Több év pereskedés helyett három hónap alatt, közjegyző előtti egyezséggel zárult nemrégiben egy beszállító és egy nem fizető vállalkozó többmillió forintos jogvitája, akik ezzel nemcsak időt, hanem rengeteg pénzt is megspóroltak maguknak, ami a járványhelyzetben aranyat ért. Egy pernek ugyanis számos hátránya van: költséges, évekig is elhúzódhat, és korántsem biztos, hogy a bíróság végül a felperesnek kedvező döntést hoz. Sok esetben, mire döntés születik, a felperes már semmire sem megy azzal, hogy igaza lett, mert időközben tönkrement a vállalkozása vagy épp az ellenfele, és nincs kitől behajtani a jogos követelést. A jogviták alternatív rendezése éppen ezért még inkább mentőövet jelenthet a cégek számára a világjárvány okozta gazdasági-piaci környezetben.
Egyre népszerűbbek Magyarországon az alternatív jogvita-rendezési megoldások, azaz az olyan intézményesített jogi lehetőségek, ahol a vitás feleknek lehetősége van bírósági tárgyalás és költséges pereskedés nélkül megállapodásra jutni. Ugyanakkor Nyugat-Európa számos országa lényegesen előrébb jár ebben a folyamatban: Németországban például bizonyos pertárgyérték felett a bírósági tárgyalást megelőzően kötelező mediáción kell részt venniük a feleknek; Franciaországban, Észtországban és Romániában pedig a válni akaró házastársaknak, ha nincsen vita közöttük, nem kell bíróságra menniük, hanem akár közjegyző előtt is felbonthatják a házasságukat.
Hazánkban az intézményesített peren kívüli jogvita-rendezési megoldások csak az utóbbi tíz évben kezdtek elterjedni. Magyarországon sok vállalkozó nincs tisztában azzal, hogy az üzleti életben felmerülő konfliktusokat nem csak peres eljárással lehet megoldani, ezért bármi sérelem éri őket, azonnal pert indítanak. Magyarországon évente nagyságrendileg 15 ezer gazdasági jellegű per van, és mindössze 6 százalékuk végére tesznek pontot valamilyen alternatív módon – például közjegyző előtti egyezségi eljárással.
Pedig az alternatív jogvita rendezési megoldások – így például a közjegyző előtti egyezségi eljárás – mentőövet jelenthetnek a vállalkozásoknak, hogy ne kelljen évekig, költségesen pereskedniük, olykor veszélybe sodorva ezzel a cég jövőjét.
Garancia a megegyezés betartására
A közjegyzők hatásköre olyan nemperes eljárásokra is kiterjed, amelyek a vállalkozóknak vitás helyzetekben kimondottan hasznosak lehetnek: ilyen az előzetes bizonyítás, az igazságügyi szakértő kirendelése, fizetési meghagyásos vagy a közjegyző előtti egyezségi eljárás.
Utóbbi, egy viszonylag friss, 2018 óta létező eljárás, de egyre inkább kezd beépülni a köztudatba. Az egyezség minden olyan esetben hatékony lehet, amikor a felek szeretnék elkerülni a pereskedést, de akarnak egy végrehajtható határozatot. Ilyen eset lehet például, ha az építési vállalkozó és az építtető között szavatossági vita merül fel. Az építtető dönthet úgy, hogy nem pereli be a vállalkozót, hanem egyezségi eljárás keretében rendezik a vitájukat: végrehajtható módon rögzítik, hogy a vállalkozónak milyen munkákat kell elvégeznie vagy mekkora összeget fizet. Vagy ha például egy adós nem tudja a teljes tartozását megfizetni, csak annak 80 százalékát, a hitelező számára garanciát jelent, hogy az egyezséget követően mégiscsak hozzájut a pénze jelentős részéhez, ráadásul gyorsan, egy végrehajtható egyezséggel.
A közjegyzők szerepe azért lényeges, mert a közjegyző előtt kötött egyezség a bírósági ítélethez hasonlóan biztosítékot ad arra, hogy az abban foglaltak teljesülni fognak. A közjegyző előtt megkötött egyezséget csak kivételes esetekben lehet megtámadni, és ha valamelyik fél nem teljesíti, bírósági eljárás nélkül, közvetlenül végrehajtható. A közjegyző végzésével jóváhagyott egyezség olyan hatályú lesz, mintha egy bírósági ítélet született volna az ügyben.
Szándék nélkül nem megy
Az eljárásnak van egy feltétele: a felekben a békére való vágynak és a racionális érdekvédelemnek arányban kell lennie. Ha valaki mindenképpen le akarja győzni a másikat, elégtételt akar venni rajta, az egyezséggel nem fog működni. Ha nincs szándék a megegyezésre, csak a per marad, ahol illetéket, képviselői és szakértői díjakat kell fizetni, hónapokat, esetleg éveket kell várni, és bízni abban, hogy a bíróság a felperesnek kedvező döntést hoz.
A mediációnak ezért is lehet fontos szerepe akár a közjegyzői eljárást megelőzően is. Ha a mediáció sikeres, és a felek közös álláspontra jutnak, az eljárás közjegyző előtt is folytatódhat, és egyezséget köthetnek egymással. A két eljárás így tulajdonképpen kéz a kézben jár egymással.
A járvány alatt még fontosabb, mint valaha
A járványhelyzetben számos olyan eset volt, amikor az egyezség jelentette a legjobb megoldást a vállalkozó problémájára. Például, amikor a megrendelő nem tudta kifizetni a leszállított terméket, amiből könnyen per lehetett volna, de mediáció segítségével létrejött egy megállapodás, amit egyezségbe foglaltak. Ezzel három hónap alatt jutottak olyan eredményre, mint egy peres eljárásban akár évek alatt, csak sokkal költséghatékonyabban.
***
A MOKK évek óta az egyik szervezője és támogatója az ELSA (European Law Students’ Association) Alternatív Vitarendezési versenyének, amelyet idén már hatodik alkalommal rendeznek meg. A joghallgatóknak szóló megmérettetés során a résztvevők egymással és idővel is versenyt futva törekszenek konszenzusra azzal a céllal, hogy az adott vitás ügyben mielőbb tető alá hozzák a közös megegyezést.
***
A Jog vita nélkül rovat támogatója a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
