Trócsányi László az Eperjesi Evangélikus Jogakadémia Miskolcra költözésének 100. évfordulójára szervezett konferencián arról is beszélt, hogy nincs jogásztúlképzés Magyarországon. “A jogászképzés múltja, jelene és jövője” című előadásában elmondta, hogy a végzettek mintegy nyolcvanöt százaléka a szakmájában dolgozik, és az elhelyezkedés nem jelent gondot számukra. A mai magyar jogászok fontos és megbecsült tagjai a társadalomnak, az irántuk megnyilvánuló közbizalom szilárd, szükség van a munkájukra – tette hozzá.
(Fotó: MTI/Vajda János)
Az ország jelenlegi hatezer száz jogászhallgatójának a fele a fővárosban tanul, ám a budapesti túlsúlyt a kormány igyekszik a vidéki egyetemek fokozott támogatásával ellensúlyozni: az állam különböző jogászösztöndíjakkal támogatja a vidéki jogi karok hallgatóit. (A minisztérium jogászképzéssel kapcsolatos szakpolitikájáról és víziójáról mi is készítettünk interjút.)
A miniszter előadásában arra is kitért, hogy a jövőben milyen kihívásokkal szembesülhetnek a ma végzett egyetemisták, hiszen a mesterséges intelligenciára épülő technológiák átalakítják a munkaerőpiacot. Komoly viták folynak napjainkban arról, milyen jogászi tevékenységeket célszerű robotokra bízni. Egyre komolyabban merül fel például az Amerikai Egyedült Államokban, hogy az esendő emberi bírót felválthatja-e a gép. Ez komoly dilemmák elé állítja a politikai döntéshozókat.
Végül Trócsányi László azt is hangsúlyozta, hogy
A jogi karok szabadságát meg kell hagyni,
a minőségi képzési feltételek biztosítása és a szakmai sarokpontok meghatározása mellett. Ugyanakkor, a korszerű jogászképzésnek reagálnia kell a változásokra, elsősorban a gyakorlati szempontok szem előtt tartásával – tette hozzá az igazságügyi miniszter.
A Jogászképzés rovat támogatója az Igazságügyi Minisztérium.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
