NFT – művészet és szerzői jog

A címben feltűnik egy ismeretlen kifejezés -“NFT”: hogy mi az, mitől művészet és milyen kontextusban merül fel a szerzői jog, most igyekszem megválaszolni. Mielőtt érdemben beszélhetnénk az NFT-ről tisztáznunk kell egy másik alapfogalmat, a blockchain vagy magyarul blokklánc fogalmát, hiszen erre épül a később részletesen szóba kerülő NFT.

A blokklánc a Bitcoin – a leghíresebb és egyben első kriptopénz – legfőbb technológiai újítása, amely nyilvános főkönyvként működik, ugyanis tartalmazza a mindenkori összes Bitcoin tranzakciót. A Bitcoin egy peer-to-peer protokoll, ahol bárki csatlakozhat a hálózathoz, kezdeményezhet tranzakciókat, hitelesítheti azokat blokkok létrehozásával, ezért hívják “engedély nélküli” protokollnak.[1] A blokkláncok tehát olyan állandó és megváltoztathatatlan digitális főkönyvek, amelyeket tranzakciók rögzítésére használnak az időbélyegzővel látnak el. A blokkláncok rendszere decentralizált hálózatként is működik, amelyben lehetetlen a rögzített digitális eszközök ellopása, törlése vagy módosítása.

Nézzünk egy példát az eddig leírtakra:

Forrás: https://index.hu/gazdasag/2017/12/18/bitcoin_kriptopenz_kriptovaluta_blokklanc_virtualis_penz_befektetesi_lufi_spekulacio_21._szazadi_penzugyi_rendszer/

Most, hogy tisztáztuk a blokklánc avagy blockchain fogalmát, áttérhetünk az NFT-re.

Az NFT egy mozaik szó, jelentése Non-Fungible-Token azaz nem helyettesíthető token/érme. A helyettesíthetőség legegyszerűbben a pénzvilágban mutatható be. Egy bankjegy vagy érme helyettesíthető egy másik azonos értékű bankjeggyel vagy alacsonyabb értékű több bankjeggyel, érmével úgy, hogy a tranzakció közben nem történik értékvesztés. Ezzel szemben az NFT olyan adatokat tartalmaz, amelyek megkülönböztetik minden más NFT-től, ezért nem helyettesíthető egyedülálló eszköz, – mint például egy színházi darabra szóló jegy – mindegyik egyedi. Az NFT-k egyelőre a digitális világban vannak jelen. Az NFT-k egyedisége, vagy ha úgy tetszik másolhatatlansága az alapjául szolgáló rendszerből, a blockhain rendszerből jön. A blokkláncok rendszerében két fél között digitálisan küldhető eszközöket általában “tokeneknek” nevezik.

Az NFT-k “smart-contract” formájában lévő szoftverkódból állnak, amelyek közvetlenül szabályozzák a digitális pénznemek vagy eszközök átadását a felek között bizonyos feltételek mellett.  Miután az intelligens szerződés kódját megírták, véglegesen beépül egy blokklánc tokenjébe, amely a digitális kreatív alkotás tulajdonjogának nem reprodukálható digitális tanúsítványaként szolgál.

Az NFT-k legkedveltebb felhasználási területe a művészet. A művészet világában gyakran felmerül a probléma az árképzés kapcsán, hogy nehéz megállapítani azt, hogy az adott műtárgy- eredeti–e, így megalapozott-e az értéke, vagy csupán egy remekül kivitelezett másolat – , értékében töredéke.

Az NFT tulajdonságai miatt alkalmas lehet arra, hogy létrehozza a biztonságot a művészet világában.

Az NFT-k megjelenése előtt a művészeknek vagy alkotóknak számtalan problémával kellett megküzdeniük a digitális kreatív alkotásaikból származó bevételekért, mivel a másolatok végtelen számban, könnyen elkészíthetők és az interneten terjeszthetők, minőségromlás nélkül. Az NFT-k azonban lehetővé teszik az alkotók számára, hogy másolhatatlan és véges terméket hozzanak létre.[2] A módszer egyszerű: az alkotó létrehozza a művet, amelyet digitalizál, majd a fentebb bemutatott blockchain technológiával elkészít egy virtuális tokent (NFT-t ) a digitalizált műből.

Az NFT-ben elrejtett kód számtalan megoldást biztosít az elkészítője számára például: előírhatja a viszonteladási tranzakciókból származó automatikus jogdíjak kifizetését és a tulajdonjog igazolását, beállíthatja az eladási árat és az eladható digitális kreatív munka maximális példányszámát is. Ez lehetővé teszi az NFT készítőjének, hogy az alkotó maga állapítsa meg műve szűkösségét, és mesterségesen növelje az NFT értékét a kezdeti és a viszonteladási piacon, hasonlóan egy litográfiához, amelynek értéke korlátozott számú nyomtatása miatt növekszik.

Ezenkívül az NFT-k megkímélhetik az alkotókat a hamisítással kapcsolatos veszteségektől, mivel az NFT-k nem reprodukálhatók.

Végül az NFT-k biztosítják a digitális kreatív eszközök átadásának könnyebb átadását a hagyományos értékesítési modellekkel szemben, mivel az NFT-k bármelyik online piacon eladhatók, közvetítő nélkül, ahelyett, hogy harmadik fél platformjaira korlátozódnának a tartalom terjesztésére. Így ismét visszakanyarodtunk a blockchain eredeti rendeltetéséhez, mely a hatalmasok által szabályozott centralizált rendszerben egy decentralizált az individuális feleket kiszolgáló megoldást kínál legyen szó pénzügyi rendszerekről vagy a művészetek világáról.

Ha már művészetről beszélünk adja magát a kérdés: mi a helyzet a szerzői joggal?

A szerzői jogi szabályozás lényege

A szerzői jog speciális jogterület, amely a szellemi alkotások, azaz: irodalmi, tudományos és művészeti művek oltalmára hivatott. Ez utóbbiak közé tartoznak a képzőművészeti alkotások is, így a törvény által nevesítetten a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, a fotóművészeti alkotások etc. Az oltalmat az alkotás egyéni, eredeti jellege alapozza meg, ez a szerzői jog alapja. A védelem automatikusan, a mű létrejöttével keletkezik, azonban nem tart örökké. A műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi: a szerző életében és a halálát követő évtől számított 70 évig. Ezt az időszakot védelmi időnek nevezik. Ha a szerző személye vagy halálának időpontja nem ismert, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. A szerzői jog védelmi idejének funkciója az, hogy a mű alkotója és jogutódai ezen időszak alatt szabadon felhasználhassák az alkotást, és abból lehetőség szerint valamilyen haszonhoz jussanak. A védelmi idő elteltét követően a mű közkinccsé válik, azaz bárki engedély nélkül, bármikor szabadon felhasználhatja. Egy korlátot azonban mégis meg kell említeni: az elhunyt szerző emlékét sértő magatartás ellen a védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet.

A szerzői jog tulajdonképpen egyfajta kizárólagos tulajdonjog, azt biztosítja, hogy a jogosult, vagyis az alkotó vagy szerző rendelkezhessen művével. A szerző művével kapcsolatos jogait tekintve megkülönböztetünk át nem ruházható személyi jellegű, illetve átruházható és örökölhető vagyoni jellegű jogokat. A személyhez fűződő jogok tekintetében a szerző/alkotó, kérheti nevének szerzőkénti feltüntetését, nyilatkozhat a mű nyilvánosságra hozataláról, valamint jogosult megtiltani művének másolását vagy számára hátrányos alkalmazását/feltüntetését. Ezen jogosultságok közül a névjog a védelmi idő lejártával sem szűnik meg. A szerzőnek vagyoni jellegű jogai keretében joga van műve egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi, vagy nem anyagi formában történő bármilyen felhasználásához (például NFT készítése körében) és minden egyes felhasználás engedélyezéséhez, illetve jogosult a felhasználásra másokat felhatalmazni általában ún. felhasználási szerződés keretében kerülhet sor. A felhasználás joga tulajdonképpen másolásra, többszörözésre, illetve terjesztésre szóló jogosultságot jelent. ez számos, a műhöz kapcsolódó tevékenységet magában foglal, például: a mű reprodukálását, nyilvános helyen való megjelenítést vagy akár nyilvánossághoz közvetítését (például kiállítás formájában), átdolgozását etc. A szerző vagyoni jogait jövedelemszerzés céljából átruházhatja, ez azonban személyi jogait nem érinti.

Sokan nem ismerik a szerzői jog által védett művekre vonatkozó jogi korlátozásokat, ami potenciális jogsértési felelősséghez vezet. Például egy NFT vásárló feltételezheti, hogy megvásárolta az NFT-hez kapcsolódó alapművet, a valóságban azonban az eredeti alkotó, vagyis a szerzői jog tulajdonosa, aki fenntartja a mű másolásának, terjesztésének, módosításának, nyilvános előadásának és nyilvános megjelenítésének kizárólagos jogát. Az a vásárló, aki úgy véli, hogy az alapműhöz kapcsolódó jogokat tévesen ábrázolták, és aki értékvesztéssel néz szembe, peres felelősséget róhat az NFT eladójára számos jogi elmélet alapján, azonban a kikényszeríthetőség a decentralizált anonim rendszer miatt szinte lehetetlen. Tovább bonyolítja a helyzetet a mémek világa, ahol gyakran viccesnek titulált képeket megosztanak az emberek, különböző szituációkhoz párosítják őket, feliratozzák és használják azokat. Vegyünk egy példát a probléma megértéséhez: adott egy fotó egy iskolai tablófotózásról melyet nagyjából 25 éve készítettek azonban néhány éve berobbant az internet világába és mindenki elkezdte megosztani. A hírnév üzletet szül, de felmerül a kérdés ki lesz itt a jogosult? az iskola, aki megrendelte és kifizette a fotóst vagy a fotós, aki a képet készítette vagy a képen szereplő ember, vagy talán, aki először megosztotta a képet ezáltal „mémet” készített, és mi a helyzet akkor, ha valaki elkészíti az első NFT-t belőle, ami másolhatatlan?  A kialakult gyakorlat szerint, aki elkészítette a mémet ő lesz a jogosult azonban az abból elkészített NFT jogi helyzete kétséges, egyelőre nincs rá megfelelő válasz csupán valószínűsíthető, hogy az eredeti mém-alkotó lesz a jogosult nem pedig az abból NFT-t készítő. További probléma egy-egy mű tekintetében a tényleges tulajdoni viszonyok feltárása, ugyanis maga a rendszer és a kereskedelmi felületek anonimitást biztosítanak, így egyelőre a csalás meleg ágya lehet ez a szabályozatlan piac. Korábban szóba került a felek azonosíthatatlansága miatt az érdekek kikényszerítésének korlátozottsága is mint felvetett probléma.

Az NFT piac azonban még mindig kialakulóban van, és valószínűleg továbbra is jelentős infrastruktúra épül fel köré. Ahogy a piac folyamatosan fejlődik, a szerzői jogi és szabályozási kérdések is fejlődnek. Remélem, hogy a jövőben az itt felvetett kérdésekre egyértelmű választ kaphatunk.

Neked is van egy érdekes témád, amit megosztanál az olvasóinkkal? Küldd el nekünk elemzésedet az arsboni@arsboni.hu címre, és nyilvánosságot biztosítunk az írásodnak!

 

Jegyzetek

[1] https://hu.wikipedia.org/wiki/Blokkl%C3%A1nc

[2] https://www.whitecase.com/publications/alert/rise-nfts-opportunities-and-legal-issues

Irodalomjegyzék:

https://index.hu/techtud/2021/03/12/nft-mania-kincs-ami-nincs/

https://telex.hu/tech/2021/03/17/nft-token-kriptovaluta-zeneipar-digitalis-muveszet-grimes-kings-of-leon

Rolling Stone: A Field Guide to Music’s Potential Crypto Boom

https://index.hu/gazdasag/2017/12/18/bitcoin_kriptopenz_kriptovaluta_blokklanc_virtualis_penz_befektetesi_lufi_spekulacio_21._szazadi_penzugyi_rendszer/

https://www.whitecase.com/publications/alert/rise-nfts-opportunities-and-legal-issues

https://www.bloomberg.com/quicktake/bitcoins

https://www.artmagazin.hu/articles/archivum/679d122e2d525d5fb7e9011539222bb3

https://www.theguardian.com/technology/2021/jun/23/nfts-and-me-meet-the-people-trying-to-sell-their-memes-for-millions

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.