Vissza a jövőbe, avagy hogyan okozhat zavart a Kormány kodifikációja a tér-idő kontinuumban

A felsőoktatási ponthatárok meghatározásáról szóló kormányrendelet kodifikációs hibája miatt – elvileg – már idéntől a 2016-ban bevezetni ígért háromszáz pontos minimális ponthatárok hatályosak.

A jelenleg is zajló felsőoktatási reformot a kezdetektől sok bizonytalanság övezte. Nem szükséges hosszasan hangsúlyozni, de mindenképpen le kell szögezni, hogy a racionális pályaválasztás előfeltétele a felvételi szabályok pontos ismerete. Ebben a cikkben arra szeretnénk rámutatni, hogy a túlfeszített tempójú jogalkotás hogyan okozhat jogbizonytalanságot a felsőoktatás egyik kardinális kérdése, a felvételi ponthatárok tekintetében.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2012. december 20-án kibocsátott közleménye arról számol be, hogy 2013-ban a felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont lesz. A közlemény kifejezett álláspontja szerint a miniszter „nem kíván élni azzal a jogkörével, amelyet a most módosított felsőoktatási törvény biztosít számára, mely szerint az egyes szakoknál a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben rögzítettnél magasabb minimális ponthatárt is meghatározhat.” Erre első ízben csak 2014-ben kerülne sor. Ez a pontszám az alapképzés és egységes, osztatlan képzés vonatkozásában megegyezik a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásairól szóló Kormányrendeletben foglalt ponthatárral, felsőoktatási szakképzés esetében a korábbi 140 pontos ponthatárt viszont felemeli.

A Magyar Közlöny 183. számában kihirdetett 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet felváltja és 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezi a korábbi szabályozást. A rendelet a felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár vonatkozásában a misztériumi közleménynek megfelelő szabályozást tartalmaz:

A rendelet értelmében ezek a minimális ponthatárok 2016-ig lépcsőzetesen növekednének, amikor is elérik a Kormányrendelet szerinti maximumot:

A Kormányrendelet hatályba léptető rendelkezéseivel kapcsolatos hiba miatt azonban nincs lehetőség a lépcsőzetes hatálybaléptetésre. A ponthatár-módosításokat a Kormányrendelet 47. § (4)-(6) bekezdése tartalmazza. A rendelet alaphatálya (2013. január 1.) alóli kivételek elírás miatt a 48. § (4)-(6) bekezdésére nézve állapítanak meg eltérő hatálybalépési időpontokat:

Mivel a 48. § csak egy, jelöletlen bekezdést tartalmaz a) és b) ponttal, ezért ez a hatálybaléptetés értelmezhetetlen a (4)-(6) bekezdés vonatkozásában. Mivel az elírás miatt a 47. § rendelkezéseiről nem rendelkeztek külön, ezért azok az alaphatálykor, vagyis 2013. január 1-jén hatályba léptek. Ez vonatkozik tehát a felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatárt érintő valamennyi módosításra, így jelenleg a következő ponthatárok érvényesek:

2013. január 1-étől a következő minimális ponthatárok

Ez a felsőoktatási szakképzés vonatkozásában az előző évihez képest 120 pontos, alapképzés és egységes, osztatlan képzés vonatkozásában 60 pontos növekedést eredményez. Bár a jogalkotó akarata kikövetkeztethető a kormányzati kommunikációkból és magából a rendeletből is, mindez nem tudja orvosolni a fent vázolt problémát. Igaz, hogy a rendelet első alkalmazásra csak a nyári érettségik után kerül sor, a felvételizők szempontjából mégis jogbizonytalanságot okoz, hiszen a jelentkezések beadásának határideje nagyon közel van, a minimális ponthatárok pedig hatályos értéke pedig jelentősen eltér a korábbi kommunikációtól.

Reméljük, a jogalkotó rövid időn belül orvosolja a problémát, hiszen ebben a helyzetben az érintett szereplők egyikének sem érdeke, hogy efféle félreértések miatt a bizonytalanság még tovább fokozódjon.

*

A kép forrása: http://filmtrailer.hu/wp-content/uploads/vissza_a_jovobe_2_5.jpg