2600 ok a változtatásra. Kell ennél több?

Az Európai Bizottság 2022. április 5.-én megindította az ún. jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben az uniós költségvetési források átláthatóbb felhasználása érdekében. Az Európai Parlament és az Európai Tanács a 2021-2027 közötti uniós keretköltségvetés és a koronavírus utáni helyreállítást célzó NextGenerationEU program védelmében fogadta el a 2020/2092. sz. rendeletet. A rendelet alapján az ún. jogállamisági eljárást eddig egyedül Magyarországgal szemben indították meg. Cikkemben a rendelet elfogadásától a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás megindításáig, és az arra adott hazai jogalkotási válaszlépésekig terjedő időszak történéseit szeretném bemutatni.

A 2020. júliusi Európai Tanács hosszas egyeztetéseket követően megállapodásra jutott a 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keret (Multiannual Financial Framework, a továbbiakban: MFF) és a koronavírus utáni helyreállítást célzó NextGenerationEU (a továbbiakban: NextGenEU) elfogadását illetően. A megállapodás előírta, hogy egy jogállamisági alapokon nyugvó feltételrendszer kerül majd bevezetésre az MFF és a NextGenEU védelmében. A magyar és a lengyel kormány politikai vétót lengetett be a feltételrendszer-tervezet miatt. A rendelet az uniós költségvetés forrásainak felhasználását a jogállamisági elvek betartásához kötötte. E célkitűzés megvalósítása érdekében felhatalmazta a Tanácsot, hogy a Bizottság javaslata alapján védelmi intézkedéseket – például az uniós költségvetésből történő kifizetések felfüggesztésére vagy az uniós költségvetésből finanszírozott program(ok) jóváhagyásának felfüggesztésére irányuló intézkedést – fogadjon el.

Az Európai Parlament és a Tanács által megalkotott normaszöveget Magyarország és Lengyelország ellenezte, de elfogadását nem tudták megakadályozni, mivel minősített többség kellett hozzá. A minősített többség lényege, hogy a tagállamok 55%-ának (a 27 tagállamból 15) a javaslat mellett szükséges szavaznia, továbbá a javaslatot támogató tagállamoknak az EU teljes népességének 65%-át kell képviselnie. Magyarország és Lengyelország kilátásba helyezte, hogy megvétózzák a 2021-2027 közötti MFF és a NextGenEU elfogadását, amelyek jóváhagyásához viszont a tagállamok egyhangú szavazatára volt szükség. A rendelet miatt belengetett vétó jogilag lehetetlenné tette volna az MFF és a NextGenEU elfogadását. Az ellentétet a 2020. decemberi Európai Tanács során elfogadott sajátos kompromisszum oldotta fel.

A kompromiszum – többek között – előírta, hogy:

– A rendeletben előírt feltételrendszer‑mechanizmust objektív és pártatlan módon, valamint bizonyított tények alapján kell alkalmazni, biztosítva a hatékony jogorvoslatot, a tagállamok közötti hátrányos megkülönböztetéstől való mentességet és egyenlő bánásmódot.

– Ezen elvek tiszteletben tartásának biztosítása érdekében a Bizottság a tagállamokkal együttműködve iránymutatást kíván kidolgozni és elfogadni arról, hogy miként kell alkalmazni a rendeletet. A rendelet megsemmisítése iránti kereset benyújtása esetén az iránymutatás az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően kerül véglegesítésre, hogy át tudja venni az ezen ítéletből következő valamennyi releváns elemet.

– A mechanizmusnak megfelelően elfogadott intézkedéseknek arányban kell állniuk azzal, hogy a jogállamiság megsértése milyen hatással van az Unió költségvetésével való hatékony és eredményes gazdálkodásra. Megfelelően kell megállapítani, hogy kellően közvetlen okozati összefüggés áll fenn az említett sérelem és az Unió pénzügyi érdekeire gyakorolt negatív következmények között.

Azonban a kompromisszumnak az a pontja, amely alapján a rendeletet nem fogják alkalmazni a megsemmisítési eljárás lezárásáig, sértette az uniós jogot. Ez a politikai alku lényegében felfüggesztette a rendelet alkalmazását, ami az alapító szerződések szempontjából jogilag értelmezhetetlen volt.

A kompromisszum eredményeként Magyarország és Lengyelország visszavonta az MFF és a NextGenEU elleni vétóját. A patthelyzet feloldása után a Parlament és a Tanács 2020. december 16.-án elfogadta a 2020/2092. sz. rendeletet az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről. A rendelet 2021. január 1.-jén lépett hatályba.

Ezután azonban bekövetkezett, amire számítani lehetett.

Nem meglepő módon a két tagállam megtámadta a rendeletet az Európai Unió Bíróságán, kérve annak érvénytelenítését. Kereseteiket az Európai Unióról Szóló Szerződésben és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződésben foglalt megfelelő jogalap hiányára, a 7. cikk szerinti eljárás megkerülésére, az uniós hatáskörök túllépésére, és a jogbiztonság elvének megsértésére alapították. Mivel a Bizottság belement abba a kompromisszumba, hogy a rendeletet akkor lehet alkalmazni, ha a Bíróság egy esetleges tagállami keresetindítás esetén kimondja, hogy a rendelet alkalmazható, meg kellett várni a luxemburgi testület döntését.

Az esetet a Bíróság nagytanácsa bírálta el, mivel alapvető fontosságú kérdést vet fel azzal kapcsolatban, hogy a Szerződések milyen lehetőségeket biztosítanak az Unió számára, hogy a költségvetését és a pénzügyi érdekeit a jogállamiság elveinek a tagállamokban történő megsértésével szemben védje. 2022. februárjában meghozott ítéletében a Bíróság elutasította mindkét keresetet.

A Tanács által elfogadott kompromisszum sarkalatos pontja volt, hogy a Bizottság nem indíthatja meg önkényes alapon az eljárást. Az objektív álláspont kialakításában fontos szerepet játszik a jogállamisági mechanizmus keretében elkészülő jogállamisági jelentés, amelyet 2020 óta minden évben kiad a Bizottság. Az európai jogállamisági mechanizmus keretében a Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament, valamint a tagállamok, a nemzeti parlamentek, a civil társadalom és egyéb érdekelt felek éves párbeszédet folytatnak a jogállamiságról. Ennek az új eljárásnak az alapját a jogállamisági jelentés képezi.

A 2021. évi jogállamisági jelentés aggályokat fogalmazott meg a korrupció, a közbeszerzési rendszer és a média pluralizmus Magyarországi állapotával kapcsolatban. A magyar kormánynak címzett levelében ezt jelezte is a Bizottság. A brüsszeli testület nem volt megelégedve a magyar válaszlevélben kifejtettekkel, így 2022. április 5.-én végül megindították a jogállamisági eljárást.

A tárgyalások eredménytelensége miatt a Bizottság szeptember 18.-án előterjesztett javaslatában 7,5 milliárd eurós forrásfelfüggesztést javasolt Magyarországgal szemben.

Hol állunk jelenleg?

A jogállamisági eljárás elsődleges célja, hogy szabályozásunkat összhangba hozzuk az uniós elvárásokkal. A Bizottsággal folytatott konzultáció eredményeképpen Magyarország ennek érdekében 17 vállalást tett. Az Országgyűlés az első törvénymódosítást október 3.-i ülésnapján fogadta el. A magyar kormány által tett vállalások elégségességéről a Tanács eredetileg október 19.-én szavazott volna minősített többséggel, a testület azonban élt az eljárás nyújtotta lehetőséggel és a határidőt két hónappal meghosszabbította december 19.-ig. A Bizottság november 30.-án bejelentette, hogy Magyarország nem teljesítette maradéktalanul a 17 vállalást, így továbbra sem támogatja a felfüggesztett források kifizetését. A Tanács december 12-én végül 6,3 milliárd euróra (átszámítva 2600 milliárd forint) csökkentette a felfüggesztett források összegét, fenntartva kötelezettségünket a vállalások teljesítésére. A magyar kormány a csökkentett forráselvonásért cserébe felhagyott a háború sújtotta Ukrajnának szánt közös uniós pénzügyi segély és az ún. globális minimumadó elleni vétójával.

Ez a cikk az Arsboni 2022. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források: