Törvény a szólásszabadság ellen

Az elmúlt hónapokban újra beszédtémává vált az a kanadai törvény, ami már 2017-es hatályba lépése óta borzolja a kedélyeket a tengerentúlon. A transz jogok törvényeként elhíresült Bill C-16 sokak szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Vannak azonban olyanok, akik már a kezdetektől fogva hevesen ellenezték a törvényt: a szólásszabadságot és a nők jogait féltették. Igazuk van-e az aggódóknak? Cikkünk a választ keresi.

Újra egy érdekes aktuális ügy terheli a jogszabály elfogadását. A kanadai kormányzat – Justin Trudeau miniszterelnök ígérete szerint – minden általuk támogatott törvénytervezethez gender alapú elemzést – gender based analisys (GBA) – készít, mely azt vizsgálja, hogy a tervezett jogszabály hogyan érinti majd a nemeket, milyen hatást lehet várni a szabályozástól. A 2016-os C-16 azonban nem tartalmazott ilyet, és a mai napig sem érhető el a tervezethez készített elemzés.

Jennifer Anne nőjogi aktivista internetes petíciót indított annak érdekében, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a törvényhez tartozó GBA-t. Annak azonban még a létezése is kérdéses. Az e-petícióhoz 500 kanadai állampolgár aláírása szükséges, hogy aztán egy parlamenti képviselő az alsóház elé vihesse az ügyet. Anne petíciójához az aláírások hamar összegyűltek, azonban azt egy képviselő sem meri a parlament elé vinni. Attól tartanak, hogy az érzékeny témát érint, a petíció melletti kiállás pedig rossz fényt vet rájuk, és csökkenti a népszerűségüket.

Hatályba lépése után a hozzáértők attól tartottak, hogy a homályos megfogalmazás és a normavilágosság hiánya miatt a törvény sokkal inkább a nők jogait fogja veszélyeztetni, mintsem a transznemű közösség jogait védeni. A szabályozás miatt veszélybe kerülhetnek a nők jogai az olyan tevékenységek és helyek eléréséhez, melyek biológiai nemük alapján csak nők számára biztosítottak. A törvény szövegezése azért kényes, mert nem kifejezetten a transznemű emberek védelmét szabályozza, hanem a gender identitást és annak megnyilvánulását veszi védelmébe.

E két kifejezésnek – gender identity és gender expression – pedig nincs precíz jogi definíciója, mindent és bármit bele lehet érteni.

A C-16 azonban nem csak a női jogokat veszélyezteti, a törvényt már a kezdetektől fogva támadják a szólásszabadságra hivatkozva. A szólásszabadságnak mindig is voltak és most is vannak korlátai, de ezek a szabályok mind valamilyen támadó, a társadalomra veszélyes beszédmódot, kifejezésmódot tiltanak. A Bill C-16 viszont a transznemű közösség védelmére hivatkozva törvényi erővel írja elő bizonyos személyes névmások használatát.

Hogy miként teszi mindezt? A törvény igazából két darab kiegészítés: életbelépésével két helyen jelent meg a gender identitás és gender megnyilvánulás kifejezés a kanadai szabályozásban. Egyrészt bekerült a kanadai emberi jogi törvénybe, ahol a diszkriminációtól védett csoportokkal együtt szerepel, többek között a kor, a rassz, a nem, a vallás védett csoportjával együtt. Másrészt a büntető törvénykönyvbe is bekerült: a gyűlöletbeszédről szóló rész védett csoportjaihoz is hozzáadták, vagyis ők is lehetnek tényállásszerű gyűlöletbeszéd célpontjai.

A törvény szabályozása alapvetően a nem-bináris szexuális identitású emberek védelmét célozza. Azokét, akik úgy érzik, hogy nem illenek bele a hagyományos biológiai nemek egyikébe sem, azokon kívül, vagy azok között határozzák meg magukat. Sokan közülük nem érzik megfelelőnek magukra nézve az angol “he” vagy “she” névmást. E célból alakultak ki, illetve hoztak létre mesterségesen alternatív névmásokat, olyanokat, mint a zie, ey vagy tey.

A Bill C-16 azt eredményezheti, hogy bizonyos szavak használatát kötelezővé teszik, pontosabban bizonyos szavak használatának visszautasítását szankciókkal sújtják. Az Ontario-i Emberi Jogi Bizottság dolga volt, hogy a törvény szellemében meghatározza a gyakorlatban alkalmazandó vezérelveket. A bizottság hivatalos kiadványában gender alapú zaklatásként határozza meg, ha valaki nem az általa preferált névmással illet egy másik személyt. A törvény egyik legnagyobb ellenzője dr. Jordan B. Peterson, klinikai pszichológus ezt a szólásszabadság elleni támadásként értékelte. Sőt, megkongatta a vészharangot.

„A szólásszabadság nem csak egy érték a sok közül, hanem a nyugati civilizációnk alapköve” -nyilatkozta.

„Az angol common law történetében ezidáig még nem fordult elő olyan, hogy bizonyos kifejezéseket, beszédmódot törvényben írjanak elő” – állítja a pszichológus. Az angol erre a fajta beszédmódra már megalkotta a szakkifejezést: „compelled speech”.

Jelenleg az a kérdés, hogy aki visszautasítja e szavak használatát – ahogy dr. Peterson is tette -milyen szankciókra számíthat. Lehetséges-e, hogy börtönbüntetéssel kell számolnia annak, aki nem hajlandó az újonnan létrehozott kifejezéseket használni? Nos, elméletileg lehetséges, bár mindez nem ilyen egyszerű. A folyamatnak mindenképpen egy olyan panasszal kellene indulnia, ami továbbvezet a bírósági eljáráshoz. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy zaklatás vagy diszkrimináció történt, pénzbírságot, vagy nem pénzbeli szankciót (pl. „érzékenyítő training”) alkalmazhat. Ha e büntetésnek az eljárás alá vont személy nem hajlandó magát alávetni, akkor a börtönbüntetésig is eljuthat. Bár eddig még nem fordult elő ilyen eset, a lehetősége fennáll. A gondolat pedig, hogy valakit szabadságvesztéssel sújthatnak azért, mert nem azokat a szavakat használja, amiket egy állami szerv előírt, kifejezetten hátborzongató.

Irodalomjegyzék

https://www.cbc.ca/cbcdocspov/m_features/canadas-gender-identity-rights-bill-c-16-explained?fbclid=IwAR19PszZy31xDkF7v3a-Jq3qxsqhbSaBSiE4OM7r-ZQxcwrcsr9yxJMOyLQ

Barbara Kay: Why won’t the Liberal government make its Gender Based Analysis public?

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.