„A peres munka szépsége és egyben nehézsége, hogy a végén mindig igen vagy nem válaszokat kapunk”

Egy nemzetközi ügyvédi iroda peres csoportjának ügyvédje munkája során sok érdekességgel találkozik a távvezeték-belógástól a depresszió diagnosztizálásáig. Radics György Viktorral, a DLA Piper Hungary Dispute Resolution csoportjának vezetőjével a peres munka szépségeiről és nehézségeiről, szerencsejáték jogról és mentorálásról beszélgettünk. Interjú.

Miért választottad a jogi pályát?

Véletlenül kerültem a jogi egyetemre. A pályaválasztás előtt nem volt speciális tanulmányi érdeklődési köröm, számba véve a lehetőségeket a jogi pálya jó választásnak tűnt. Az talán sokatmondó, hogy amikor erről a környezetem, családom, barátaim, tanáraim tudomást szereztek, mindenki egyértelműen úgy értette, hogy ügyvéd leszek – talán nem véletlen, hogy végül ügyvéd is lettem.

Az egyetem után egyből a DLA Pipernél helyezkedtél el?

Az egyetem után egy úgynevezett „gap year”-t töltötten Új-Zélandon, ahol alkalmai munkákból éltem, beutaztam az országot és megtanultam angolul. Nagyon változatos helyeken és munkakörökben dolgoztam, voltam kikötői munkás, sofőr, konyhai kisegítő, almaszedő, bútorpakoló. Egy év után hazatérve – és a budapesti ügyvédi lehetőségekről mit sem tudva – egy egyszemélyes ügyvédi irodában kezdtem dolgozni, majd nagyobb és nevesebb irodákba is sikerült bekerülnöm. Végül, egyre inkább kiismerve a lehetőségeket, éreztem, hogy nemzetközi környezetben történnek a számomra igazán érdekes dolgok, így kerültem az utolsó jelölti évemben a DLA Piperhez, amely akkor már a negyedik ügyvédi irodám volt jelöltként.

A DLA Pipernél rögtön a peres csoportnál kezdtél dolgozni?

Akkor még nem is volt peres csoport! Az ingatlan- és adócsoportban kezdtem, ahol a kiterjedt ingatlanos munka mellett Becher Ákos vezetésével érdekes adóperekben is dolgozhattam. A „Litigation & Regulatory” csoport később alakult Nemescsói András vezetésével, oda 2010-ben csatlakoztam. Meg kell vallani, hogy igazán jelentős peres tapasztalat nem volt a csoportban, napról napra, hónapról hónapra, évről évre keményen dolgozva és tanulva építettük fel a semmiből a jelenlegi praxist. Az első évek sikerei után kezdtünk el igazán hinni benne Andrással, ekkor született egy fejlesztési terv is, amely egyik fontos eleme volt, hogy a napi munka mellett a vitarendezés szakmai műhelyeként is működjünk. Szisztematikus építkezés és organikus növekedés volt ez, amelyet 2017-től már a terület felelőseként vezethettem. És ami a legfontosabb, hogy a munkához jelentős szakmai eredmények és elégedett ügyfelek társultak.

Milyen most a praxis? Hogy működtök, milyen ügyekkel foglalkoztok? 

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a magyar piac egyik vezető peres csoportja vagyunk. Nemzetközi ügyvédi irodaként a munkánk jelentős része valamilyen külföldi elemet tartalmaz, és itt nemcsak a külföldi ügyfelekre kell gondolni. Gyakran viszünk több állam joga alatti ügyeket, valamint olyan pereket, ahol a felek egyszerre kettő vagy három államban is perben állnak, egymással szorosan összefüggő ügyekben. Nagy magyar irodaként belföldi ügyfeleink polgári és – gyakran uniós jogi alapú – közigazgatási pereit is visszük. A praxis fontos része még a belföldi és a nemzetközi választottbírósági eljárásokban való képviselet és választottbírói munka is. Végül, Fabók Zoltánnak köszönhetően, aki a DLA Piper Hungary fizetésképtelenségi jogi vezető szakértője, a fizetésképtelenségi jogi tanácsadás egyik magyarországi centrumává is váltunk, szóval igazán színes a kép.

Ráadásul te azon kevés magyar ügyvéd közé tartozol, aki kifejezetten foglalkozik szerencsejáték joggal. Miért alakult ez így?

A 2012-13-as jogszabályváltozások idején talált meg ez a terület. A DLA Piper Angliában nagyon erős szerencsejáték jogban, onnan érkeztek a változó magyar szabályozással és jogorvoslati lehetőségekkel kapcsolatos első megkeresések. Aztán felgyorsultak az események, amikor a magyar hatóság sorozatban bírságolta a nemzetközi szolgáltatókat és blokkolta azok spotfogadást, online kaszinót vagy pókert kínáló oldalait. Ekkor már tényleg boldog-boldogtalan keresett a nemzetközi szolgáltatók centrumaiból, Máltáról, Gibraltárról és az Egyesült Királyságból egymásnak ajánlottak az ügyfelek. Végül többszáz per indult a magyar szabályozás uniós megfelelőségével kapcsolatban, mi is közel száz pert kezeltünk, kettő az Európai Unió Bírósága elé is eljutott. Az online kaszinókkal kapcsolatos ügyeket ügyfeleink végül megnyerték, a magyar szabályozás uniós jogba ütközőnek bizonyult. Az online sportfogadással kapcsolatos perek még ma is zajlanak kiterjedt szakértői bizonyításokkal, ott a magyar online sportfogadási monopólium uniós jogba ütközése a kérdés, és az eddigi eredmények az ügyfeleink számára biztatóak. Az immár 8 éve zajló perek során a magyar és különböző uniós tagállami szerencsejáték-szabályozások részleteit is elsajátítottuk, így a peres aspektusok mellett szerencsejátékjogi kérdésekben is szükségszerűen jártasok lettünk, és már abban is adunk tanácsot ügyfeleinket. Ezekre a fejleményekre időről időre én is rá szoktam csodálkozni. Az egyik ügyünkben (C-3/17 Sporting Odds) hozott EuB ítélet miatt felmerült például, hogy a magyar mellett a szlovén, belga és osztrák szabályozást is módosítani kell, és az ítéletnek állítólag nemcsak a szerencsejátékjog, hanem általában a szolgáltatásnyújtás szabadsága területén is látható hatása lett. Ez utóbbi számomra úgy derült ki, hogy egyszer egy uniós jogi konferencián, ahol hallgatóságként vettem részt, az egyik neves professzor – a legnagyobb meglepetésemre – előadásában az EuB Sporting Odds döntését és annak jogfejlesztő hatásait elemezte. 

Ha jól tudom, a jövőben szeretnétek még tovább fejleszteni ezt az irányt, illetve még tovább specializálódni. Mik a konkrét terveitek?

Az uniós jog biztosan az a terület, amelyen továbbra is nagyon aktívak szeretnénk maradni. Üzleti szektorokat tekintve a pénzügyi szolgáltatók ügyeiben sok tapasztalatot szereztünk az elmúlt évtizedben, csakúgy mint a gyógyszeripar (klinikai vizsgálatok vagy gyógyszermellékhatás perek) területén. Nagyon fontosak még az infrastrukturális, építőipari és egyéb műszaki projektekkel kapcsolatos késedelmi, kártérítési és kötbér ügyek, ahol már eddig is számos nemzetközi választottbírósági eljárást vittünk, az abban szerzett tapasztalatok – így pl. az angolszász késedelmi (delay) és összegszerűségi (quantum) szakértők és módszertanok – belföldi ügyekben való alkalmazásában nagy potenciált látok. Szintén jelentős változások várhatóak a kollektív perek területén, itt a változó uniós szabályok nyomán itthon is nőhet a közérdekű perek jelentősége. További fejlődési célunk, hogy ezen területeknek saját egyedi specialistái legyenek a csoporton belül, ami a szolgáltatásunk színvonalát tovább tudja emelni.  

Beszéljünk egy kicsit az ügyvédjelöltekről. Hogyan készülhet fel egy joghallgató a peres jelölti pályára?

Járjon minél többet bírósági tárgyalásokra, hiszen nyilvánosak. Érdeklődjön praxist is folytató tanárainál érdekesebb ügyek tárgyalásairól, és kövesse azokat. Vegyen részt belföldi vagy nemzetközi perbeszédversenyeken, ezek tényleges gyakorlati tudást adnak, mivel gyakorlatban szimulálnak egy teljes választottbírósági eljárást beadványokkal, szóbeli tárgyalásokkal. A peres pályára készülő ügyvédjelöltek egyre tudatosabbak, lassan ilyen tapasztalatok nélkül nehéz lesz bekerülni a peres pályára nemzetközi irodában, mivel nagyon népszerű a hallgatók körében. 

Mit mondanál a bizonytalanoknak, miért jó peres ügyvédjelöltnek lenni?

A peres munka rendkívül változatos, és különösen izgalmassá teszi, hogy egy jogvitában a jog mellett számos, a saját területén elismert szakértővel dolgozhatunk együtt. Ügyfeleink jellemzően rendkívül képzett saját szakembergárdával rendelkeznek, akiktől teljes „képzést” kapunk az adott ügy egyedi szakmai sajátosságairól, legyen szó idővel vagy pénzzel súlyozott hozamráta számításáról, betonminősítésről, vagy a depresszió diagnosztizálásáról. Egyszer majdnem egy egész napig edukált minket egy szakember a távvezetékek belógási tényezőiről különböző szabványkörnyezetekben. A nap végén megegyeztünk a kollégáimmal, hogy az előadás annyira érdekes volt, hogy akár még fizettünk is volna érte. Emellett fontos jellemzője még a peres tanácsadásnak, hogy itt nincs mellébeszélés, a terület szépsége és egyben nehézsége, hogy mindig, minden ügyben igen vagy nem válaszokat kapunk az eljárás végén. 

A nemzetközi ügyvédi irodákkal kapcsolatban sokak félelme, hogy a jelöltek nem végezhetnek érdemi munkát, legfeljebb néhány részfeladatba láthatnak bele. Nálatok mennyire kapcsolódnak be a jelöltek az ügyekbe, és hogyan segítitek őket akár szakmailag, akár a beilleszkedésben?

Mivel a peres csoportokban eleve kevés az adminisztratív feladat, nálunk az ügyvédjelöltek is szinte kizárólag érdemi munkát végeznek, abszolút belefolynak az ügyekbe. Tárgyalásokon és ügyfélmeetingeken is részt vehetnek, azokra anyagokat készítenek elő, ügyfelekkel közvetlenük tartanak kapcsolatot. Sajnos bíróságok előtt önállóan csak ritkán járhatnak el, hiszen az ügyek komplexitása mellett ez gyakran jogszabályi akadályokba is ütközik, mivel törvényszékek előtt az ügyvédjelölti képviselet kizárt, de folyamatosan keressük annak lehetőségét, hogy jelöltjeink önállóan is eljárjanak alsóbb fokú bíróságok előtt, akár pro-bono ügyekben. Nagy hangsúlyt fektetünk a beilleszkedésre is, idősebb mentor és kortárs buddy is segíti az újonnan felvetteket. A mentorálást annyira komolyan vesszük, hogy bizonyos esetekben a mentorokat is segítjük a mentoráltakkal való foglalkozásban, hiszen az sem egyszerű feladat, ezt a saját bőrömön is tapasztaltam. Úgy gondolom, a mentorálás akkor segíthet sokat, ha a formális körök helyett nyíltan tudtunk minden fiatal jogászt foglalkoztató kérdésekről beszélni, hogy például hogyan lehet egyről a kettőre lépni a jogi karrierben, és mik a gyakran elkövetett hibák, amik ezt akadályozzák. 

Hogyan lehet összeegyeztetni a munkát a magánélettel?

Szerintem téves elképzelés a nemzetközi ügyvédi irodákról, hogy ott sokkal többet kellene dolgozni, mint más helyeken. Én jelöltként a legkisebb irodában dolgoztam a legtöbbet, és ott voltam a leginkább magamra hagyva a szakmai munkában. Ma is azt látom, hogy nem a működési formától, hanem az adott iroda vagy csoport kultúrájától függ ez a kérdés. Emellett persze az egyéni ambíció is kulcsszereplő, de aki ambiciózus, és sokat akar dolgozni, mert szakmai céljai vannak, az bármilyen működési formában sokat fog dolgozni. A munka és magánélet összeegyeztethetősége körében egyre fontosabb kérdés közegünkben a mentális egészség fenntartásának a fontossága is, ez szerintem a peres területen különösen aktuális ügy, mivel a peres munka gyakran nagy nyomás alá helyezi az embert. Az, hogy ezekről a kérdésekről beszélünk, gondolkodunk, és a cégek, ügyvédi irodák intézkedéseket tesznek a területen, nagyon fontos lépések a munka és magánélet megfelelő összeegyeztetésében.