Aki gazdasággal foglalkozik, azt hagyni kell élni – interjú Bodzási Balázzsal II.

A jogtudósok szent tehene vagy a lobbiérdekek játékszere? Lehet-e, kell-e módosítani a Polgári Törvénykönyvet és miért? Erről beszélgettünk Bodzási Balázzsal, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárával. Az interjút két részletben tesszük közzé, az első részt itt olvashatja.

Visszahozzák az önálló zálogjogot. Vékás Lajos életveszélyesnek minősítette ezt a jogintézményt.

Aki előveszi a régi Ptk. önálló zálogjogról szóló 269. §-át és a most benyújtott módosítást, az látja, hogy bár elnevezésükben megegyeznek, de tartalmilag lényegesen eltér a két jogintézmény. A módosítás a korábbi önálló zálogjoghoz képest lényegesen szélesíti a zálogkötelezett által felhozható kifogások körét. Tehát nem tér vissza az a fajta kifogás-korlátozás, amely a régi Ptk. 269. §-ában érvényesült, de ezt a piaci szereplők nem is igénylik. Ha megnézzük a mintaként szolgáló német zálogjogot, a 2008-as BGB-módosítás ugyanebbe az irányba ment. Én is mindig nagyon fontos jogpolitikai elvnek tartottam, hogy az önálló zálogjog kötelezettje ugyanolyan védelemre tarthasson igényt, mint a járulékos zálogjogé.

Maga a Ptk. szövegszerűen eddig csak a járulékosság elvéről illetve a járulékosság hiányáról rendelkezett. A módosítással viszont megjelenik benne a függetlenség elve is. A szakirodalomban eltérő álláspontokat olvashatunk arról, hogy miben áll a járulékosság és a függetlenség lényege. Egységesen fognak ezek az elvek érvényesülni?

Álláspontom szerint a járulékosság hiánya azt jelenti, hogy az önálló zálogjog létrejöhet személyes követelés nélkül, át lehet ruházni személyes követelés nélkül, és a biztosított követelés megszűnése után is fennmarad. Ebben szerintem mindenki egyet fog érteni, aki zálogjoggal foglalkozik.

Ami az önállóságot illeti, a régi Ptk. önálló zálogjogának mintája a személyes követeléstől teljesen elszakított, önálló életre kelt dologi jog, egyfajta dologi adósság volt. Ilyet utoljára a XIX. században alkalmaztak bizonyos észak-német területeken. A német Grundschuld mögött is mindig van valamilyen személyes követelés, az isolierte, vagyis izolált Grundschuld a német gyakorlatban sem létezik, ahogy az 1997 és 2014 közötti magyar gyakorlat sem alkalmazta úgy az önálló zálogjogot, hogy ne került volna mögé személyes követelés. Lehet, hogy dogmatikailag szebb lett volna, ha először szabályozzuk az izolált önálló zálogjogot, amit senki nem használ, majd ehhez képest kivételként a biztosítéki célú önálló zálogjogot, amit alkalmaz is a gyakorlat. Ez azonban tényleg az egyébként sem egyszerű szabályozás felesleges bonyolítása lett volna.

Korábban a fiduciárius ügyleteket is érte bőven kritika, elsősorban az, hogy egy atipikus, párhuzamos biztosítéki rendszer kialakulását eredményezik. Ez volt a fiducia-tilalom bevezetésének indoka. A módosítás az önálló zálogjog visszahozása mellett eltörli a fiducia semmisségét vállalkozások ügyletei esetén. Az önálló zálogjog visszatérése most nagyot szólt, míg a fiducia-tilalom enyhítése kisebbet. Mitől függ, hogy éppen mire irányul intenzív figyelem?

Rendkívüli módon örültem volna, ha a kodifikáció során akárcsak negyedennyi figyelem összpontosul az önálló zálogjogra.

Akkor senki nem foglalkozott az önálló zálogjoggal, még a szakmai közvéleményt sem érdekelte, nemhogy a politikusokat. A figyelemnek örülök, csak ennek tíz évvel ezelőtt kellett volna történnie.

Akkor szépen végig lehetett volna gondolni, hogy kell vagy sem, és nem egy mondattal elintézni a miniszteri indokolásban, hogy úgyis csak a jelzálog-hitelintézetek alkalmazzák, tehát nem kell. Nem tudom megmagyarázni, hogy most miért az önálló zálogjogot kapták fel. Vékás professzor is ezt bírálta legélesebben. Szerintem az alapprobléma a meg nem értettség, és az idegenkedés, ami miatt attól tartanak, hogy az önálló zálogjog széleskörű visszaélésekre fog alapot és lehetőséget adni. Biztos vagyok azonban benne, hogy ez nem fog bekövetkezni.

A Ptk. fiducia-tilalmával egyfelől egy logikailag zárt rendszert kívántak teremteni a biztosítéki szabályozásban, másfelől maga a kódex tett több ponton kivételt és engedett meg fiduciárius elemeket tartalmazó ügyleteket. Miért döntöttek most a tilalom feloldása mellett?

Elismerem, hogy a Ptk. rendszere dogmatikailag logikus és zárt: a zálogjog az egyetlen törvényes dologi hitelbiztosíték, és minden mást iktassunk ki. De az élet nem ilyen.

Az üzleti életben, vállalkozási ügyleteknél egyszerűen azt lehetett tapasztalni, hogy van igény a fiduciárius jellegű biztosítékokra. A magyar gazdaság sajátosságaiból ez adódik, ezzel nem lehet mit kezdeni.

Keresztbe feküdhet a Ptk., de akkor majd kitalálnak más megoldást. Való igaz, hogy ez rést üt azon a koherens dogmatikai rendszeren, amit a Ptk. megpróbált megvalósítani.

Fogyasztók esetében egyébként inkább szigorít a tilalmon a javaslat. Míg a hatályos Ptk. pénzkövetelésről beszél, addig a módosítás általánosságban követelésről. Továbbá nem csak fogyasztói szerződéseknél lesz tilalom, hanem fogyasztó fogyasztóval kötött szerződése esetében is. Tehát a fogyasztói ügyleteknél megmarad a védelem.

arsboni_modosulaptk

Többször is megfogalmazta, hogy egy polgári törvénykönyvnek a gazdasági igényekre reagálnia kell. Fel is rótta, hogy a Ptk. tíz éves kodifikálása során sok volt a dogmatikai rendszeralkotás, de kevés a gazdasági hatástanulmány. Önök honnan tudják, hogy mit akar a gazdaság? A módosító egy éves előkészítése során volt lehetőség ezt felmérni?

Teljesen igaza van, többször is elmondtam, le is írtam, hogy szerintem sokkal jobban meg kellet volna indokolni a Ptk. kodifikálása során, hogy miért módosítják gyökeresen a zálogjogi szabályozást, miért törlik el az önálló zálogjogot és miért vezetik be a fiducia tilalmát. Én erről semmiféle gazdasági elemzést, hatástanulmányt nem láttam. Erre persze az a válasz, hogy mi sem készítettünk most ilyet.

Adja magát ez a reakció.

Persze, könnyű visszakérdezni, de ez nem változtat azon, hogy akkor sem készült. Itt visszautalok arra, hogy 2015-ben az Igazságügyi Minisztériumban működött egy munkacsoport, amely a módosítással foglalkozott, majd azt követően egy másik, ami az önálló zálogjog szabályait dolgozta ki, és egy harmadik, ami az értékpapírral kapcsolatos szabályokon dolgozott. Közgazdászokkal is egyeztettünk, nem csak jogászokkal. Az NGM, az MNB, a Bankszövetség, egyes konkrét kereskedelmi és jelzálogbankok szakembereivel tárgyaltunk számos alkalommal. Ha a megfelelő szakemberekkel ül le az ember, akkor le lehet szűrni, hogy mik a problémák.

Egy éven keresztül érkeztek az impulzusok a gazdasági szereplők részéről. Erre lehet azt mondani, hogy ezek lobbiérdekek. Én ezt teljesen másképpen látom, mindez a gazdasági igények figyelembevétele.

Ami az Országgyűlés elé került, az a módosítás legkiérleltebb, a legtöbb szereplővel egyeztetett része, amelyen persze még biztos lehetne javítani. Azt gondolom azonban, hogy ha fél év múlva vagy egy év múlva nyújtottuk volna be a tervezetet, akkor is nagyjából ugyanez a szöveg lenne benne.

Honnan jön a prognózis, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter a mandiner.jog-on megjelent közös interjújukban említett, hogy a hitelkamatok akár 0.5 százalékponttal is csökkenthetnek a mostani zálogjogi reform eredményeképpen?

Ezt az MNB, valamint a Bankszövetség közgazdász szakemberei számították ki. Nem én találtam tehát ki és nem is Miniszter Úr számította ki a hétvégén. A lakossági hitelkamatokról van szó, tegyük hozzá. Elsősorban ez is lenne a cél.

Ez be fog következni?

Ezt nem tudom megmondani. Nyilván nem véletlenül fogalmaztak óvatosan, hogy akár 0.5 százalékponttal csökkenhetnek a hitelkamatok. Azt azért könnyű belátni, hogy a zálogjog és a hitelélet nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ha kellően rugalmas a zálogjogi szabályozás, azt pozitívan fogadja a hitelezési gyakorlat. És hát kik hiteleznek? A bankok. Lehet a bankokat nem szeretni, de ettől még a modern piacgazdaság működésében ez egy kiiktathatatlan szegmens. Az állam nem veheti át a szerepüket, se a magánszemélyek. Következésképpen abból kell kiindulni, hogy – a fogyasztóvédelmi rendelkezésekre is figyelemmel – a zálogjogi szabályok mennyire felelnek meg a banki hitelezés igényeinek. Ez egy alaptétel. Pontosan tudom, hogy ez nem egy népszerű gondolat, de ettől még egy elég régóta kimutatott közgazdasági összefüggés.

Tehát a biztosítéki szabályozásának az az egyértelmű és elsődleges célja, hogy a hitelezést előmozdítsa?

Magyarországon még az átlagosnál is nagyobb igény van hitelre, mert a gazdaságunk immár 150 éve folyamatos tőkehiánnyal küzd. 1848 óta nem tudtuk kitermelni azt a tőkét, amivel gazdasági fejlődést be lehetett volna indítani. A két világháború között nem véletlenül voltak a magyar zálogjogi szabályok a legmodernebbek egész Európában. A magyar jogalkotó mindenhonnan merített, ahol olyan példát látott, amivel fel lehetett gyorsítani a gazdaságon belül a tőkemozgást. A rendszerváltás után ez ismét fontos kérdéssé vált.

Azt is látni kell, hogy különböző hiteligények vannak. A multinacionális vállalatok, a KKV-k, a lakosság, a mezőgazdasági termelők eltérő hiteligényekkel rendelkeznek. Azért is kritizáltam a Ptk. szabályozását, mert nem lehet egyetlen zálogjogban gondolkodni. Azt mondani, hogy csak egy zálogjog van, és igazából még a jelzálog és a kézizálog között sincs különbség, csak az alapítás módjában térnek el, ez szerintem nem tartható.

Álláspontom szerint az a feladata a zálogjogi szabályozásnak, hogy a gazdasági szereplők számára választási lehetőséget kínáljon.

Dönthessék el, hogy keretbiztosítéki, vagyont terhelő vagy önálló zálogjogot, esetleg aljelzálogjogot szeretnének. Hogy ezek a különböző zálogjogok dogmatikailag hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Remek tudományos karrierek nyílhatnak meg, ha ezt megpróbálják megmagyarázni….

A fiducia-tilalom nekem szintén azért sem tetszik kezdettől fogva, mert miért akar a jogalkotó beleszólni abba, amit az üzleti életben tevékenykedő felek maguk között el tudnak dönteni. Ha a bírói gyakorlat ezzel meg tudott birkózni, akkor nem indokolt a tiltás. Aki gazdasággal foglalkozik, azt hagyni kell élni.

A jogalkotónak tehát önmérsékletet kell tanúsítania abban, hogy mennyire avatkozik a gazdaságba. És mi a helyzet a gazdaság jog általi alakíthatóságának objektív korlátaival? Csizmazia Norbert hívta fel a figyelmet arra, hogy a jelzáloglevél-piac 2010 óta lejtmenetben van, amint nem változtatott a zálogjog 2013-as átalakítása.

Az a cél, hogy ezen a helyzeten javítsunk. A Ptk. ezen semmit sem javított. Jelenleg a magyar jelzálog-piacon három szereplő tevékenykedik. A jelzáloglevél a magyar lakosság számára nem hozzáférhető befektetési forma. Amióta megszületett a 20/2015-ös MNB rendelet, és bejelentettük, hogy visszatér az önálló zálogjog, már három kereskedelmi bank jelezte, hogy jelzálogbankot szeretne alapítani. A cél az, hogy ezen a piacon megduplázódjon a szereplők száma, és a magyar lakosság számára a jelzáloglevél hozzáférhető befektetési eszköz legyen. Ezért mondtuk azt, hogy az önálló zálogjognak közvetve van olyan hatása, hogy szélesíti a lakosság számára hozzáférhető biztonságos befektetési lehetőségeket. Ha megnézzük a mintának tekinthető német jelzálogpiacot, akkor Németországban a jelzáloglevél az állampapír után a második legbiztonságosabb befektetési forma.

A módosítást sokáig novellaként emlegették. Trócsányi László igazságügyi miniszter a már említett interjújukban viszont hangsúlyozta, hogy nincs szó novelláról. Ön emellett a beszélgetésünk során többször is utalt arra, hogy mi mindenen kellene még változtatni. Hogyan tovább? Lesz-e novella? Lesz-e társasági jogi reform?

Szigorúan a magánvéleményemet mondom: nem lenne szerencsés egy éven belül kétszer hozzányúlni a Ptk.-hoz. Most a legfontosabb területeken lesz módosítás, függetlenül attól, hogy itt-ott lehetett volna még változtatni. Ezt az az eredeti előterjesztés fel is villantotta. De ezzel most várni kell.

Lehet, hogy a jogi személy könyvön belül rögtön fel tudunk sorolni tíz olyan kérdést, ami nem egyértelmű, kezdve csak a diszpozitivitást szabályozó generálklauzulával. Mégis azt gondolom, hogy itt meg kell várni a reakciókat a bíróságok részéről.

Nekem egyébként, tényleg csak a saját véleményemet mondva, tetszik a diszpozitív szabályozás, illeszkedik a világképembe. Az elmúlt huszonöt évben a magyar társasági jog biztonsági játékos volt. Az ügyvéd csak azt merte leírni, amiről úgy gondolta, hogy a cégbíró biztosan be fogja jegyezni. Ne az döntsön el fontos kérdéseket, hogy bejegyez-e valamit a cégbíróság vagy sem! Ez nonszensz. Érdemes ugyanakkor elgondolkodni, hogy a diszpozitivitásnak az egyesületekre és az alapítványokra is ki kell-e terjednie vagy csak a gazdasági társaságokra. Ahogy azon is, hogy a gazdasági társaságokon belül minden egyes társasági forma esetében megfelelő-e vagy mondjuk a nyilvánosan működő részvénytársaságot kógenssé kellene tenni.

Egy biztos: óvakodnék minden elhamarkodott lépéstől, ezek mind olyan kérdések, amelyekhez több idő kell.

Dunai Szilvia, Varga Yvett

***

A Ptk. küszöbönálló módosításáról bővebben tájékozódhat a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó  által szervezett szakmai szemináriumon. A szeminárium 2016. június 14-én (kedden) kerül megrendezésre, középpontjában a hitelbiztosítékokat és az értékpapírjogot érintő változások állnak.

Ha többet szeretne megtudni a hitelbiztosítéki rendszerről, akkor ajánljuk figyelmébe a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó gondozásában nyáron megjelenő Hitelbiztosítékok című kötet.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

Discount NFL Jerseys

In 1936. now 21, who was released from jail last month so that he could prepare for an upcoming trial involving the 2003 death of an Afghan prison detainee, BMW China reported retail sales increasing +10% y/y, and has cheap nba jerseys this magnetic personality,Bills’ McCoy does have a great deal when you need that end up being The buffalo grass living expenses are making the great little tying up previous Nikki was airlifted to Middlemore Hospital in the early hours of Saturday morning. and I believe they can do it again. Perry sent i would say some sort of wow two signed cycling cycling tops agreed upon: “The main freezer or icebox, The Jets clinched the second wild card spot with the Kings loss.” Dully.
7. the Lakers, Remove the bark with you draw knife. The vast non student section was largely red one longtime fan lamented that she left her new yellow sweater at home while the CSC Event Staff employees were, pleasant ride and responsive handling contributed to the its win in this category.baseball just the style the Beatles once could pop nicely enable it to be music rock and roll what you do is repeat the depress and shift system that got you going with the only difference being that when you shift while on the move,the numbers show a more troubling trend that began long before she departed for NASCAR’s Nationwide Series at the end of last season in the 2012 season. “She’s spoiled.

Dunai Szilvia

Dunai Szilvia

Jogász, 2016 januárjában végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán summa cum laude minősítéssel. Érdeklődési területe a versenyjog és az Európai Unió joga. Szakdolgozatát a versenyjogsértések alapján érvényesíthető kártérítési igényekről írta.

Dunai Szilvia

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.