Európában is aktívak a magyar közjegyzők

Első alkalommal tárgyalt Magyarországon a több mint 40 ezer közjegyzőt képviselő Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE). A szervezet elnöki tisztségét idén dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke tölti be, akinek személyében először lett egy évre a szervezet vezetője egy 2004 után csatlakozott uniós tagállamban működő közjegyző. Milyen szerepe van a magyaroknak az európai közjegyzők képviseletében, és milyen célokat tűzött ki a magyar elnökség?

Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) 2021 szeptemberében Budapesten tartotta közgyűlését.

2019 decembere óta először találkozott személyesen az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa 22 rendes és 4 megfigyelő státuszú tagja. Az őszi találkozónak most először adott otthont Magyarország a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) szervezésében. Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsát 1993-ban alapították Brüsszelben. Feladata a közjegyzőség európai uniós érdekképviseletén túl, hogy fórumot teremtsen az új fejlesztések bemutatásának és bevezetésének.

A magyar közjegyzőség 2004 óta tagja a több mint 40 ezer európai közjegyzőt tömörítő szervezetnek, idén azonban Dr. Tóth Ádám, a MOKK elnökének személyében először lett egy évre a szervezet vezetője egy 2004 után csatlakozott uniós tagállamban működő közjegyző. A CNUE soros elnöki feladatait így a magyar közjegyzőség látja el. Milyen szerepe van a magyar közjegyzőknek az európai kollégáik képviseletében? Milyen projekteket támogatott és támogat továbbra is a magyar elnökség?

Élen a digitalizációban

„A magyar közjegyzőség élen jár a digitalizációban, ezért a digitális újítások a soros elnökség prioritásai a CNUE 2021. évi programjában. A magyar vezetőség kiemelt feladatának tekinti a 21. század legmodernebb technológiáinak, a blockchain alapú adattárolásnak, az okos szerződéseknek, valamint a mesterséges intelligenciának a folyamatos figyelemmel kísérését és alkalmazását a közjegyzői gyakorlatban” – foglalta össze a magyar tagközjegyzőség terveit dr. Tóth Ádám a kinevezését követően.

A budapesti találkozó legfőbb témáit ezért a magyar elnökség által is kiemelten kezelt többéves projektek képezték, melyek célja, hogy a digitalizáció és a technológia adta lehetőségekkel egyszerűbbé, gyorsabbá és átláthatóbbá tegyék az európia közjegyzők mindennapi munkáját, ezáltal az ügyintézést is. A magyar elnökség nemcsak a blockchain alapú adattárolás, a mesterséges intelligencia és az okos szerződések alkalmazásának lehetőségeit vizsgálta, hanem célul tűzték ki a tisztán elektronikus közjegyzői okiratok elterjesztését, valamint egy egységes európai elektronikus aláírás megteremtését is. Ennek azért van nagy jelentősége, mert jelenleg, az egységes aláírási szabványok hiánya miatt például egy német vagy egy magyar közjegyző nem tud elolvasni egy szlovén cégkivonaton szereplő e-aláírást, ami lényegesen megnehezíti az országhatárokon átnyúló ügyek elektronikus intézését.

“Azt szeretnénk, ha az Európai Unióban a jövőben bevezetni tervezett egységes európai személyazonosító okmány már úgy készülhetne, hogy ahhoz egységes európai e-aláírás is tartozna. Ezáltal az egyik tagállam e-aláírással rendelkező állampolgára egyszerűen alá tudna írni egy más országban készült okiratot” – hangsúlyozta a MOKK elnöke.

Dr. Tóth Ádám hozzátette, mindaddig, amíg ez megvalósul, már az is óriási segítség lenne, ha létrejönne egy olyan platform, amely az egyes tagállamokban használt elektronikus aláírások valódiságát ellenőrizni tudja. A magyar elnökség azért dolgozott és dolgozik tovább 2021-ben, hogy egy hosszú távú digitális együttműködés alapjait fektesse le, amely segíti a közjegyzői tevékenység folyamatos modernizálását, és azt, hogy az európai közjegyzők a mindennapi jogi munka során minél inkább építhessenek a technológia adta lehetőségekre.

Az Európai Unió Közjegyzőségeinek Tanácsa (CNUE) 2021 szeptemberében Budapesten tartotta közgyűlését.

Partnerek az európai projektekben

De nem csak a CNUE munkájában vesznek részt a magyar közjegyzők, hanem más európai szervezetekben és projektekben is aktívan dolgoznak. A MOKK partner a 2020 novemberében indult, kétéves MAPE projektben, amely az Európai Öröklési Rendelet gyakorlati alkalmazását vizsgálja és értékeli. A projektnek tagja továbbá a német, a litván, a máltai közjegyzői kamara és a Végrendeleti Nyilvántartások Európai Hálózatának Egyesülete. A MOKK aktív tagja az Európai Közjegyzői Hálózatnak is, amely nem külön szervezetként, hanem a CNUE égisze alatt együttműködési platformot biztosít a közjegyzőknek. A kapcsolattartójuk segítségével a közjegyzők más országok közjegyzőinek is feltehetnek kérdéseket a határon átnyúló ügyek gyorsabb megoldásához. A hálózat emellett információs holnapokat és adatbázisokat is fejleszt.

A magyar közjegyzőség partnere továbbá az Európai Jogi Intézetnek (ELI), amely a különböző szakmai hátterű jogászok együttműködésére alapozva értékeli és ösztönzi a jog, a jogpolitika és a joggyakorlat globális fejlesztését. Irányítja és elősegíti például a páneurópai kutatást, és fórumot biztosít a jogászok együttműködésének. A CNUE és tagjai, köztük a MOKK számos ELI projektben vesznek részt. A magyar közjegyzőségnek mindezek mellett képviseleti irodája is van Brüsszelben, hogy könnyebben kapcsolatot tarthassanak a határon túli szervezetekkel.

*** MOKK logo A Jog vita nélkül rovat támogatója a Magyar Országos Közjegyzői Kamara

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.