Mentelmi jog vagy menekülési jog?

Az utóbbi hetekben nagy médiafigyelmet kapott az az ügy, amelyben a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) – a legfőbb ügyész kezdeményezésére – felfüggesztette egy országgyűlési képviselőjelölt mentelmi jogát. Az esetet közelebbről megvizsgálva számos kérdés merülhet fel e jogintézménnyel kapcsolatban, amelyeket az alábbiakban sorra veszünk.

Kit illet meg mentelmi jog, és mi a tartalma?

Az Alaptörvény, valamint Országgyűlésről szóló törvény (Ogytv.) alapján a mentelmi jog az országgyűlési képviselőket, valamint – bizonyos eltéréssel –  a képviselők választásán jelöltként igazolt személyeket illeti meg.

A mentelmi jognak tartalmilag két
alakzata van: felelőtlenség és sérthetetlenség.

A felelőtlenség a képviselőt a leadott szavazata és a megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény tekintetében védi, ugyanis ezekért a képviselő sem a megbízatása alatt, sem pedig azt követően nem vonható felelősségre. Ez a szabály a demokratikus hatalomgyakorlás zavartalanságát hivatott biztosítani, hiszen meglehetősen vitatható és aggályos lenne egy olyan rendszer működése, amelyben egy „rossz helyre nyomott szavazat” vagy egy megosztó vélemény kinyilvánítása veszélyeztethetné a képviselő jogait.

Munkahely. Lehetőségek. Szakmaiság. Inspiráló környezet. Ez a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda.

A sérthetetlenség ezzel szemben azt jelenti, hogy a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani (vagy folytatni), továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést (pl. őrizetbe vételt) alkalmazni. Ha tehát a képviselő bűncselekményt vagy szabálysértést követ el, akkor a megbízatása alatt nem indítható ellene eljárás, illetve az esetleg folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni. Ez alól kivételt jelent a tettenérés esete, ugyanis ekkor a bűncselekményt vagy szabálysértést elkövető képviselő őrizetbe vehető. Fontos megjegyezni, hogy a mentelmi jog – a legfőbb ügyész, illetve a bíróság kezdeményezésére – felfüggeszthető, a szabálysértési eljárás tekintetében pedig a képviselő le is mondhat róla. A felfüggesztés tulajdonképpen azt jelenti, hogy képviselők esetében az Országgyűlés (a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával) megadja előzetes hozzájárulását a büntető, illetve szabálysértési eljárás megindításához. A képviselőjelöltek mentelmi jogának felfüggesztésről az NVB jogosult dönteni.

Mit lehet tenni, ha felfüggesztik a mentelmi jogot?

A bevezetőben említett képviselőjelölttel szemben alkalmazott előzetes letartóztatást először – a mentelmi jogára való tekintettel – megszüntették, majd a legfőbb ügyész indítványára a mentelmi jogot felfüggesztették és ismételten elrendelték az előzetes letartóztatást. Az érintett ez ellen a döntés ellen nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, azt azonban a Kúria visszautasította. Ennek oka, hogy a képviselő vonatkozásában

az Országgyűlés felfüggesztő döntésével szemben nincs törvényben biztosított jogorvoslati lehetőség,

így a képviselőjelölt esetében sincs helye jogorvoslatnak, hiszen a fentebb leírt – döntéshozó szervekre vonatkozó – különbségtől eltekintve ugyanazok a szabályok alkalmazandók mindkét esetben.

A Kúria ezen felül a hatásköre hiányát is megállapította a következők miatt: bár a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) alapján az NVB határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Kúria bírálja el,

a mentelmi jog felfüggesztése nem tartozik a Ve. hatálya alá,

így a képviselőjelölt felülvizsgálati kérelme sem bírálható el annak szabályrendszerében (márpedig a felülvizsgálati kérelmet a Ve. alapján nyújtották be). Továbbá a Kúria hatáskörébe semmilyen törvény nem utalta az NVB mentelmi jog felfüggesztéséről szóló döntésének felülvizsgálatát.

Az Alkotmánybíróság döntése

Ezt követően a képviselőjelölt az Alkotmánybírósághoz fordult és alkotmányjogi panaszt nyújtott be a jogorvoslathoz való jog sérelme miatt. Az Alaptörvény szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazgatási döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. Az Alkotmánybíróság viszont megállapította, hogy az Országgyűlés fegyelmi döntései (ilyen a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó döntés is) nem minősülnek sem bírósági, sem hatósági, sem közigazgatási döntésnek, így az ilyen döntésekkel szembeni jogorvoslat hiánya nem alaptörvény-ellenes. A mentelmi jog célja a képviselőjelöltek esetében a választások zavartalan lebonyolításának garantálása, nem pedig az érintett saját jogainak vagy érdekeinek védelme, ezért

a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat elleni jogorvoslat hiánya nem eredményezi a jogorvoslathoz való jog sérelmét.

Láthatjuk tehát, hogy a mentelmi jog intézménye nagyfokú védettséget biztosít mind a képviselők, mint a képviselőjelöltek számára, ugyanakkor ez a védelem sem mentesít minden esetben a jogi felelősségre vonás alól.

Támogatónk

Ez a cikk az Arsboni Gyakornoki Programjának keretében készült, melyet a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda támogat.

Felhasznált források
  • http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/ab-nincs-jogorvoslat-a-mentelmi-jog-felfuggesztese-eseten
  • http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=148174
  • http://www.lb.hu/hu/valhat/kvkiv3725120183-szamu-hatarozat
  • http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/4EAA33170F129D46C125824C005EE8F5?OpenDocument

A kép forrása itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.