Pontosság, gyakorlat, nyelvtudás – már a kezdésnél is hasznot hoznak

Egy állásinterjún szinte mindig előny, ha már pályakezdőként is van munkatapasztalata a jelentkezőnek, valamint éppen olyan hard és soft skillekkel rendelkezik, amelyre leendő munkaadójának szüksége van. Hogyan lehet erre felkészülni? Mi jelenthet előnyt, amikor egy közjegyzői irodába jelentkezel? Adunk pár tippet.

• Ha elhivatást érzel arra, hogy segítsd az állampolgárok, cégek és szervezetek jogi ügyeinek megoldását, akkor érdemes a közjegyzői hivatás felé tekintened.
• Ahogy a legtöbb jogi pályán, a közjegyzőin is alapelvárás a jogszabályok alapos ismerete és a pontosság. Mivel a közjegyzői irodákban büntetőügyekkel nem igazán lehet találkozni, elsősorban a polgári jogot, valamint a polgári eljárásjogot elengedhetetlen ismerned.
• Az idegen nyelvek ismerete már nélkülözhetetlen egy közjegyzői irodában, gyakran napi szinten kell használni szóban és írásban is, elsősorban az angol, a német és a francia a fontos. Azoknál a közjegyzőknél, akiknek nyelvi jogosítványuk van, azaz nem csak magyarul készíthetnek okiratokat, különösen hasznos, ha jó vagy egy vagy több idegen nyelvből.
• Az egyetemi évek alatt a polgári jog terén szerzett gyakorlat a legtöbbször előny, és nemcsak akkor, ha azt egy közjegyzői irodában töltötted. Akár ügyvédi irodában vagy a bíróságon végzett gyakorlat is sokat számíthat. Van lehetőség már egyetemi éveid alatt is tapasztalatot szerezni közjegyzői irodákban, erről akár az egyetemeken, akár az egyes irodáknál is érdeklődhetsz. Gyakran előfordul, hogy felsőbb éves egyetemi hallgatók az elméleti oktatás mellett gyakorlati tapasztalatot szereznek egy-egy közjegyző vagy közjegyzőhelyettes mellett.
• Egy közjegyzői irodába nemcsak közjegyzőjelöltnek jelentkezhetsz pályakezdőként, hanem akár jogi asszisztensnek is, ehhez még jogászi végzettség sem kell. Többnyire négy féléves, felsőfokú jogi asszisztensi képzést végzettek, vagy más végzettséggel rendelkezők, illetve adott esetben érettségizettek is jelentkezhetnek ilyen pozícióba, ezt az adott közjegyző dönti el.

Kik a közjegyzők?

A közjegyzők az emberek, a vállalkozások és egyéb szervezetek jogi ügyeinek megoldásában működnek közre. Elsődleges céljuk a viták, perek megelőzése, amit jelmondatuk is kifejez: jog vita nélkül. A közjegyzőknek több mint húsz különféle eljárásuk van az okiratszerkesztéstől, például lakásbérleti, vagy ajándékozási szerződések közjegyzői okiratba foglalásától, a hitelesítésen, például a másolat- vagy aláírás-hitelesítésen és az öröklési ügyeken át az egyezségi eljárásig. Ezen hatáskörök egy része az ügyvédekéhez, másik része a bíráságokéhoz hasonló. A közjegyzők nem állami alkalmazottak, gazdaságilag önállók és hatáskörükben független hatóságként járnak el, pártatlanul.

Az egyetemeken is érdemes keresned a közjegyzőket. Többen oktatnak jogi karokon, jellemzően választható kurzusokat. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara több egyetemi jogi karral is szoros kapcsolatot ápol, ösztöndíjat biztosít joghallgatóknak a tanulmányi eredményük alapján. A MOKK nemrégiben alakult Adatkutató Alintézete kutatásai során szintén együttműködik több jogi karral is.