/19, 2019/20
  2. 2018/19, 2019/20, 2020/21
  3. 2019/20, 2020/21, 2021/22

A szabályozás hatálya azokra a futballklubokra terjed ki, amelyek részt kívánnak venni az UEFA által szervezett versenysorozatokban, azaz a Bajnokok Ligájában és az Európa Ligában. E klubok a hároméves időszakok során legfeljebb 5 millió eurós veszteséget könyvelhetnek el, amely az UEFA 2018-as szabályzata szerint legfeljebb 35 millióra nőhet abban az esetben, ha azt a klub tulajdonosa vagy kapcsolt vállalkozás finanszírozza. Fontos azonban, hogy az ezt meghaladó mértékű tulajdonosi tőkeinjekciót tiltja a szabályozás, ezzel is ösztönözve a klubokat a piaci alapon történő működésre. A szabályozás megkerülésének egyik legkézenfekvőbb módja egy, a futballklub és a futballklub tulajdonosának gazdasági társasága között létrejövő olyan szponzorálási szerződés, amely a piaci viszonyokhoz képest jelentősen túlárazott (ezen eshetőség gyanúja merült fel például a Paris Saint-Germain és a Quatar Tourism Authority között létrejött szerződés esetében).

Az FFP szabályainak való megfelelés ellenőrzését és a megszegése miatti szankciók kiszabását az úgynevezett Club Financial Control Body (CFCB/Pénzügyi Ellenőrző Testület) végzi, mely az UEFA által létrehozott független szerv. Az FFP szabályainak megszegése miatt az alábbi szankciók kiszabására van lehetőség (enyhébbtől a súlyosabb felé haladva):

  1. figyelmeztetés
  2. megrovás
  3. pénzbüntetés
  4. pontlevonás az UEFA által szervezett versenysorozatokban
  5. a versenysorozatokban történő részvételből származó juttatások visszatartása
  6. a versenysorozatba nevezhető játékosok számának, továbbá az alkalmazotti juttatások összegének korlátozása
  7. kizárás a folyamatban lévő vagy jövőbeli versenysorozatból
  8. (már elnyert) díj vagy cím visszavonása

Az UEFA ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a CFCB alapvetően javító-nevelő szemlélettel közelíti meg a kérdéskört a fenti, punitív eszközrendszer igénybevétele helyett, mely szemlélet eredményeként számos esetben egyezséget köt az érintett klub és a CFCB.

Az FFP összhangja az EU versenyjogával

Az UEFA tájékoztatása szerint az FFP szabályainak megalkotása során folyamatos kapcsolatban álltak az Európai Bizottsággal, ennek megfelelően a Bizottság alelnöke és az UEFA elnöke 2012. március 21-én közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben rögzítették, hogy az FFP célja megfelel az Európai Unió törekvéseinek. A közös nyilatkozaton túl az UEFA további sikerként könyvelte el, hogy 2015-ben az Európai Unió Bírósága visszautasította az eljárást egy olyan előzetes döntéshozatal iránti kérelem ügyében, amely esetében az alapeljárás kereseti kérelme az FFP-t támadta.

Az FFP és az Európai Unió versenyjogának összhangját érdemben a Court of Arbitration for Sport (CAS/Nemzetközi Sport Választottbíróság) vizsgálta a Galatasaray v. UEFA ügyben. A Galatasaray szerint a break-even requirement az Európai Unióról Szóló Szerződés (EUMSZ) 101. és 102. cikkébe, azaz a tisztességes verseny követelményeibe ütközik, továbbá sérti a tőke (63. cikk), a munkavállalók (45. cikk) és a szolgáltatások (56. cikk) szabad mozgását. A döntés meghozatala során a CAS az Európai Unió Bíróságának Meca-Medina és Majcen kontra Bizottság ügyben hozott ítéletére, és az abban kialakított Meca-Medina tesztre támaszkodott.

A Meca-Medina teszt alapján az alábbi szempontok mentén kell végighaladni az FFP szabályainak értékelésekor:

  • melyek voltak a szabályozás megalkotásának körülményei, és melyek a szabályozással elérni kívánt célok
  • létezik-e egyéb olyan, kevésbé korlátozó szabályozás, amellyel a szabályozás célja elérhető
  • a szabályozás arányban áll-e az elérni kívánt céllal

A CAS ezen szempontokhoz tartva magát megállapította, hogy az FFP nem áll ellentétben az EUMSZ rendelkezéseivel, így az UEFA további megerősítést szerzett azzal kapcsolatban, hogy az FFP megfelel az EU-s jogrendszer követelményeinek. A döntésben fontos szerepet játszott, hogy az FFP célja – a tévhitekkel ellentétben – nem a nagy gazdasági erővel rendelkező klubok korlátozása és a kisebb klubok velük egyenlő erejűvé tétele, ez ugyanis sértené az EU versenyjogát. A cél ezzel szemben az, hogy a klubok racionálisabban gazdálkodjanak, nagyobb hangsúlyt fektetve a piaci alapon való működésre.

Az FFP eddigi eredményei és bírálatai

A szabályozást – különösen annak break-even requirement elnevezésű követelményeit – számos negatív kritika érte az elmúlt évek során. A legfőbb ilyen bírálat szerint az FFP egyfajta status quo-t teremt az európai klubfutballban, ugyanis tulajdonosi tőkeinjekció hiányában a kisebb klubok nem tudják felvenni a versenyt a tőkeerősebb klubokkal, melynek következtében a jelenlegi topklubok megőrizhetik szerepüket az európai futball csúcsán. Szintén jelentős bírálatok érik a szabályozás kiskapuit, így például a már említett olyan szponzorálási szerződéseket, melyeket nem a piaci érték figyelembevételével kötnek a felek, hanem a szabályozás megkerülése érdekében.

Az UEFA védekezése szerint a szabályozás nem status quo-t teremt, hanem racionális gazdálkodásra kötelezi a klubokat, a szponzorálási szerződéseket pedig felülvizsgálja a CFCB, így a színlelt szerződések nem válhatnak a tőkeinjekció közvetett módjává. A számok bizonyos szempontból az UEFA mellett szólnak: a break-even requirement hatálybalépése óta eltelt 5 évben a futballklubok adósságállománya jelentősen csökkent.

Záró gondolatok

A 2000-es évek végére az európai labdarúgóklubok gazdálkodása valóban számos problémát vetett fel, melyek megoldása az UEFA szemszögéből az FFP lett. Napjaink hivatalos állásfoglalásai szerint az FFP nem ellentétes az Európai Unió versenyjogával, azonban a szabályozás és annak érvényre juttatása egyelőre nem tökéletes. A már említett bírálatok mellett problémát jelent még az Európai Unión belül országonként eltérő nemzeti adójogi környezet, azonban az UEFA ezt értelemszerűen egy hatáskörén kívüli tényezőnek tekinti. A legfrissebb kimutatások szerint a klubok adósságállománya valóban jelentősen csökkenés mutat, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szabályozás továbbra is tartalmaz bizonyos jogi és könyvelési kiskapukat – talán nem véletlenül.

Források:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A12012E%2FTXT&fbclid=IwAR1FOpTDFMMwlltGBeyopTJ9GVwHqgRTYmiJjEbaAs70ZJ1gm8qXhQMPSm8

UEFA Club Licensing and Financial Fair Play Regulations – Edition 2018

https://www.uefa.com/MultimediaFiles/Download/Tech/uefaorg/General/02/56/20/15/2562015_DOWNLOAD.pdf

A Bíróság ítélete a C-519/04. P. sz. ügyben – David Meca-Medina és Igor Majcen v Európai Közösségek Bizottsága

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:62004CJ0519&from=EN

European Commission – Press release: Vice President Almunia and UEFA President Platini confirm Financial Fair-Play rules in professional football are in line with EU state aid policy

https://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-264_en.htm?fbclid=IwAR3KHmq9hQl8WnJcoeBoSqWj0-KP57pIWpFYpAdSdHNmJu1Qi-sZeo6_ezk

Arbitral Award delivered by Court of Arbitration for Sport – CAS 2016/A/4492 – Galatasaray v. UEFA

https://www.uefa.com/MultimediaFiles/Download/uefaorg/CASdecisions/02/42/66/95/2426695_DOWNLOAD.pdf?fbclid=IwAR1zCKId8jOwFOf4H9xjklnRPNQSfajAutj7oTiX-d5KxxCzpn1yw4yY1NE

The Deficiency of Fairness in Financial Fair Play

https://www.lawinsport.com/content/features/item/the-deficiency-of-fairness-in-financial-fair-play#sdfootnote5anc

Mark Hovell: A review of key Financial Fair Play cases through the lens of the CAS

https://www.lawinsport.com/content/sports/item/a-review-of-key-financial-fair-play-cases-through-the-lens-of-the-cas?fbclid=IwAR2bsXsCjWg7HFv8s6bC1MzykuaNl_XzTz_RK2BSQiwMiL9Odg5_WfH1HXs#sdfootnote30sym

Rippel-Szabó Péter: Jog, marketing és sport – a fair play határmezsgyéin / Law, marketing and sport – fair play is at stake

https://sportjog.wordpress.com/2013/02/04/jog-marketing-es-sport-a-fair-play-hatarmezsgyein-law-marketing-and-sport-fair-play-is-at-stake/?fbclid=IwAR0OgJQNhe_WUcUNppcOdxYi5bwemXYP6J7aIOYsU65LzNHl655CzpnFbTs

Tharan Damrait: The Good, The Bad & The Ugly of financial fair play

https://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:XmmUTrGuGOQJ:https://www.thenationalstudent.com/Sport/2018-06-07/the_good_the_bad_the_ugly_of_financial_fair_play.html+&cd=8&hl=hu&ct=clnk&gl=hu

Financial fair play: all you need to know

https://www.uefa.com/community/news/newsid=2064391.html?fbclid=IwAR0kfa1GiYLHLcNY9E0Glh2om-axU7L4UZkTkLKtHhOsoKr_0-PTsRKckBM

https://www.uefa.com/insideuefa/protecting-the-game/financial-fair-play/

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.

MEGOSZTÁS