A termőföld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződések speciálisnak számítanak egy termőföldnek nem minősülő ingatlan tárgyában létrejött szerződéshez képest a jogszabályok által előírt alaki és tartalmi követelmények miatt.
Az alaki követelmények körében feltétlenül ki kell emelnünk az ún. biztonsági okmányt, vagy, ahogy az ügyvéd kollégák gyakran emlegetik, zöld papírt. A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződéseket egy példányban ezen a biztonsági okmányon kell elkészíteni, mert csak így lesz alkalmas a szerződés arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson.
Speciális tartalmi követelmények is bőven akadnak, több jogszabály is meghatároz olyan nyilatkozatokat, amelyekről a vevőnek akár a szerződésben, akár egy külön okiratban, de nyilatkoznia kell.
A hatályos földforgalmi törvény részletesen meghatározza, hogy ki és milyen feltételekkel szerezheti meg egy termőföld tulajdonjogát, milyen kötelezettségeket kell a vevőnek vállalnia, mekkora a maximálisan megszerezhető föld területének mértéke, kik és milyen sorrendben jogosultak elővásárlásra és még sokáig sorolhatnánk azokat a tartalmi előírásokat, amiket az okiratot szerkesztő ügyvédnek a szerződésbe bele kell foglalnia.
De nem csak a földforgalmi törvény határoz meg speciális nyilatkozatokat, hanem az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendeletében is találhatunk ilyet. A rendelet kimondja, hogy föld tulajdonjogának átruházásáról szóló szerződés esetében a szerződésnek vagy más, legalább teljes bizonyítóerejű magánokiratnak tartalmaznia kell a szerző fél arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy rendelkezik-e részarány-tulajdonnal.
Ahhoz, hogy a rendelet által előírt nyilatkozatot értelmezni tudjuk, elöljáróban szükséges tisztázni a részarány-tulajdon fogalmát. A részarány azt határozza meg, hogy a termelőszövetkezetek által használt közös földekből ki milyen nagyságú (térmértékű) földnek a tulajdonosa és annak mennyi az aranykorona értéke. Vagyis a részarány-tulajdon földrajzilag nem határozható meg, és ezáltal nem azonosítható egyetlen konkrét földrészlettel sem.
Elképzelhető, hogy a részarány-tulajdon rendezése nem történt meg, és létezik még olyan személy, akinek valóban van még osztatlan közös tulajdonában termőföld. Emiatt került bele az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendeletébe az az előírás, hogy a szerző félnek nyilatkoznia kell arról, hogy rendelkezik-e részarány-tulajdonnal.
Ennek a nyilatkozatnak azért van jelentősége, mert a rendelet maximalizálja a szerző fél földszerzési képességét. Ha a szerző fél rendelkezik részarány-tulajdonnal, akkor arról is nyilatkoznia kell, hogy a tulajdonában álló részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének a huszada és a már tulajdonában és haszonélvezetében álló, továbbá a megszerzésre kerülő földterület hektárban kifejezett térmértékének együttes összege nem több, mint 300.
Fenti szabály elég bonyolultnak hangzik, a számítást csak akkor kell elvégezni és ez alapján a nyilatkozatot csak akkor kell megtenni, hogy ha a szerző fél rendelkezik ezzel a bizonyos részarány-tulajdonnal. Ha pedig nem rendelkezik, akkor pedig arról kell nyilatkozatot tennie. A lényeg, hogy a részarány-tulajdonról szóló nyilatkozatnak minden olyan szerződésben meg kell jelennie, amely föld tulajdonjogának átruházására irányul.
A kép forrása itt.
Az Üzlet & Jog rovat az Ecovis Hungary Legal és az Arsboni szakmai együttműködésében megjelenő állandó melléklet***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
