Nem régen találkoztam egy nagy befektetési alap jogi igazgatójával Londonban. Nagy cég, sok százmillió eurós árbevétel, több száz ember, globális “footprint”. A jogi osztály azonban összesen két ember, és kb. ketten annyi idősek, mint én egyedül… kicsit féltem is a törvényes képviselőjük nélkül tárgyalni velük 🙂
A szokásos brit „chit-chat” után elég gyorsan rátért a vezető a lényegre: szerinte a klasszikus ügyvédi biznisznek vége van. Az, hogy ha neki jogi problémája van, azonnal valami nagy ügyvédi irodához menjen, számára kizárt. Ő a jogi problémákat strukturáltan nézi:
vannak jogi kérdések, amiket házon belük tart mindenképpen.
Ebbe külsős tanácsadók vagy ügyvédek nem szólhatnak bele: ezek általában a legszenzitívebb üzleti kérdések, illetve stratégiai ügyek, amikhez az cég belső ügyeinek ismerete kell nagyon – mondta. Vannak olyan problémák azonban, amiket ő egy az egyben szervez ki. Itt egy teljes feladat vagy funkció kiszervezéséről van szó: azt várja a külső tanácsadótól, hogy úgy járjon el, mintha a cég belső része lenne (mintha a céges jogi osztály része lenne), ehhez persze megad minden jogosultságot és információt nekik. Azt mondta viszont, hogy itt a kör nagyon széles: ha kiszervezésről van szó, akkor szóba jöhetnek a nagy ügyvédi irodák ugyanúgy, mint a kisebb jogi csapatok, de az alternatív jogi szolgáltatók és egyéb tanácsadók is.
Aztán emelte a tétet: szerinte a gazdasági és kereskedelmi jogi munka túlnyomó része gyakorlatilag országhatároktól függetlenül ugyanaz 90%-ban. Így aztán ha valaki tud angolul jól írni, és ismeri a nemzetközi kereskedelmi jogot, akkor igazából nem egyetlen országban tud neki segíteni a jogi munkákban, hanem majdnem hogy az összesben. Ahogy ő fogalmazta, és imádtam ezt a mondatát:
nekem nem ügyvédre van szükségem, hanem intelligens emberekre, akik mellesleg jogászok.
Jó, tudom, most jön a kamarai bullshit szöveg az ügyvédi felelősségről, meg az ügyvédek által majdnem minden országban „kibulizott” zugírászat…. Tegyük ezeket egy pillanatra félre! Amit ez a jogi igazgató mondott, az teljesen valid: nagyon jól mutatja a jogi piac egyik ellentmondását. Ez pedig az, hogy a jogi szolgáltatások piaca a megrendelői oldalon sokkal diverzebb és nemzetközibb, mint a szolgáltatói oldal. A megrendelői oldalon flexibilis szolgáltatást várnak, mindenféle territoriális és egyéb korlátoktól mentesen, a másik oldalon meg ott van egy több száz éves céhrendszerbe (ügyvédi kamara) tagozódott ügyvédség, annak minden korlátjával.
Más a véleményed? Reagálnál Miklós írására? Ne tartsd magadban a gondolataidat, kommentelj a Facebook-postunk alá!- OPL
Ügyvéd, vállalkozó, vezető, választottbíró, előadó, mentor. Az OPL partnere. Nyolc évig tanított filozófiát a JÁB-on, évekig blogolt a világ és Magyarország ügyes-bajos dolgairól.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.