Magánbörtönök Magyarországon?

Nemrég látott napvilágot a hír, hogy az Amerikai Egyesült Államokban található magánbörtönök megszűnnek. Az amerikai Igazságügyi Minisztérium indokolása szerint ezek a börtönök nem járulnak hozzá ahhoz, hogy az elítéltek visszailleszkedjenek a társadalomba. Mi a helyzet Magyarországon?

Az USA magánbörtöneinek bezárása mögött a szakértők szerint az áll, hogy a magánintézetek semmivel sem olcsóbbak az államiaknál, ezen felül nem biztonságosak, illetve a magáncégek jelentősen visszaélnek hatáskörükkel. Az USA-ban 13 ilyen börtön található, ahol folyamatosan csökkenteni fogják a magáncégek feladatait, illetve a szerződések lejárta után nem hosszabbítják meg azokat. A magánbörtönök megjelenése a 90-es évekre tehető, amikor jelentősen megnőtt az elítéltek száma, és elkezdték kiszervezni a börtönöket magáncégeknek. Egy jelentés szerint az állami börtönök lényegesen jobban teljesítettek a felméréseken, mint a magáncégek által üzemben tartottak.

Mindenki számára ismert, hogy a magyar börtönökben milyen állapotok uralkodnak. A túlzsúfoltság, az embertelen körülmények és a visszaélések miatt az elítéltek folyamatosan fordulnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához kártérítés reményében. Azonban ezek az eljárások nagyon lassúak, és az elmarasztalás következtében sem változnak meg az állapotok. A magáncégek közreműködésére magyar börtönök üzemeltetésében két példa is van, amelyek kiemelkednek a többi büntetés-végrehajtási intézet közül: az egyik Szombathelyen, a másik Tiszalökön található. Ezek a börtönök az ún. public private partnership (PPP) konstrukcióban épültek meg. Ez azt jelenti, hogy az intézetek költségvetési és költségvetésen kívüli források bevonásával, állami-magán finanszírozással működnek. Az állam hagyományosan működteti bennük a fogvatartottak nyilvántartását, őrzését, egészségügyi ellátásukat, továbbá az állam látja el az intézet vezetését is. Az ezen felül felmerülő feladatokat azonban egy szolgáltató cég szerződés alapján végzi el. A szerződésben az állam azt határozza meg, hogy a magánvállalkozótól adott minőségű szolgáltatást mennyi ideig kívánja igénybe venni. A PPP konstrukcióban a szolgáltatásért való felelősséget az állam és a magáncég közösen viselik. Ez a konstrukció valósult meg Szombathelyen és Tiszalökön is egy 2004-es kormányhatározat alapján.

maganbortonok-magyarorszagon_2

A Szombathelyi Bv. Intézet üzemeltetéséért óriási harcok folytak. A „rabtartás” a világ számos táján jól jövedelmező üzlet, így a 15-20 évre szóló üzemeltetési jogosultság bármely magáncégnek komoly bevételi lehetőséggel kecsegtetett. Még az építés megkezdése előtt jelenérték számítások kerültek elvégzésre, melyben összehasonlították egy teljesen állami beruházás és a PPP konstrukciós megvalósítás adatait. A vizsgálat számításai kimutatták, hogy az utóbbi esetben az üzemeltetési költségek több milliárd forinttal kedvezőbbek lesznek. A kormányhatározat pedig kikötötte, hogy a kormány hozzájárulása nélkül csak olyan szerződés köthető meg, amely megtakarítással jár.

A Szombathelyi Országos Bv. Intézet a Vas Megyei jogutódja lett, amely 2008-ban kezdte meg működését. Ezen börtön ellen még az elítéltek is rendkívül alacsony számú panasszal élnek, sőt van olyan elítélt, aki kifejezetten dicséri a többi intézet viszonylatában. A Belügyminisztérium honlapján található ismertetőből is kitűnik, hogy ez az ország egyik legjobb és legkorszerűbb intézete. A fogvatartottak számára lehetőség van munkacsarnokokban különböző feladatok elvégzésére, megfelelő orvosi ellátásban részesülnek, illetve a túlzsúfoltság sem olyan mértékű, mint máshol. A fogvatartott elítéltek pékségben süthetnek vagy kályhákhoz készítenek különböző elemeket, a munkáért pedig munkadíj jár, amellyel szabadon rendelkezhetnek. Magyarország legnagyobb Bv. Intézete minden európai uniós előírásnak megfelel, és sajátossága, hogy részben magántőkéből épült fel, a fenntartását pedig jelenleg is állam által felkért magáncégek végzik. A nyolcmilliárdos beruházás folyamán elkészült objektum a kivitelezés és a teljes üzemeltetés időszaka alatt a magyar állam tulajdonában marad. Az állam bérleti díjat fizet a vállalkozó javára alapított haszonélvezeti jogra tekintettel. Az intézetben a különböző szakmai feladatokat, mint például a nyilvántartás vezetése vagy a fogvatartottak befogadása, a hivatásos és közalkalmazotti állomány látja el. Az üzemeltetési feladatokat azonban a szerződésben rögzítettek alapján a vállalkozó által létrehozott üzemegység végzi. Ide tartozik az ellátás megszervezése vagy például a karbantartás is.

Pályakezdőként egy nemzetközi irodában?

❓ De melyikben? ❓ Hogy válasszam ki? ❓ Hogy tudok jelentkezni, ha épp nem hirdetnek állást? ❓ Melyik jogterület való nekem? ❓ Mit mondjak, ha a bérigényemről kérdeznek? ❓ Milyen szinten kell lennie az angolomnak? ❓ Tényleg napi 12 órát kell dolgozni?❓

maganbortonok-magyarorszagon

A Tiszalöki Országos Bv. Intézet a másik ilyen intézmény, amely magánbörtönként üzemel. Az intézet, csakúgy, mint a szombathelyi, fogházként, börtönként és fegyházként van fenntartva. Befogadóképessége azonban csak a fele a másiknak, ugyanis csak 700 főt tudnak elhelyezni. A börtönt a KÉSZ Holding kivitelező cége építette és üzemelteti jelenleg is. Az ország „második csillagának” is szokták nevezni, mivel a szegedi börtön után ez is csillag alakban terül el. Az intézmény körülbelül 7 milliárd forintos beruházással épült meg, és az üzemeltetésért 1,2 milliárdot fizet ki a BVOP az üzemeltető cégnek. A rabok között megtalálható mindenféle bűnöző, akik minden kényelmi felszereléssel ellátott cellákban töltik napjaikat. Sportcsarnok, konditerem, sportpályák találhatók a területen, a cellákhoz pedig kívülről vezérelhető TV is tartozik. Az egészségügyi rész jól felszerelt, majdnem jobb körülmények uralkodnak benne, mint egy a bárki által igénybe vehető kórházban. A fegyőrökön, a rabok szállításán és őrzésén kívül mindent az üzemeltetőnek kell megoldania. Így a társaság üzemelteti az épületet, gondoskodik az étkezésről, a munkalehetőségek biztosításáról. Az intézet feladatai szakfeladatokra és kapcsolt szakfeladatokra tagozódnak.  A 15 éves üzemeltetési időn túl az épületegyüttes a KÉSZ tulajdonában marad, amelyet akár el is adhat, például magának a BVOP-nak.

Az USA-ban megjelent dokumentumokkal ellentétben ezek a magánbörtönök hazánkban jól tudnak működni. Biztonságosak, hiszen még senkinek sem sikerült megszöknie, de nem is nagyon próbálkoznak. Nem lehet összehasonlítani természetesen Magyarországot az Egyesült Államokkal sem a bűnözés szinten területén, sem gazdaságilag. Azonban látva a legtöbb régi börtön állapotát, melyek a 20. század elején épültek, megfontolandónak tartanám több börtön üzemeltetését és kivitelezését magáncégeknek adni. Főként arra tekintettel, hogy az állam által az elítéltek emberi jogainak megsértéséért kiadott összegeket a körülmények javítására is lehetne fordítani.

A képek forrásai itt, itt és itt.

***

A cikk az Ars Boni gyakornoki program keretében született.

Arsboni_Gyakornoki-program-szponzorok

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.