Egy korábbi cikkünkben már beszámoltunk a 2013. április 5-én kihirdetett és mindössze másfél napos felkészülési időt követően, április 7-én hatályba lépett, közel 35.000 oldalra rúgó szakképzési kerettantervről. Mindeddig nem foglalkoztunk azonban bővebben azzal a helyzettel, amelyet a saját magával lépést tartani nem tudó jogalkotás alakított ki: a szakképző iskolák az egymással nem egyeztetett törvények miatt törvénysértő állapotba kerültek – amelyből több mint egy hónapig nem volt kiút. E cikkben az említett törvénysértő állapot mibenlétét vizsgálom, míg a következő írás a helyzet – véleményem szerint hibás – feloldását mutatja be.
A vizsgálat előtt azonban érdemes egy kis oktatási jogi fogalommagyarázattal kezdeni:
Szakképző iskola: a szakközépiskolákat és a szakiskolákat magába foglaló elnevezés a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben (a továbbiakban: Nkt.) [7. § (1) bekezdés d)-e) pontok].
Nemzeti Alaptanterv (Nat.): az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységességét, az iskolák közötti átjárhatóságot, a kötelezően elsajátítandó műveltségtartalmat stb. tartalmazó dokumentum [Nkt. 5. § (4) bekezdés; 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet].
Kerettantervek: a Nat.-ban foglaltak érvényesülését biztosító, az egyes iskolatípusokra kiadott dokumentumok, amelyek tartalmazzák a nevelés-oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, a tantárgyak témaköreit, tartalmukat stb. [Nkt. 5. § (5) bekezdés]. Kerettantervből tehát elméletileg többféle is létezik, amelyek közül az adott intézmény választhat.
Szakképzési kerettanterv: Azok a kerettantervek, amelyek az iskolai rendszerű szakképzésben országszerte egységesen és kötelezően alkalmazandók az egyes szakmák oktatására. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban:Szt.) és egyes vonatkozó miniszteri rendeletek alapján, szintén miniszteri rendeletben adják ki [Nkt. 5. § (7) bekezdés, Szt. 8. § (1) bekezdés].
Ez az a mellékleteivel együtt közel 35.000 oldalas rendelet, amelyről korábban írtunk.
Pedagógiai program: A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programjáról minden intézmény maga dönt; a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Ennek részét képezi a kerettanterveket szűk körben kiegészítő helyi tanterv és a szakképző iskolák esetében a szakmai program [Nkt. 26. § (1)-(2) bekezdés; Szt. 7. § (3) bekezdés].
Szakmai program: A szakképző iskolákban a pedagógiai program kötelező eleme. Az intézmények alakítják ki, a miniszteri rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a már említett, adott szakképzésre vonatkozó szakképzési kerettanterv alapján [Szt. 7. § (3) bekezdés].
*
Az alapfogalmak megismerése után megvizsgálhatjuk: hol vannak a rendszerbe kódolt buktatók?
A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépett köznevelési törvény átmeneti rendelkezései között szerepelt a következő (azóta módosított) norma:
„Az iskola 2012. december 31-ig felülvizsgálja a pedagógiai programját, annak érdekében, hogy a kerettantervről szóló jogszabály, valamint e törvény rendelkezéseinek megfeleljen” [97. § (14) bekezdés]
A törvény felhatalmazta ugyan az oktatásért felelős minisztert (az emberi erőforrások miniszterét) a kerettantervek miniszteri rendeletben történő kiadására, ám erre határidőt nem adott.
Ezzel párhuzamosan a szakképzési törvény felhatalmazta a szakképzésért és felnőttképzésért felelős minisztert (a nemzetgazdasági minisztert) a szakképzési kerettantervek kiadására: eleinte 2012. július 31-ig, egy módosítás után pedig szintén2012. december 31-ig kellett e kötelességének eleget tennie [Szt. 92. § (26) bekezdés].
Innentől kezdve a két fenti feladatra vonatkozó határidők együtt mozogtak tovább; az időpontok pedig később (2013. január 1-jén)2013. március 31-re módosultak. Eddig a napig kellett tehát egyrészről kiadni az új szakképzési kerettanterveket [Szt. 92. § (26) bekezdés], másrészről az érintett iskoláknak – és a szakképző iskola is iskolának minősül – ezekkel a kerettantervekkel összhangban felülvizsgálni a pedagógiai programjukat (amelynek a fentiek szerint része a szakképzési kerettanterven alapuló szakmai program is) [Nkt. 97. § (14) bekezdés].
A feladat elméletileg különösebb nehézség nélkül megoldható lett volna. Ennek azonban előfeltétele, hogy a szakképzési kerettanterv (amiből a programjukat felülvizsgáló intézményeknek szükségképpen dolgozni kell) ki legyen adva, méghozzá lehetőleg ne a határidő előtti legutolsó pillanatban. A valóság természetesen másképp alakult: a kerettantervekről szóló miniszteri rendeletet csupán az április 5-i Magyar Közlönyben hirdették ki. Ennél fogva a szakképző iskolák sem tehettek eleget az Nkt.-ban megfogalmazott követelményeknek, hiszen a határidő már eleve eltelt, mire a munka alapját képező kerettantervek egyáltalán megismerhetővé váltak. [Megjegyezzük: az Nkt. 97. § (14) bekezdésben kapott másik feladatnak, vagyis a pedagógiai program Nkt.-val való összhangba hozatalának akadály nélkül meg tudtak felelni a szakképző iskolák is.]
A szakképző iskolákat – minthogy az irányadó határidő már eltelt – március 31-ét követően már nem kötötte időponthoz a jogszabály. A szakmai programmal kapcsolatos feladatokra vonatkozó egyetlen norma az Szt.-ben volt megtalálható:
„A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot […] kell kidolgozni.” [7. § (3) bekezdés]
Mivel azonban a szakképző iskolák szükségszerűen elmulasztották a felülvizsgálatra vonatkozó, Nkt.-ből eredő kötelezettségeiket, e norma érvényesülése is a levegőben lógott.
Hogy miért fontos mindez?
1) Az Nkt. értelmében az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő működését. A szabálytalan működés jogkövetkezménye a felhívástól és a fenntartó felé történő jelzéstől a felügyeleti bírságon át sokféle lehet [Nkt. 79. § (2)-(3) bekezdés].
2) A kormányhivatal mellett a fenntartó is széles körű ellenőrzési, jóváhagyási jogkörökkel rendelkezik, amely kiterjed például a pedagógiai programra is [Nkt. 83. § (2) bekezdés, különösen i) pont].
3) Nem zárható ki egyértelműen a pedagógiai-szakmai ellenőrzés relevanciája sem, amely ugyan a pedagógusi munka értékelésére irányul, ám vizsgálati módszerként alkalmazza a pedagógiai dokumentumok vizsgálatát. [Nkt. 87. § (3)-(4) bekezdés] Az ilyen tudomásszerzés esetén esetleg szintén megindulhat az 1) szerinti eljárás.
Összességében jól látszik, hogy az ismertetett törvényi szabályozás már hónapok óta magában hordozta a konfliktus lehetőségét, amely végül 2013. április 1-jén realizálódott, a határidő elmulasztásával. Az is megállapítható, hogy a vonatkozó jogszabályok feladatot róttak a szakképző iskolákra, ám arra megfelelő határidőt nem szabtak. Eközben viszont a lehetséges jogkövetkezmények széles skálája fenyegette a címzetteket. Jóllehet, a szankciók bizonyára nem kerültek alkalmazásra, ám az alkalmazhatóságuk puszta lehetősége is rávilágít a rendszer diszfunkciójára. A megfelelő megoldás a határidők elválasztása lett volna: a kerettanterv kiadására korábbi, a pedagógiai program felülvizsgálatára későbbi határidő megállapítása. A köztes időtartam garantálhatta volna a jogszabálynak való megfelelést.
Nyilván nem e probléma jelenleg a magyar közoktatás leginkább megosztó ügye. Abból a szempontból azonban kifejezetten releváns, hogy rávilágít, milyen kaotikus állapotok uralkodnak jelenleg a jogalkotásban, valamint hogy átgondoltabb kodifikációs munkával könnyedén kiküszöbölhetők lennének a hasonló „önbuktatók”.
*
További cikkeink a témában:
A szakképzési nagyobb, hosszabb és vágatlan kerettanterv
Hasonló cikkeink:
Kőbe vésnék a hallgatói szerződést. Megéri?
Gránitba vésik a 2013-as minimum ponthatárokat
Vissza a jövőbe, avagy hogyan okozhat zavart a Kormány kodifikációja a tér-idő kontinuumban
Vissza a jövőbe II., avagy hogyan ragadtak a felvételi ponthatárok 2016-ban
Uniós adalékok a hallgatói szerződéshez
*
Kép forrása: http://www.muszakikiado.hu/files/H%C3%ADrek/naptar_kerettanterv.jpg
*
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
