Hogyan adózzunk a Bitcoin után?

A világtrendhez igazodóan Magyarországon is egyre nagyobb érdeklődés övezi a Bitcoin és más ún. kriptovaluták megjelenését és térnyerését. Az első Bitcoin ATM-et, melynek segítségével forintért vehetünk Bitcoint vagy forintért eladhatjuk a Bitcoinjainkat, a budapesti Anker Klubban 2014 augusztusában helyezték üzembe. Az azóta eltelt időszakban a város több pontján megjelentek Bitcoin automaták, és az online váltóhelyek száma is megszaporodott. Egyre több magyar állampolgár kereskedik Bitcoinnal, „bányássza” azt, vagy használja fizetőeszközként. 2016 februárjától a Budapest Taxi valamennyi autójában lehet Bitcoinnal is fizetni a fuvarért. Ez kiváló példa arra, hogy a kriptopénzek felhasználása egyre szélesebb körben történik, kilépve egy új technológiák iránt szenvedélyesen érdeklődő szűk réteg köréből.

A 2015-ben nyilvántartásba vett Magyar Bitcoin Egyesület a Bitcoin üzleti- és magáncélú felhasználási lehetőségei elősegítésének céljával alakult, és e minőségében rendezvényeket is szervez. Az egyesület tagjai 2016. február 9-én a Bitcoin magyarországi felhasználásának jogi és adózási kérdéseivel kapcsolatos ismeretterjesztő előadást tartottak, ahol a Bitcoin magyar és uniós szabályozásának (vagy éppen a szabályozás hiányának) ismertetése mellett gyakorlati példákról is szó esett.

bitcoinA Bitcoin jogi kategorizálásának problémái

Az előadáson megszólaló két ügyvéd, Dr. Pajor Dávid és dr. Nemessuri Péter – a Magyar Bitcoin Egyesület alapító tagjai – először két éve foglalkoztak komolyan a Bitcoin magyarországi üzleti felhasználásának jogi és adózási kérdéseivel, akkor azonban még leginkább az ötletelés és az útkeresés jegyében folyt a munkájuk. Kifejezetten nehéz volt olyan modellt találniuk, amely a valós felhasználást engedte és olyan bizonylatolást tett lehetővé, amely az ügyvédek reményei szerint kiállhatott volna egy esetleges NAV-ellenőrzést is.

A nehézség abból adódott, hogy bár mindenki fizetésre akarta használni a Bitcoint, azonban fizetőeszközként nem lehetett meghatározni sem jogi, sem könyvviteli szempontból. Ezért az ügyvédek úgy gondolták, hogy a Bitcoint dologként kell kezelni, ennek azonban sajnálatos következménye volt a 27%-os ÁFA alkalmazandóságának feltételezése. A Magyar Nemzeti Bank sem szolgált eddig a magyar felhasználók számára iránymutatással, eddigi tevékenysége a kriptovalutákat illetően egyelőre csak a kockázataikra történő figyelmeztetések kiadásában nyilvánult meg, ez tehát nem könnyítette meg az ügyvédek munkáját sem.

A fordulatot Magyarországon és általában az Európai Unióban 2015. október 22-e hozta el, amikor is az Európai Unió Bírósága (a C264/14 számú, Skatteverket kontra David Hedqvist ügyben hozott) ítéletében kimondta, hogy a Bitcoint fizetőeszköznek kell tekinteni adózási szempontból. Ez az egyedi ügyben hozott ítélet a svéd legfelsőbb közigazgatási bíróság kérdésére került megfogalmazásra, amely egy Bitcoin-váltó adózásával kapcsolatosan merült fel. Az ítéletben több olyan kijelentés is szerepel, amely a Bitcoin, mint tényleges fizetőeszköz elterjedését és használatát segítheti elő a jövőben, lényegesen leegyszerűsítve az üzleti felhasználását, illetve könyvelését. Bár az ítélet egyedi ügyben született, azonban Juliane Kokott főtanácsnoknak az ítélet alapját képező kijelentései általánosan hivatkozhatóak.

A legjelentősebb ilyen megállapítás, hogy a Bitcoin létrehozásának és használatának elsődleges célja, hogy fizetésre használják – mint a hagyományos devizákat, amelyekre ugyanez jellemző. Ezzel összefüggésben az előterjesztés és az alapján maga az ítélet is „virtuális deviza”-ként hivatkozik a Bitcoinra. A Bitcoin fizetőeszköz mivolta a hagyományos devizákétól annyiban eltér, hogy nem a kibocsátóval szembeni követelésen, hanem szerződéses megállapodáson alapul (szerződéses fizetőeszköz). Mindezek alapján megállapítható, hogy a Bitcoinnal végzett tranzakciók pénzügyi ügyletnek minősülnek, azonban nem szükségszerű, hogy ezeket pénzügyi intézmények teljesítsék.

Ez utóbbi megállapításnak kettős jelentősége van: egyrészt, pénzügyi ügyletként ÁFA -mentesek a tranzakciók (a hagyományos devizára való átváltás); másrészt a tevékenységet nem kizárólag pénzügyi intézményi besorolással és ahhoz megfelelő engedéllyel rendelkező társaságok végezhetik.

Dr. Pajor Dávid rámutatott: a fentiek szerinti jogi kategorizálás következményeképpen a Bitcoin és más kriptovaluták kapcsán is az általános valuta-tranzakciók (fizetőeszköz) szerinti bizonylatolási és adózási környezetben lehet mozogni.

dr. Pajor Dávid ügyvéd, a Magyar Bitcoin Egyesület elnöke
dr. Pajor Dávid ügyvéd, a Magyar Bitcoin Egyesület elnöke

Bitcoin és hasonló kriptovaluták nyilvántartása és adózási alapvetések

A jogi kategorizálás jelenlegi helyzetének bemutatása után dr. Nemessuri Péter tért rá a konkrét adózási és nyilvántartási alapvetések ismertetésére. Az előadó rámutatott, hogy az EU Bíróságának ítélete következtében a kriptovaluták nyilvántartása és a tranzakciók adózása lényegesen egyszerűsödött, egyértelművé vált az Európai Unió, így Magyarország területén is.

Az EU Bírósága a Bitcoint az ítéletben virtuális devizának minősíti.[2] Ennek megfelelően kijelenthető, hogy az általános szabályokat kell alkalmazni minden tranzakció típusra, illetve a tranzakció során felmerülő nyereséget is az általános, devizákra vonatkozó szabályok szerint kell nyilvántartani és az adózása is e szerint alakul.

A Bitcoin és hasonló kriptovaluták esetén dr. Nemessuri Péter jellemzően háromféle tranzakciót különböztetett meg: 1.) bányászat; 2.) elfogadás; 3.) fizetés. A tranzakciók helyes nyilvántartásához és adózásához különbséget kell tenni a kötelezett típusa szerint is, aki/amely lehet a.) magánszemély vagy b.) vállalkozás. (Az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy adózási kérdésekben mindig konzultáljanak könyvelővel, adószakértővel vagy ügyvéddel, mert a kötelezett típusának meghatározása például különös körültekintést igényel.)

1) Bányászat

Magánszemély kötelezett esetén a bányászat[3] során létrejövő (kibocsátott) Bitcoinból származó jövedelmet a keletkezésekori árfolyamon önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalapba kell beszámítani. Az összevont adóalap 78%-a után 15% személyi jövedelemadó és 27% EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség keletkezik. Alapesetben – átalányadózás alapján – a Bitcoin forint összegének 90%-a kerül az összevont adóalapba. Lehetősége van a magánszemélynek tételes költségelszámolásra is (e körben az előadó ismételten felhívta a figyelmet az adójogi szakértőkkel történő konzultálás fontosságára.)

Vállalkozás kötelezett esetén a bányászat során létrejövő (kibocsátott) Bitcoint a saját termelésű készletek (forgóeszközök) között előállítási költségen kell nyilvántartani. Értékesítéskor/felhasználáskor a nyereség az értékesítés/felhasználás nettó árbevétele (vagyis az eladási ár és az előállítási költség közötti különbözet) után 10% társasági adó és 2% iparűzési adó fizetési kötelezettség keletkezik.

2) Elfogadás

Magánszemély általi elfogadás esetén az elfogadás jogügyletéhez kapcsolódó bizonylatot meg kell, hogy őrizze, továbbá szükséges dokumentálni a jóváírás összegét és időpontját, valamint az elfogadáskori (jóváíráskori) szerződéses vagy kiválasztott árfolyamot. Elfogadás esetén adókötelezettség nem keletkezik.

Vállalkozás által történő elfogadáskor a vállalkozás számviteli bizonylat (átutalásos számla) kiállítására kötelezett, amely az általános adatokon túl tartalmazza a forint és a Bitcoin összeget, valamint a szerződéses/kiválasztott árfolyamot. A vállalkozás a pénzeszközök között külön kartonon analitikus nyilvántartás vezetésére is köteles. A megfizetés igazolására a számla, illetve a Bitcoin tárcáról történt elektronikus vagy papír alapú “kivonat” szolgál. Vállalkozásnál a jogügyletre irányadó adózási kötelezettségek jelentkeznek a bevétel után, ugyanúgy, mintha a számla ellenértéke hagyományos devizában került volna megfizetésre.

3) Fizetés/felhasználás

Fizetés/felhasználás esetén mindkét kötelezett típusnál (magánszemély és vállalkozás) árfolyamnyereség (vagy árfolyamveszteség) keletkezik. Az árfolyamnyereséget (-veszteséget) a felhasznált Bitcoin szerzése és felhasználása közötti árfolyamkülönbözetből kell számolni – ismertette dr. Nemessuri Péter.

dr. Nemessuri Péter, ügyvéd, a Magyar Bitcoin Egyesület alapító tagja

Magánszemélynél az önálló tevékenységből származó jövedelmek között, míg vállalkozások esetén a pénzügyi műveletek eredményei között kell kimutatni. Magánszemély esetében az árfolyamnyereség esetén 15% SZJA + 14% EHO fizetési kötelezettség keletkezik.[4] Vállalkozásoknál árfolyamnyereség (pénzügyi műveletek nyeresége) esetén adóalap növelő tétel és 10% TAdó kötelezettséget kell kimutatni, amennyiben árfolyamvesztés (pénzügyi műveletek vesztesége) keletkezik, úgy ez adóalap csökkentő tétel lesz. Árfolyamnyereség esetén sem keletkezik iparűzési adó kötelezettség.

A Bitcoin tranzakciók teljesítési helye az adófizetésre kötelezett magánszemély illetőségének állama (általában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye). Vállalkozások esetében a tevékenységének helye vagy székhelye szerinti állam.

Az előadó megemlítette azt is, hogy vállalkozások esetén a fent ismertetett adókötelezettségen felül – amennyiben a nyereséget a vállalkozásból ki kívánjuk vonni, úgy – osztalékadó fizetési kötelezettség is felmerül, amely az osztalékra jogosult oldalán (de a vállalkozás, mint kifizető révén) további 15% SZJA és 14% EHO fizetési kötelezettség is keletkezik

Az előadás alapján az összefoglalót írta:

dr. Raskó Gabriella

***

Ha tetszett az írás, kövessétek a Magyar Bitcoin Egyesület facebook oldalát!

***

Képek forrása: itt és Bitcoin Budapest.

Hivatkozások

[1] http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30d5b95e2edef3e5444a8841a00fbcf6627e.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxuSbhz0?text=&docid=170305&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=826258

[2] EUB ítélet 24. pont: „Meg kell állapítani először is, hogy a kétirányú áramlást biztosító „bitcoin” virtuális deviza, amelyet az átváltási ügyletek keretében hagyományos devizákra váltanak át, nem minősíthető a héairányelv 14. cikke értelmében vett „birtokba vehető dolognak”, mivel – ahogy azt a főtanácsnok az indítványa 17. pontjában megállapította – e virtuális devizának nincs más célja, mint az, hogy fizetőeszközként használják.”

[3] A Bitcoin “bányászata” az a folyamat, melynek során a felhasználó a számítógépének számítókapacitását rendelkezésre bocsájtja a Bitcoin hálózatéban szereplő tranzakciók feldolgozása céljára. A számítógép megoldja az ehhez szükséges kriptográfiai feladatokat, a felhasználó pedig Bitcoint kap jutalmul a rendelkezésre bocsájtottt számítókapacitásért cserébe.

[4] Fontos hozzátenni, hogy magánszemélyek Bitcoin váltásánál/felhasználásánál keletkező árfolyamnyereség, amennyiben a magánszemély azt esetenként (tehát nem üzletszerűen) végzi, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII. tövény 1. melléklet 7. pontja 4. alpontja szerint adómentes. (Az üzletszerűség általában évenként kettőnél több alkalmat jelent.)

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.