Szerződéskötés távolról, elektronikusan?

Hosszú út vezet még az okiratok biztonságos távoli aláírásáig

A világjárvány miatt minden korábbinál nagyobb igény van arra, hogy a különböző szerződéseket, okiratokat elektronikus formában is elfogadják, sőt azokat akár személyes megjelenés nélkül is alá lehessen írni. Jóllehet a közokiratok távolról történő biztonságos aláírásnak egyelőre Magyarországon nincsenek meg a technikai és jogi feltételei, a közjegyzők várakozása szerint elektronikus okiratok két-három éven belül így is teljesen felválthatják a papíralapúakat. Ehhez elsősorban az elektronikus aláírás, vagy az egyéb biometrikus azonosítási megoldások gyors terjedésére van szükség, amit viszont gátol, hogy a magyar állampolgárok mindössze negyede igényel elektronikus aláírást, holott azt bárki ingyenesen megtehetné az új típusú személyigazolvány készítésekor.  

Az elektronikus okiratnak számos előnye van. Nemcsak környezetbarát és költségcsökkentő, hanem korlátlan alkalommal felhasználható, nem szakad és nem vész el, nem kell magunkkal vinni vagy postára adni. Noha bizonyos ügyekben már most készülnek e-okiratok Magyarországon, nemzetközi összevetésben még nem feltétlenül állunk jól. Míg például Franciaországban az ingatlanügyletekhez kapcsolódóan már egy éve kizárólag e-okiratok készülnek, addig az ilyen ügyekben Magyarországon még csak papíralapúakat gyártunk. A földhivatalok ugyanis egyelőre nincsenek felkészülve arra, hogy be tudják fogadni az e-aláírást, sőt a bankok többsége is csak a közelmúltban kezdett átállni arra, hogy bizonyos esetekben már elfogadják a közjegyzői okirat e-hiteles kiadmányát is. 

A szabályozás kész, a technológia hiányzik

Pedig a szabályozás már készen áll arra, hogy elhagyjuk a papíralapú okiratokat, és a dossziéhalmok őrizgetése helyett csak egy számítógépet kelljen működtetni. A papírmentes irodához jelenleg elsősorban a technológiai feltételek hiányoznak. Az elektronikus okiratokhoz ugyanis szükség van arra, hogy az azt aláírók rendelkezzenek elektronikus aláírással, amit egy kártyaolvasóval lehet használni vagy a másik megoldás, hogy az aláírás helyszínén olyan eszköz álljon rendelkezésre, amely lehetővé teszi az okiraton az ügyfél biometrikus aláírásának elhelyezését. Utóbbi sokféle lehet – például íriszkép, vénakép vagy ujjlenyomat is. 

Az elektronikus aláírás

Az elektronikus aláírás egy digitális tanúsítvány, amelyet egy csippel rendelkező plasztik kártyára (ez az adathordozó) tesznek rá. Ilyen aláírókártyát több szolgáltatónál lehet készíttetni, illetve az új típusú e-személyi igazolványhoz is lehet igényelni, méghozzá ingyenesen. Az aláírás beolvasásához egy kártyaolvasóra van szükség, ez helyezi rá az elektronikus okiratra az aláírást. Ennek van egy látható képe is, de maga az aláírás nem ez, hanem egy digitális adathalmaz, amely rákerül a fájlra. Ilyen olvasó a kormányhivatalokban és a közjegyzői irodákban rendelkezésre áll.

Az elektronikus okiratok elterjedését gátolja, hogy Magyarországon az állampolgárok túlnyomó többségének nincs elektronikus aláírása. Noha az új típusú személyi igazolványhoz ezt ingyenesen lehetne igényelni, az állampolgárok mindössze körülbelül 25-30 százaléka él vele. A cél az lenne, hogy 10 igénylőből 9-en kérjék az elektronikus aláírással ellátott személyi igazolványt. Már csak azért is, mert ha valaki egy nagy szolgáltatónál készítteti el az e-szignóját komoly összeget kell érte fizetnie. 

Azzal számolunk, 2022-2023-ra érhető el, hogy a közjegyzői okiratok túlnyomó többsége elektronikusan készüljön. Ehhez technológiai fejlesztésre, a biometrikus aláírás beolvasására alkalmas eszközök beszerzésére van szükség – mondja Rák Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi irodavezetője. 

Egységes európai aláírás kellene

Az elektronikus okiratok európai szintű terjedésének is vannak technikai akadályai. Noha szinte minden uniós közjegyző és ügyvéd rendelkezik már olyan e-aláírással, amelyet az úgynevezett eIDAS rendelet szerint más tagállamokban is el kellene fogadni, az egyes uniós országok más-más aláírási szabványt használnak. Azaz, egy magyar közjegyző jelenleg nem tud elolvasni egy szlovén cégkivonaton szereplő speciális szabvány szerint készült e-aláírást. 

Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa soros elnökségét adó magyar közjegyzők most azt szeretnék elérni, hogy jöjjön létre egy minden tagország által elfogadott egységes európai elektronikus aláírás. Így az Európai Unióban a jövőben bevezetni tervezett egységes európai személyazonosító okmány már úgy készülhetne, hogy ahhoz egységes európai e-aláírás is tartozna, amivel az egyik tagállam e-aláírással rendelkező állampolgára alá tudna írni egy más országban készült okiratot.

Aláírás távolról, videón keresztül? – biztosítani kell a befolyásmentességet 

A világjárvány egy másik szempontot is előhozott. Minden korábbinál nagyobb igény van arra, hogy a különböző szerződéseket, köztük az ügyvéd vagy a közjegyző által készített okiratokat személyes megjelenés nélkül is alá lehessen írni. Jelenleg ennek azonban se a jogi, se a technológiai feltételei nincsenek meg – és ez nemcsak nálunk van így, hanem szerte a világon. Egy okirat biztonságos távoli aláírásához ugyanis nem elegendő az, ha valakinek van elektronikus aláírása, hanem szükség van az adott személy minden kétséget kizáró azonosítására is, hogy tényleg ő az, aki aláír, és mindezt szabad akaratából, befolyásmentesen teszi. 

Ehhez viszont nem elegendőek a jól ismert videókonferencia alkalmazások, hanem szuperbiztos, feltörhetetlen kommunikációs csatornára, és a teljes befolyásmentesség biztosítására lenne szükség. De még egy biztonságos csatornán létesített videókapcsolat esetében is probléma, hogy a kamera, amelynek a fókuszában az ügyfél van, nem látja, ha a szoba másik végében valaki pisztolyt tart a kezében, így kényszerítve ki egy aláírást – mondja Rák Viktor. 

A távoli aláírástól ezért egyelőre mindenki ódzkodik, noha az elmúlt időszakban több európai országban is különféle hibrid megoldások bevezetésén gondolkodtak. Észtországban például azt tervezték, hogy bizonyos okiratok aláírását külföldről is lehetővé teszik, de csak akkor, ha az illető bemegy egy külképviseletre, és ott teszi ezt meg. A német cégeljárás során pedig úgy lehet távazonosítással céget alapítani egy zárt videócsatornán keresztül, hogy a közjegyző az ügyfél állami nyilvántartásban szereplő igazolványképét szoftveresen összeveti a videón megjelenő személy arcképével. 

A pandémia miatt Magyarországon is megteremtették annak a jogi lehetőségét, hogy a közjegyző videókapcsolaton olvassa fel az okiratot a felek számára, de az okirat aláírásához még így is mindenképpen személyes megjelenés szükséges. A kormány tervez továbblépést ebben az ügyben, és el is készült már egy videóazonosítási szolgáltatásra vonatkozó jogi szabályozás. Ez alapján – a német megoldáshoz hasonlóan – úgy tudja magát azonosítani az ügyfél videókapcsolaton keresztül, hogy bemutatja a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, illetve a videojellel készített arcképét összevetik a nyilvántartásban tárolt arcképével.