Az atlétikai vb költségei: fenntartható beruházás vagy pazarló költekezés?

Közeleg az atlétikai világbajnokság és mindenki lázban ég! Képzeljük csak el, milyen izgalommal teli lehet egy sportoló, aki egész életében erre a pillanatra készült, hogy hazáját képviselhesse a versenyen. Amikor belép a stadionba, szíve a torkában dobog, 40 ezer ember előtt áll a rajtvonalnál, már csak másodpercek választják el a sípszóig és tudja, hogy egy rossz mozdulat és az álma a porba hullik. Egyetlen apró hiba, egyetlen rosszul sikerült szervezési döntés is képes elrontani az egész versenyt, így még fontosabb a szervezők és a jogi szakértők munkája, hogy minden gördülékenyen menjen. De mi minden szükséges ahhoz, hogy egy ilyen világbajnokság sikeres legyen?
A cikkünk bemutatja az 2023-as atlétikai világbajnokság sportjogi hátterét, beleértve a finanszírozási terveket, az építkezéseket és a gazdasági előnyöket, amelyeket a rendező városok elérhetnek. Olvasd tovább, ha kíváncsi vagy arra, hogyan működik a sportjog a nagyobb sportesemények mögött, és hogy milyen hatásai lehetnek ezeknek az eseményeknek a gazdasági és társadalmi életre!

Az atlétikai világbajnokság építkezései új lehetőségek és új kihívások az építőipar számára

Amikor nagy sporteseményekre készülünk, gyakran szükség van építkezésekre és infrastruktúrális fejlesztésekre, hogy mindenki kényelmesen és biztonságosan élvezhesse az eseményeket. A magyar sport világának egyik legnagyobb eseménye, az Atlétikai világbajnokság, tehát nem csupán a sportolók felkészüléséről, hanem az infrastruktúrális fejlesztésekről is szól.

A világbajnokság története 2017 decemberében indult, amikor hatályba lépett a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Programról szóló kormányhatározat, amely az észak-csepeli és dél-pesti beruházások tervezéséhez és előkészítéséhez szükséges intézkedéseket tartalmazta. Ennek keretében a Kormány egyetértett a Budapesti Atlétikai Stadion, szabadtéri edzőpályák, fedett pályás atlétikai edzőcsarnok, valamint a hozzájuk tartozó gyalogos és kerékpáros hidak megvalósításával.

A közbeszerzési törvény bizonyos szervezeteket kötelez arra, hogy közbeszerzési eljárást folytassanak azért, hogy a közpénzek hatékonyan legyenek felhasználva és a felhasználás folyamata átlátható legyen.

Ennek célja, hogy biztosítsák a tisztességes versenyt és megakadályozzák az esetleges visszaéléseket. Az Atlétikai Stadion építése is ilyen beruházásnak számított, amelynek költségei meghaladták a központi költségvetésről szóló törvény által meghatározott értékhatárokat. Az új Nemzeti Atlétikai Központ megvalósításához szükséges források biztosításáról több kormányhatározat is született a költségek változása miatt. 2020-ban kiadott kormányhatározat szerint az új atlétikai stadionra, a gyalogos és a kerékpáros hídra, illetve a kapcsolódó egyéb létesítményekre és az infrastruktúrára eredetileg 203,9 milliárdot szánt a kormány. (Ezt az összeget azonban 2022-ben 35 milliárddal toldották meg, így a beruházás összköltsége 238 milliárd forint lesz.) Ezért tehát a projekt esetében is kötelező volt közbeszerzési eljárást kiírni.

A közbeszerzési eljárás első lépése, hogy az ajánlatkérő szervezet felhívást tesz közzé a megfelelő szakmai és jogi feltételeknek megfelelően. Az állami magasépítési beruházások esetében az ajánlatkérő szervezet a Beruházási Ügynökség, amelyet az Országgyűlés hozott létre 2018-ban a hatékonyabb közpénz felhasználás érdekében. Ez a közfeladatot ellátó gazdasági társaság a Kormány rendelete alapján kerül kijelölésre. A Kormány a 299/2018. (XII.27.) számú Rendeletében 2019. január 1-től Beruházási Ügynökségként a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK Zrt.) jelölte ki. ((362/2022. (IX. 19.) Korm. rendelet szerint a BMSK Zrt. 2023. január 1-jével megszűnt és állami feladatait jogutódként az Építési és Közlekedési Minisztérium vette át) Itt még fontos megemlíteni az 541/2022. (XII.22) Kormányrendeletet 7§-t, mert ez tette lehetővé, hogy Beruházási Ügynökség (ma már Építési és Közlekedési Minisztérium) nem csak gazdasági társaság lehet.

A közbeszerzés másik fontos szereplője az ajánlattevő, illetve az eljárás típusától függően a részvételre jelentkező. Ha az eljárás egyszakaszos, akkor az ajánlatkérő az ajánlattevő alkalmasságát és ajánlatát egy szakaszban vizsgálja és értékeli. Ha kétszakaszos eljárásról van szó, akkor az első szakaszban a részvételre jelentkezők szűrését végzi el az ajánlatkérő, hogy megfelelnek-e a minimális alkalmassági követelményeknek, illetve nem ütköznek kizáró okokba. Csak azok a részvételre jelentkezők válnak ajánlattevővé, akik bejutnak a második szakaszba, ahol ajánlatot tehetnek. A jelen közbeszerzés során az utóbbihoz hasonló eljárást alkalmaztak, név szerint a meghívásos eljárást. Ennek az előnye az, hogy túlzottan sok jelentkező esetén lehetőség van az ajánlattevők keretszámának vagy létszámának megállapítására, és a részvételi szakaszban érvényes jelentkezést benyújtók közötti rangsorolásra, így ezt követően a második szakasz után könnyebb lesz a megmaradt jelentkezők közötti döntés.

A közbeszerzési eljárás győztesei, a ZÁÉV Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Építő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ajánlattevők) a 2015. évi CXLIII. törvény alapján közösen nyújtottak be részvételi jelentkezést. A két cég közül az előbbi a vezető tag, de egyetemlegesen felelnek a szerződés teljesítéséért.

Az ajánlattevők a stadion felépítésén túlmenően felelősséggel tartoznak az üzemeltetés biztosításáért is, a létesítmény használatba vételét követően. Ezen feladatok csak az alapműködéshez kapcsolódnak (pl. karbantartási, tisztántartási és biztonsági feladatok), nem foglalja magában a versenyek és rendezvények szervezését. Az üzemeltetési feladatok az átadás-átvétel lezárásáig tartanak, beleértve az ideiglenes építmények eltávolítását és a végleges alapállapot kialakítását. Fontos hozzátenni, hogy ez a kötelesség opcionális, és csak akkor szükséges, ha a megrendelő nem köt megállapodást a leendő üzemeltetővel ez alatt az idő alatt.

A pénz és a sport találkozása

Az atlétikai világbajnokság minden évben az egyik legizgalmasabb sportesemény, de azt csak kevesen tudják, hogy a finanszírozása milyen nagy kihívásokkal jár. A rendező városnak és országnak óriási összegeket kell befektetnie a stadionok, szállások és más létesítmények építésébe és fenntartásába, amihez nemcsak hatalmas beruházásokra, de a megfelelő bevételi forrásokra is szükség van.

A reklám- és szponzorációs lehetőségek, a jegyeladások és az egyéb bevételi források bevonása fontos szerepet játszik a finanszírozásban, és mindez komoly hatással lehet a gazdaságra és a közösségre. A következőkben ezekre a témakörökre térnék ki.

A World Athletics (Nemzetközi Atlétikai Szövetség) éves jelentései alapján a legfőbb bevételi források egyike a televíziós (broadcasting) jogok, ami nem meglepő, hiszen a televíziós jogok eladásának hatalmas piaca van, egy népszerű sportesemény hatalmas nézettséget és ezáltal bevételt tud generálni az adott közvetítőnek. (WA felmérései alapján 2021-ben összesen 38 241 000 $ bevételt jelentettek). A sport és a televízió története már régre nyúlik vissza és a folyamatosan fejlődő technikával már el sem lehetne képzelni, hogy egy sporteseményt ne tudjunk megnézni tévén keresztül. A jogtulajdonos döntési lehetősége, hogy a közvetítési jogot kinek, és mennyiért adja el. A kulcskérdés a „hogyan”, mert az World Athletics (WA) mint jogtulajdonos értékesíthet közvetlenül saját maga, de eladhatja a jogokat sport- vagy médiaügynökségeknek is. A sportvilágban mindkettőre találunk példát, de a WA az utóbbi példát alkalmazza, mivel ez több terhet levesz a válláról és biztos bevételi forrást nyújt.

Az World Athletics hosszú idők óta két nagyobb cégnek értékesíti jogait. A Dentsu Inc.-vel  (Dentsu) 2014-ben hosszabbították meg az együttműködésüket 2029-ig, ami tovább erősítette a köztük fennálló partnerséget. A megállapodás magában foglalta az összes marketing- és licensz jogot világszerte, valamint az összes médiajogot Európán és Afrikán kívül. A Dentsu azonban értékesítette a televíziós közvetítés jogait a TBS-nek, így jelenleg ez a vállalat az egyik fő médiapartnere az World Athletics-nak. A másik jelentős médiapartner a WA-nak az European Broadcasting Union (EBU). Az EBU tovább értékesítette jogait az ESPN-nek és a Warner Bros Discovery (WBD) számára (45 európai országban fog sugározni streamingszolgáltatásain és lineáris Eurosport csatornáin), így jelenleg többek között ők birtokolják a közvetítési jogokat Európában és Afrikában.

A kereskedelmi szerződések, különösen az arculatátviteli megállapodások és a szponzorszerződések, szintén jelentős bevételi forrást jelentenek a World Athletics számára. Az Atlétikai világbajnokság olyan értékeket képvisel, amelyek sokak életére nagy hatással van, és sok résztvevő sportolóra az emberek példaképként tekintenek. Ezért az esemény kiváló lehetőséget kínál a cégeknek reklámozásra. Azonban nem csak a reklámozók profitálnak ebből, hiszen egy ilyen nagyszabású sportesemény megszervezése hatalmas anyagi támogatást igényel, így mindkét fél jól jár.

Az arculat-átviteli szerződések, (más néven együttesen: merchandising), egy hatalmas területet foglalnak el a kereskedelmi megállapodások között. Ez egy olyan üzleti megállapodás, ami lehetővé teszi, hogy egy cég logója és neve ott tündökölhessen a marketingtevékenységek során, ruházaton, ajándéktárgyakon és mindenhol máshol annak érdekében, hogy befolyásolja a vásárlók döntéseit. Az ellenérték általában pénzbeli kifizetés, de természetbeni juttatásokban is meg lehet állapodni, például határozott idejű autóhasználat formájában.

A World Athletics 2022-ben bejelentette, hogy a merchandising területen a Cube Partnershipe (Cube) lesz az együttműködő partnere egészen 2025-ig. Az együttműködés magában foglalja a licencelt termékek gyártását, marketingjét, forgalmazását és értékesítését. A licenciaszerződés azon megállapodás, amely szerint egy szellemi alkotás jogosultja engedélyt ad ezen szellemi alkotás hasznosítására, a hasznosító pedig ennek fejében díjat fizet.  Ez alapján a Cube jogosultságot kap arra, hogy a World Athletics márkanevet és logót használja, így az ilyen termékek világszerte könnyen felismerhetőek. A gyakorlatban a Cube által gyártott licencelt termékek például sportruházat, sportszerek vagy kiegészítők lehetnek, amelyeket a World Athletics versenyein használnak, vagy amelyeket a rajongók vásárolhatnak meg a versenyeken vagy az online boltokban. Ennek során a Cube szorosan együttműködik a World Athletics-szel és az ASICS-szel, hogy kiemelkedő atlétikai ruházatot mutasson be, miközben belső tervezői csapata további esemény- és életmód-kollekciókon dolgozik. Ez egy fantasztikus lehetőség mind a Cube, mind a World Athletics számára, hogy megmutassák, mit kínálhatnak az atlétikai közösség számára.

A kereskedelmi szerződések másik nagy területe a szponzorszerződések. Az atlétika világszerte óriási rajongótáborral rendelkezik, így a cégek a sport szponzorálásával a sportközvetítések révén óriási közönséget érhetnek el. Az információs technológia és a globalizáció fejlődésének köszönhetően a sportesemények már szinte mindenhol elérhetőek, és a sport szponzorálása így már nem ismer földrajzi határokat. A sportszponzoráció azonban még ennél is többet ad, hiszen sport szellemisége, az egészségre gyakorolt pozitív hatásai és a fair play elve lehetőséget nyújtanak a szponzornak arra, hogy társadalmi szerepvállalást és felelősséget vállaljon, miközben saját marketingtevékenységét is támogatja. Ha olyan sportolók használják a szponzor termékeit vagy veszik igénybe szolgáltatásait, akik köztiszteletben állnak és példaképnek számítanak, akkor ez építheti a szponzor imázsát.

A sportra vonatkozó szponzorálási szerződések akként határozhatóak meg, hogy azokban a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.

Ennek azonban vannak korlátai.  A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztető és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni.

Kifizetődő álom vagy milliós kockázat?

A világbajnokság megrendezésének bejelentése után Magyarországon nagyon eltérő hangulatok uralkodtak. Voltak, akik nagyon örültek annak, hogy Magyarország lehetőséget kapott egy ilyen jelentős esemény megrendezésére, és izgatottan várták, hogy a hazájukban szurkolhassanak a magyar sportolóknak. Azonban voltak kritikus hangok is, akik nem tartották jó ötletnek, hogy Magyarország ilyen gazdasági körülmények között ennyi pénzt költ egy sporteseményre, különösen azután, hogy a világjárvány okozta gazdasági válság és a háború okozta infláció miatt a költségek jóval meghaladták az eredeti költségvetési terveket.

Azt gondolhatnánk, hogy a World Athletics (WA) főszervezőként jelentős mértékben részt vesz a világbajnokság költségeinek viselésében. Azonban az igazság ennél sokkal árnyaltabb. A WA ugyan segít a rendező országnak, és könnyíti a szervezési munkálatokat a hosszú idő során kiépített kapcsolataival és rendszerével, de a legtöbb költség a rendező országot terheli. Ráadásul a bevételek nagy része, mint például a kereskedelmi jogok értékesítéséből származó bevétel, ennek ellenére nem a rendező országot illeti meg, hanem a WA-t. Az infrastruktúra kiépítése, a marketing hirdetések, orvosi és doppingellenes szolgáltatások, vendéglátás, jegyértékesítési műveletek és még sorolhatnám mind olyan költségek, amelyeket az állam központi költségvetésből von el.

Akkor mégis mi lehet az oka annak, hogy országok évről évre versenyeznek a jogért, hogy ők rendezhessék meg a világ legnagyobb atlétikai eseményét?

Az atlétikai világbajnokság számos bevételi forrást kínál, amelyek hozzájárulhatnak a rendezvény megtérüléséhez. A források egyik csoportja a Dentsu-val kötött megállapodástól függenek, mivel a WA kereskedelmi jogait nagyrészt ő birtokolja. A megállapodások lehetővé teszik a rendező ország számára, hogy részesedjen a sportesemény által generált bevételekből, és fedezhesse a szervezési költségeket. A bevételek közé tartoznak a merchandizing termékek értékesítése és a hospitality jogok, amelyek a stadionban történő különböző étel-ital eladásokból származnak. Azonban a világbajnokság más bevételi forrásokat is kínál, amelyek teljes összegükben Magyarországnak jutnak mint például a belépőjegyek értékesítéséből származó bevételek.

Emellett több olyan jövedelem is keletkezhet, amelyeket talán nem is gondolnánk. A rendezvény alatt ugyanis az emberek nem csak a versenyekre mennek el, majd rögtön vissza a szállodájukba. Az idelátogató sportrajongók mellett a hivatalos esemény résztvevői is – beleértve a versenyzőket és az ő stábjaikat, a versenybírókat, a média és közvetítési személyzetet, a beszállítókat és az önkénteseket – hatalmas költőerővel rendelkeznek, amely elősegítheti a gazdaság élénkítését.  Sokan használják a város által nyújtott kulturális lehetőségeket, mint például a színházakat, a mozikat és a kiállításokat, valamint a World Athletics bátorítja a házigazdákat, hogy a Világbajnokság versenyein túlmenően különféle kiegészítő eseményekkel növeljék a Világbajnokság hatását. Ilyen események lehetnek például tömegsportversenyek, amelyek további bevételt generálhatnak, vagy ifjúsági atlétika klinikák, sérülés-megelőzési szemináriumok, amelyek vonzóak lehetnek a rendezvény közönsége számára.

Az anyagi előnyök mellett egy ilyen eseménynek számos más pozitív hatása is van. A világbajnokság lehetőséget teremt arra, hogy a házigazda város széles körben népszerűsítse magát és bemutassa különlegességeit, amelynek hatása hosszú távon érezhető lehet a turisztikai iparban. A World Athletics által végzett felmérések szerint a 2017-es londoni világbajnokság után a látogatók 69%-a egyetértett abban, hogy nagyobb eséllyel térnek vissza a házigazda városba a következő két évben, és még többen ajánlanák az utazási célpontként. Emellett a világbajnokság lehetőséget teremt arra, hogy az atléták erejével és befolyásával az egészség, a fitnesz és a jóllét népszerűsítésére ösztönözzük az embereket, nemcsak a házigazda városban, hanem az egész országban is. Ez fontos katalizátorként szolgálhat az életmódváltás és az egészségesebb életmód elterjedésében.

Összegzés

Az atlétikai világbajnokságok mindig is figyelemreméltó események voltak, amelyek sok sportrajongót és turistát vonzanak világszerte. Azonban, miközben az események szórakoztatóak és izgalmasak, azok szervezése és finanszírozása hatalmas kihívások elé állítja az érintett feleket.

Az új stadionok és létesítmények építése jelentős pénzügyi terheket ró az adott országra vagy városra. A szervezőknek nagyon nehéz feladatuk van, hogy megfelelően tervezzék és kezeljék a költségeket, miközben az esemény magas színvonalát és a sportolók biztonságát is biztosítani kell

Bár a rendezvény költségei óriásiak lehetnek, a sikeres világbajnokságok hosszú távon jelentős gazdasági előnyöket hoznak az adott országnak vagy városnak. A turizmus fellendülése, a helyi üzletek és szolgáltatók forgalmának növekedése és az új infrastruktúra lehetőséget teremt az ország vagy város fejlődésére.

Az atlétikai világbajnokságok tehát számos előnnyel járnak, azonban a rendezvények sikeres lebonyolítása és finanszírozása mindig kihívást jelent. Az érintett feleknek meg kell találniuk az egyensúlyt a költségek és a minőség között, és biztosítaniuk kell, hogy az események hosszú távon pozitív gazdasági hatással járjanak. Ha azonban sikerül megfelelően tervezni és kezelni az eseményeket, azok nagy lehetőséget jelenthetnek az ország vagy város fejlődésére és népszerűsítésére.

Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források