Tovább húzódnak a devizaperek? – Eredménytelen lehet a Fővárosi Törvényszék előzetes döntéshozatalra irányuló kérelme

2017-ben közel tizenötezer devizahiteles per érkezett be a hazai első és másodfokú bírósági fórumokra. A beérkezett ügyek magas száma ellenére a bíróságok nem törekszenek a devizahiteles perek befejezésére.  A Fővárosi Ítélőtábla 2017 februárjában kiadott sajtóközleménye alapján ugyanis bevett gyakorlatnak tűnik, hogy a deviza alapú kölcsönszerződések érvénytelenségének megállapítására irányuló perek tárgyalását a bíróság felfüggeszti az Európai Unió Bírósága előtt folyamatban lévő, az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelenségével összefüggő előzetes döntéshozatali eljárások elbírálásáig.

A Kúria jogegységi határozata alapján 2014 nyarán megalkotott adósmentő törvény a hitelintézetek kamat-, díj-, illetve költségemelést megvalósító egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési kikötéseit tisztességtelenné nyilvánította és a bankokat elszámolásra szólította fel. Jogegységi határozat állapította meg azon szerződési kikötés érvénytelenségét is, amely a kölcsön folyósításakor a deviza vételi, törlesztéskor viszont az eladási árfolyamát vette figyelembe (árfolyamrés). Az adósra nézve kedvezőtlen különnemű árfolyamok helyett a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott középárfolyam lett az irányadó. A 2014 novemberében elfogadott forintosítási törvénnyel pedig már az árfolyamváltozásból eredő jövőbeli kockázat jelentős része is a pénzintézetekre hárult.

Egy, a Fővárosi Ítélőtábla elé kerülő ügyben a felperesek a kölcsönszerződés érvénytelenségnek megállapítását az árfolyamváltozásból eredő kockázatot az adósra telepítő szerződési feltétel tisztességtelenségére alapították. Az elsőfokú bíróság ítélete helyt adott a keresetnek. Az indoklás szerint a felperesek valóban nem kaptak elegendően teljes körű tájékoztatást az árfolyamváltozásnak a pénzügyi válság tekintetére kifejezetten megnövekedett kockázatáról. A fellebbviteli fórum számára számára azonban már nem volt egyértelmű a szerződési kikötés tisztességtelensége.  A perbeli szerződés ugyanis tartalmazta a felperesek a deviza árfolyamváltozásából eredő kockázatviselésének kötelezettségét. A magyar jogban az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési kikötés tisztességtelensége részben európai uniós irányelvek alapján ítélhető meg. Az ítélőtábla ezért az árfolyamváltozásból eredő kockázat adósra telepítését eredményező szerződési kikötés tisztességtelenségének megállapításához az Európai Unió Bíróságától a 93/13/EGK fogyasztóvédelmi irányelv értelmezését kérte.

A Nagy Arsboni Piackvíz összdíjazása idén több, mint 100 000 forint.

Ha a tagállami bíróságok előtt zajló jogvita megoldásához valamilyen uniós jogszabály értelmezésére vagy egy uniós jogi aktus érvényességének megítélésére van szükség, a tagállami bíróságok az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezhetnek előzetes döntéshozatali eljárást. Az Európai Unió Bírósága a tagállami bíróságok előtt folyó jogvitát nem dönti el, ez a tagállami bíróság feladata az Európai Unió Bíróságának határozata alapján. A bíróság határozata a hasonló tárgykörben eljáró egyéb tagállami bíróságok számára is kötőerővel bír.

A fent említett kérdésben az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az Európai Unió Bíróságához megérkezett, az eljárás C-51/17. számon van folyamatban.

Egy másik, a Fővárosi Törvényszék által kezdeményezett, C-483/16. számú ügy alapját az a kérdés képezi, hogy a magyar törvény elszámolási szabályai túlzottan szigorú formai és tartalmi követelményeket támasztanak-e a beadványokra vonatkozóan, valamint az ilyen perekben kérhető jogkövetkezmények köre is indokolatlanul korlátozott-e.

Nils Wahl, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka 2018. január 16-án azt javasolta, hogy az Európai Bíróság ne foglaljon állást abban a kérdésben, hogy a magyar szabályozás megfelel –e az uniós fogyasztóvédelmi irányelveknek. A magyar bíróság által kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló kérelem ugyanis nem tartalmazza a konkrét ügy ténybeli hátterének kellően részletes ismertetését. A főtanácsnok javaslata ezért elsősorban arra irányult, hogy az Európai Bíróság nyilvánítsa elfogadhatatlannak a Fővárosi Ítélőtábla kérelmét.

Vagylagosan azt javasolta, hogy az Európai Unió Bírósága ne nyilvánítsa a tanácsi irányelvvel ellentétesnek a magyar törvény eljárási követelményeit, mivel azok – a fogyasztók jogait és érdekeit is szem előtt tartva – lehetővé teszik a fogyasztók és a pénzügyi intézmények közötti jelentős számú elszámolási viták egyszerűbb és költségkímélőbb rendezését.

A bíróság főtanácsnokának elvi állásfoglalása azonban nem kötő erejű, csak egy megoldási javaslatot jelent az előzetes döntéshozatali eljárásban eljáró bírák számára. Ettől független döntés is születhet a kérdésben. A főtanácsnok javaslata azonban a devizahiteles perek további elhúzódásának lehetőségét helyezi kilátásba, amely a bankok számára semmiképpen nem jelent kedvező kimenetelt az ügyek elhúzódása és a döntésképtelenség miatti jogbizonytalanság fokozódása miatt. Az adósok viszont időt nyernek. Vajon sírba száll velük az adósság?


 

A fenti cikk korábbi változatának tévedéseit javítottuk; a cikk a jelenlegi verziójában a helyes és valós tényeket tartalmazza.

Az érintettektől ezúton is elnézést kérünk.

A Fővárosi Ítélőtábla kérelmének megfelelő helyreigazítást itt is közzétesszük:

A „Tovább húzódnak a devizaperek? – Eredménytelen lehet a Fővárosi Ítélőtábla előzetes döntéshozatalra irányuló kérelme” címmel 2018. április 10. napján az arsboni.hu internetes portálon megjelent közleményben valótlanul állítottuk, hogy a C-483/16. szám alatt a Fővárosi Ítélőtábla terjesztett elő előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló kérelmet, ezáltal valótlanul állítottuk azt is, hogy az Európai Unió Bírósága Főtanácsnokának javaslata arra irányult, hogy az Európai Bíróság nyilvánítsa elfogadhatatlanná a Fővárosi Ítélőtábla kérelmét.

Ezzel szemben a valós tény az, hogy ezen ügyszám alatt a Fővárosi Törvényszék kezdeményezett előzetes döntéshozatali eljárást.

 

Támogatónk

Ez a cikk az Arsboni Gyakornoki Programjának keretében készült, melyet a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda támogat.

Jegyzetek
A képek forrásai ittitt és itt.

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.