Tiszta tulajdoni lapért való harc egy tiszta lapos kezdethez

E dolgozat a Bird & Bird, az Új Jogtár és az Arsboni által meghirdetett 2018. évi Cikkíró Pályázat keretében született.
Szerző: Sima Bernadett

Magyarán az adósok ingatlanértékesítéssel kapcsolatos dilemmái.

Analitikus vizsgálatom egy adott mikroközösségre terjed ki ugyan, de akár a társadalom egészére is kivetíthetném. Volt élettársak, házastársak számára mindenképp ismerős lehet a probléma, mikor nem csupán egymástól, hanem a közös ingatlantól is szeretnének együttesen megszabadulni. A végrehajtási követelések kérdésköre szintén ide tartozik, hiszen ritka manapság a teljesen makulátlan tulajdoni lap. A történet már önmagában is aggasztó, pláne abban az esetben, ha valaki csak az ingatlan eladásakor eszmél rá az addig meg nem szüntetett végrehajtási jogokra…

A probléma fő forrása: elsődlegesen a bírósági végrehajtás intézménye. Bár állam- és jogtudományi ismereteim alapján egészen más jelentéssel bír a végrehajtó hatalom fogalma, lokális szinten viszont szívesen használnám ezt a jelzőt a helyi végrehajtás szervezetére. A társadalom tagjainak tapasztalatai alapján a kommunikáció, továbbá a tájékoztatás hiánya jelenti a legnagyobb slamasztikát. Tágabb értelemben véve ez annyit tesz, hogy a természetes személyek gyakran nem kapnak (vagy csak megkésve) hivatalos levelet hatósági átutalási megbízásról illetőleg a végrehajtási jogok törléséről. Sehol egy elbocsátó, szép üzenet. A pénzforgalmi szolgáltató általi sorbaállítás tényéről is legfeljebb azután érkezik értesítés, miután a kliens már túljutott egy sikertelen ATM-es tranzakció okozta idegösszeroppanáson. Lelkileg felkészületlenül, a lehető legváratlabbul éri őket minden ilyen jellegű esemény. Egy névtelen ismerős tapasztalata szerint egy adott polgári peres eljárás lezárása után még a járásbíróság és az önálló bírósági végrehajtó között sem működött az ítéletet magában foglaló érdemi információátadás, melynek isteni ostora így persze szintén a kiszolgáltatott alperesen csattant.

1. Felmerülő kérdés a fentebb leírtak fényében: miért nem érvényesül a szubszidiaritás elve ezen a színtéren?

Tény, hogy jelen esetben nem helyi közigazgatásról van szó, ám lassan már közügy jelenlétéről, annyira sok az érintett. A különféle kérdéseket keletkezési szinten kellene kezelni véleményem szerint. Ezzel szemben a végrehajtói iroda ügyfélfogadása mindössze arról szól, hogy az ott dolgozó kollégák a felelősséget másra hárítva másik szervhez irányítják az ügyében megoldást találni kívánó embert… Az önálló bírósági végrehajtó sosem tartózkodik az irodában ilyenkor, a weboldalán hirdetett XXI. századi elektronikus levelezés pedig folyton egyoldalúnak bizonyul a természetes személy részéről. A média által belénk rögzített merészen idealizált kép, amely a végrehajtási ügyintézés gördülékenységét hivatott bemutatni, a televízióval és az egyéb ingóságokkal együtt tűnhet el ilyen lassú és eredménytelen lefolyás esetén.

2. Végrehajtás elévülése, megszüntetése írásbeli és szóbeli kontaktus hiányában. Akkor mégis mit tehet az adós?!

A hierarchia csúcsán álló Alaptörvény szerint mindenkinek joga van jogorvoslattal élni, valamint a tisztességes eljáráshoz bírósági keretek között. A problémával küzdők közül azonban volt olyan személy, akinél „nyitva” hagyták azokat a bizonyos kapukat a követelés (tőketartozás, kamat, végrehajtó költségei) visszafizetése után, a végrehajtási díjak meg egyszerűen csak tovább kamatoztak az adós tudta nélkül. A néha már horribilissé hatalmasodó összegek sajnos ellehetetlenítik az eredményes nyomonkövetést, a kiszolgáltatott, teljes mértékben tanácstalan ember pedig ott marad beragadva valahol a nagy számok végtelen bugyrai között.

A végrehajtás megszüntetése elérhető, amennyiben a követelés alaptalan vagy már teljesített státuszú, illetve a végrehajtási jog elévülésével. A bizonyítás minden esetben kötelező érvényű. Perindításra az új Pp. is lehetőséget biztosít korlátozás vagy megszüntetés esetén a végrehajtást kérővel szemben. Nemperes eljárásban is törölhetőek alapvetően végrehajtási jogok, ám az általam leírt szituációban meddőnek számít minden erre irányuló kísérlet a végrehajtót tekintve. A Vht. alapján az adós előterjeszthet (szubjektív vagy objektív határidőn belül szigorúan) végrehajtási kifogást a végrehajtást foganatosító bírósághoz, fellebbezéssel élhet a végrehajtás elrendelése és foganatosítása körében egyaránt, valamint panaszt is tehet a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál.

Sokrétű a lehetőségek köre, viszont azt feltétlenül fontos kihangsúlyozni, hogy a jogorvoslás nem egyenlő a hiánypótlással! A végrehajtási jogok sajnálatos módon addig fognak díszelegni a tulajdoni lapon, amíg el nem távolítják őket róla. A potenciális vevőt könnyedén eltántoríthatja ez a tény korábbi elhatározásától, eshetőleges vételi szándékától. Ha az adott ingatlan mindemellett árverés előtt is áll, akkor végképp nem éri meg versenyt futni az idővel. Szomorú valóság, ám az adós vagy ügyvédre bízza eme sarkalatos szintű ingatlanos problémák megoldását vagy maga veszi kezébe az ügyét azzal, hogy a Földhivatalban egyesével megpróbálja töröltetni a végrehajtási jogokat (jogonként 6600 forintos díj ellenében)…

3. Összegzés

Ahhoz, hogy senkit ne érjen ilyen típusú hatványozottan „jogos” probléma, mindenképp felhívnám a figyelmet a prevenció fontosságára. Ha már kialakult az adósság, akkor is fontosnak tartom, hogy az adósok fokozottan ellenőrizzék tartozásaik aktuális összegét, végrehajtási stádiumát, amennyiben szükséges alapos utánajárással, és elutasítás esetén is rendületlen kitartással! Később a végrehajtási jogok megszüntetése további nehézségekbe ütközhet az antik akták előbányászása kapcsán, a végrehajtó személyének változásával vagy éppen a végrehajtást kérő jogi személyiségének módosulása esetén. Az elvekről nem is beszélve, a cikk elején felmerült problémák az én meglátásom szerint a jóhiszeműség és tisztesség elvét, az együttműködési kötelezettséget, valamint a tájékoztatási kötelezettséget egyformán megszegik. Ezenfelül ha egy eljárás nem tisztességes keretek közt megy végbe, az a személyhez fűződő jogok sérelmét is jelenti, mint például az emberi méltóság, szabadság, becsülethez való jog, szociális biztonság megsértése. Az állami kényszer természetesen így is minden esetben érvényesül, de talán a jövőben megjelenik majd egy olyan társadalmi igazságosság elmélet, amely gyakorlati síkon a méltányosság javára fogja tisztára mosni a tulajdoni lapokat és az ezt eredményező új, gondtalan életkezdéseket.

Források, felhasznált irodalom

Tetszett a cikk? Szavazz rá a lenti alkalmazásban!

[shortstack smart_url='[shortstack smart_url=’https://1.shortstack.com/pJ14Jh’ responsive=’true’ autoscroll_p=’true’]