Elmélkedés a hazai bizalmi vagyonkezelés intézményének jogpolitikai céljairól

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:310. § (1) bekezdése értelmében a bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelése.

Az angolszász jogrendszerekben a bizalmi vagyonkezelés többszáz éve létezik, és nagyon széles jogi kultúra alakult ki körülötte. Ez az intézmény megjelenését és felhasználását tekintve rendkívül sokrétű: mint a magánéletben, mind pedig az üzleti életben fontos szerepet tölt be. Előbbinél gondoljunk csak az öröklésre például: a vagyonrendelő még életében átadja az örököseinek szánt vagyonát egy bizalmi vagyonkezelőnek és meghatározza, hogy abból mikor, kinek, milyen feltételek teljesülése esetén, mennyit és milyen gyakorisággal kell kiadnia. Az öröklés céljára létrehozott trust-tal meg lehet kerülni a hagyatéki eljárást, és a végrendelet megtámadását. A bizalmi vagyonkezelés alkalmazható korlátozottan cselekvőképes vagy éppen cselekvőképtelen személyek életkörülményeinek biztosításához, oktatásához, egészségügyi ellátáshoz szükséges költségek finanszírozására. Ilyen esetben ez a személy a trust kedvezményezettje. A kedvezményezett lehet maga a vagyonrendelő is, ez például nyugdíjbiztosításra létrehozott trustoknál jellemző.

A bizalmi vagyonkezelés ugyanakkor az üzleti életben is használható. A Ptk. 6:319. § (1) bekezdése titoktartási kötelezettséget ír elő a vagyonkezelő részére. Ezen elv mentén lehet trustot létrehozni titkos finanszírozások és befektetések céljából. Fel lehet vásárolni például cégeket úgy, hogy a vevő fél valódi kiléte rejtve marad. Emellett a bizalmi vagyonkezeléssel létrehozott kezelt vagyon önálló adóalany, és hasonlóan viselkedik, mint egy gazdasági társaság pénzügyi szempontból, ezért például nem alanya az általános forgalmi adónak.

A bizalmi vagyonkezelőnek, révén, hogy tulajdont szerez a hozzá rendelt vagyon fölött, komoly előírásoknak kell megfelelnie. Bizalmi vagyonkezelő vállalkozás az a részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság vagy fióktelep lehet, amely folyamatosan legalább 70 millió forintos saját tőkével rendelkezik, valamint a kezelt vagyon 20 százalékára rúgó (minimum 70 milliós, maximum 1,5 milliárdos) pénzügyi biztosítékot kell felmutatnia. A vagyonkezelőnek a magyar cégtörténetben eddig páratlan struktúrában, minden egyes szerződést önálló adószám alatt és önálló számviteli egységként (cég a cégben alapon) kell nyilvántartania, mivel senkinek a vagyona nem keveredhet másokéval. A vállalkozásnak továbbá kötelező legalább egy közgazdászt, egy szakvizsgával rendelkező jogászt és egy könyvvizsgálót alkalmaznia. A vagyonkezelő a rábízott vagyont szakszerűen és óvatosan köteles kezelni, nem hozhat olyan rizikós döntéseket, amelyek nagyobb valószínűséggel fogyasztják, mintsem gyarapítanák a javakat. Utóbbiak forgatását profikra, brókercégekre, privátbanki részlegekre, illetve egyéb magánbefektetőkre is átruházhatja. Bizalmi vagyonkezelést végezhet alapítvány is, így működik például a Budapesti Corvinus Egyetem is[1].

Mint korábban olvasható volt, a trust rendkívül hatékony intézmény lehet egy jogrendszerben. Ugyanakkor a tulajdonátruházás és a titoktartás miatt komoly veszélyeket is rejthet magában. Lehetséges vagyont eltüntetni bizalmi vagyonkezelés útján? Ki tudják ezt használni a korrupt politikusok az összeférhetetlenség és a felelősségre vonás kijátszására?  Esetleg a trust egy kibúvó, amellyel megkárosíthatják az adósok a hitelezőiket? Nos, míg az előbbi kérdésre viszonylag komplex a válasz, addig az utóbbi könnyedén megválaszolható: nem. Ha egy adós átruházza vagyontárgyait másra azért, hogy kimentse a vagyonát a végrehajtás alól, az legtöbbször fedezetelvonásnak minősül, mely szerződésre a Ptk. 6:120. § (1) bekezdése kimondja, hogy hatálytalan a harmadik féllel szemben. Ez a rendelkezés alkalmazandó a fedezetelvonás céljára megkötött bizalmi vagyonkezelési szerződésekre is. Kimondhatjuk tehát, hogy a trust nem nyújt menekülési útvonalat az adósok számára. Viszont kitűnő segítséget nyújthat számukra, méghozzá a következőképpen: tegyük fel, hogy adott egy idős, beteg férfi, akinek van egy ingatlanja és egy lánya, aki komoly adósságot halmozott fel és fizetőképtelenné vált. A férfi halála után a lánya örökölné az ingatlant, amelyet a lány elveszítene a végrehajtási eljárás miatt. Amennyiben viszont a férfi a végrendeletében (vagy korábban) létrehoz egy trustot, amelynek kedvezményezettje a lánya, a vagyonkezelő pedig egy olyan természetes vagy jogi személy, akiben megbízik, akkor el lehetne kerülni az ingatlan elvesztését. Használati vagy haszonélvezeti jog esetén pedig még lakhatna is benne a lány.

Láthatjuk, hogy a bizalmi vagyonkezelés alapvetően nem alkalmas a hitelezők kijátszására. Mi a helyzet a vagyon eltüntetés kérdésével? A HVG egyik cikkében a következő olvasható: „Sokan vetítik előre annak a veszélyét is, hogy ha a politikusok bizalmi vagyonkezelő tulajdonába adják felhalmozott javaikat, nehezebb lesz nyomon követni vagyoni helyzetük változását, ellenőrizni, milyen módon jutottak hozzá javaikhoz. Igaz, a politikusoknak az évente egyszer, minden év január 31-éig az Országgyűlésnek kötelezően benyújtandó vagyonnyilatkozatukban szerepeltetniük kellene, ha bizalmi vagyonkezelésbe adnák a vagyonukat, ennek elmulasztásához azonban nem kapcsolódik jogi szankció.[2]

A bizalmi vagyonkezelés magyarországi bevezetésénél felmerült tehát az a gondolat, miszerint ez lehetőséget adhat a törvényes strómankodásra, hiszen a tulajdonátruházás és a titoktartás miatt nem, vagy csak nagyon nehezen lehet követni a vagyonmozgást. Erre ellenérvként fel lehet hozni, hogy csak magánszemélyek és vállalatok előtt mozognak a vagyontárgyak inkognitóban, a hatóságok előtt azonban nem. Ugyanis a trustot minden esetben be kell jelenteni általában több hatóságnak (például a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál révén, hogy adóalany, illetve a Magyar Nemzeti Banknál). Ezen felül egy viszonylag új európai uniós irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve) is érinti a trust intézményét, amely kimondja, hogy az összes tagállamnak törvénybe kell iktatnia, hogy minden 25 százalék feletti tényleges vagyoni részesedést kötelező bejelenteni egy erre kijelölt hatóságnak, és ez a bizalmi vagyonkezelés folyamán átengedett vagyonra is igaz. Elméletben tehát meg lehetne akadályozni, hogy a bűncselekmény – például korrupció- útján szerzett vagyont eltüntessék, hiszen az adatbázisokból és a tagállami nyilvántartásokból vissza lehetne követni a vagyon mozgását, azonban kérdéses, hogy ez hogyan működik a gyakorlatban.

Kérdéses, hiszen Magyarországon a korrupció mértéke kiugróan magas[3]. Ilyenkor felmerül azonban az a dilemma, hogy vajon szükség van-e a trust útján még egy lehetséges korrupciós veszélyforrást beemelni a jogrendszerünkbe? A bizalmi vagyonkezelés vitathatatlanul egy rendkívül hasznos és hatékony jogintézmény, nem véletlenül használják nyugatabbra többszáz éve. Azonban a common law típusú jogrendszerekben hosszú jogfejlődés útján alakult ki a trust. Számtalan precedens és írott jogforrás szabályozza, míg ez Magyarországon nem igaz. Hazánkban csupán három jogszabály rendelkezik ezen intézményről: a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény, a Ptk. mindösszesen 20 szakaszban, illetve a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások pénzügyi biztosítékainak egyes szabályairól szóló 87/2014. (III. 20.) Kormányrendelet.

Vélhetően Magyarországon is ki fog alakulni egy, a mostaninál részletesebb jogi kultúrája a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének, azonban jelenleg nem ez a helyzet. Ahogyan egy HVG cikkben is olvasható, „Igény van rá, de ingoványos terepnek tűnik a bizalmi vagyonkezelés Magyarországon. Akár egy évtizedbe is beletelhet, mire kifejlődik ez az üzletág.[4]”.

A szerző az ELTE ÁJK hallgatója.

Neked is van egy érdekes témád, amit megosztanál az olvasóinkkal? Küldd el nekünk elemzésedet az arsboni@arsboni.hu címre, és nyilvánosságot biztosítunk az írásodnak! 

Források

[1]  https://hvg.hu/brandchannel/crystalgroup_20190313_Vagyonkezelo_alapitvanyok_Buvesztrukk_vagy_csaladi_mentoov

[2]  HVG 2014/38  09.20.  48-49. • Trend • cikk

[3] lásd: A Transparency International Magyarország Alapítvány Korrupció, gazdasági teljesítmény és jogállamiság Magyarországon A Korrupció Érzékelési Index eredményei 2018-ban c. jelentése

[4] HVG 2014/38  09.20.  48-49. • Trend • cikk

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.