Dr. Kovács Attilával, a KRS Ügyvédi Iroda irodavezető partnerével beszélgettünk többek között az iroda 30 éves jubileumáról, nemzetközi kapcsolataikról, új kollégák bevonásáról és saját legal tech szoftverükről. Interjú.
Idén vagytok 30 évesek! Arra kérlek, első körben mesélj a kezdetekről. Hogyan alakult az iroda és milyen körülmények között kezdtétek el a munkát? Mit őriztetek meg a kezdeti időkből?
A megalakulásunk még a hőskorra vezethető vissza. Az irodánk gyökerei az 1. számú Ügyvédi Munkaközösséghez kötődnek, a másik két névadó partner, Réti András és Szegheő Miklós mindig nagyon büszkén utal arra, hogy ők ott kezdhették karrierjüket jelöltként, majd válhattak ügyvéddé, majd 1992-ben megalapították az akkori nevén Antalffy Réti Szegheő Ügyvédi Irodát. Az iroda a kezdetektől fogva mindig is a gazdasági jogra szakosodott, elsősorban társasági joggal, cégalapításokkal, privatizációval, külföldi ügyfelek magyarországi letelepítésével foglalkozott. Ezt a szakmai orientációt pedig megőriztük, a 2004-2005-ben véghez vitt generációváltás során is a fókuszunk a gazdasági jog maradt. Hagyomány az is, hogy a fiatal kollegákat már a kezdetektől bevonjuk komplex feladatokba, és más módon is igyekszünk segíteni a szakmai fejlődésünket. Amikor például eljutnak a szakvizsgához, nagyvonalú felkészülési időszakot biztosítunk számukra.
A gazdasági jogon belül melyik a kedvenc jogterületed?
A csődjoghoz, felszámolási joghoz kötődő reorganizáció a kedvencem. Ezen a területen olyan kreatív munkát lehet végezni, amellyel kvázi üzleti tanácsadóként segítesz az ügyfélnek. Elmondod, hogy a focipályán hol vannak a határok, mely szabályok alapján játsszuk a játékot, azaz mi az az eljárás, amiben meg tudjuk valósítani azt, hogy vagy megmentjük, vagy átstrukturáljuk a vállalkozását. Ez a munka messze túlmutat a jogon, nem árt, ha az embernek van üzleti érzéke, vagy akár cégvezetéssel kapcsolatos tapasztalata, mivel adózási kérdések megoldása, új piacok felkutatása, vagy új üzleti kapcsolatok megkötése is sokszor elengedhetetlen egy sikeres reorganizációhoz.
Említetted az üzleti gondolkodás fontosságát. Mi azt tapasztaljuk, hogy elég kevés hangsúlyt helyeznek erre a jogi egyetemen, hogyan próbáljátok fejleszteni a jelöltek képességeit ezen a téren?
Az ügyvéd kollegáktól sok mindent el lehet sajátítani a közös munka során, átadják a fiataloknak azt, amit át lehet. Mi a lehetőséget adjuk meg a munkatársaknak, hogy részt vegyenek a munka érdemi részében, ügyféltalálkozókra, tárgyalásokra menjenek, és igyekszünk elmagyarázni azt is, hogy mik a megvalósítandó célok üzleti perspektívából. Ez nagyon fontos abból a szempontból, hogy megértsük, hogy az ügyfelet nem az érdekli, hogy mi van a jogszabályban. Az ügyvéd feladata a rendszerezés, majd a stratégia-alkotás. Nem mindenkinek van meg ez a fajta üzleti szemlélete, de ezzel sincs gond, mert sokfélék vagyunk. Nálunk is vannak olyan kollegák, akik nagyon ügyesek a kutatásban, az információk rendszerezésében.
Focis analógiával élve, szükség van a kapusra, hátvédekre, középpályásokra és kellenek, akik rugdossák a gólokat, ők a sales-esek. Ez egy olyan közösség, ahol különféle tudásra, rátermettségre van szükségünk.
Amiről én beszéltem, az nyilván az a kreatív tízes, aki szervezni, irányítani is tudja a játékot, és adott esetben passzokkal kiszolgálja a csapattársakat.
Beszéltél a közösségről, a csapatról. Mesélnél arról, hányan vagytok összesen, milyen a korfátok, hogyan oszlanak el az emberek a jogterületek között?
Közepes méretű iroda vagyunk, körülbelül 13-15 jogász dolgozik nálunk. Mindig is igyekeztünk a fiatal kollegákat magunk mellé csábítani, gyakran fogadunk gyakornokokat, és a jelöltjeink is többen vannak. Nálunk a senioritás viszont egy picit felfele csúszik, a szokásostól több senior kollegával dolgozunk. A szakterületeknél pedig mindig is figyeltünk arra, hogy legyenek kollégák, akik lefedik az ingatlanjogot, az M&A-t, a társasági jogot és a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogterületeket. Emellett egy gazdasági jogra specializált iroda repertoárjából elengedhetetlen az adójog, mi már lassan 15 éve házon belül biztosítjuk ügyfeleinknek az adótanácsadást.
Mennyire fontos nálatok a specializáció? Milyen hamar kell eldöntenie egy új kollégának, hogy melyik területtel foglalkozna?
Az ügyvédjelölteknek a legkönnyebb a helyzete, mert ugyan a jelölteknek mindig van nálunk egy principálisa, de a többi ügyvédtől is kapnak feladatot. Ezáltal biztosítjuk, hogy a lehető legtöbb szakterületen gyakorlatot szerezzenek. Néha még egy-egy büntetőjogot súroló vagy azzal kapcsolatos megbízást is elvállalunk, hogy a jelöltjeinknek legalább egy ilyen ügyük is legyen. A jelölti időszak szerintünk elegendő időtartam ahhoz, hogy mindenki eldöntse, melyik az a szakterület, amivel foglalkozni szeretne. Ahogy véget ér a 3-4 év, bátorítjuk a fiatal kollegákat arra, hogy válasszanak két-három szakterületet, és utána abban a csoportban folytatják a munkájukat. A később csatlakozóknál pedig azt figyeljük, hogy az általános polgári, társasági jogi tudás mellett milyen olyan egyéb szakterületeket hoznak magukkal, ami legalább erősíti, de inkább kiegészíti a meglévő portfóliónkat.
Benne vagytok nemzetközi szervezetekben, de nem vagytok egy klasszikus értelemben vett nemzetközi ügyvédi iroda. Hogyan kell ezt a fajta nemzetköziséget elképzelni?
Mindig arra törekedtünk, hogy önállóak maradjunk, ugyanakkor rendelkezzünk egy nagyon erős nemzetközi szakmai hálózattal. Így két nagy nemzetközi szervezetnek vagyunk a kizárólagos magyar tagjai, hiszen a gazdasági jog terén színvonalas munkát végezni nemzetközi kapcsolatok és ügyfélkör nélkül nagyon nehéz lenne. Eleinte, a 90-es, 2000-es években külföldi vállalatok magyarországi letelepedését kellett segítenünk. Hasznos volt egy-egy nemzetközi szervezet tagjának lenni, mert az folyamatosan ügyfeleket és ügyreferálást biztosított. A 2010-es évek beköszöntével a helyzet megváltozott, megerősödtek a magyar gazdaság szereplői. A magyar vállalatok is egyre gyakrabban külföldi piacokra lépnek, nemzetközi kapcsolatrendszerünk pedig ebben a vonatkozásban is hasznunkra tud lenni.
A világ legnagyobb multidiszciplináris szervezetével vagyunk kapcsolatban, amelynek nem csak ügyvédi irodák, hanem adótanácsadók, könyvvizsgálók, könyvelők is tagjai.
Gyakorlatilag nincs Európában vagy Észak-Amerikában olyan nagyváros, ahol ne lenne partnerirodánk mindegyik szakma vonatkozásában.
Hogyan működik egy ilyen nemzetközi együttműködés a gyakorlatban? Milyen előnyei származnak ebből az ügyfeleiteknek?
Amit csak tudunk megpróbálunk magunk is feldolgozni, hiszen folyamatosan vannak olyan kollégáink, akik külföldi egyetemeken is végeztek. Ha viszont úgy látjuk, hogy elengedhetetlen a helyi jogban, szabályokban jártas kollégával való konzultáció, pláne a képviselet pl. külföldi bírósági, vagy adóhatósági eljárásokban, akkor bevonjuk az adott szakterületen leginkább jártas és földrajzilag is legközelebb eső partnerirodánk valamely munkatársát. Teljes körű tanácsadást adunk az ügyfélnek külföldön is, akinek elégséges csak velünk kapcsolatot tartania. Egy-két példát is említve: volt olyan ügyfelünk, aki építési-szerelési munkákat végzett, a Csalagútnak egy bizonyos gépészeti rendszerét készítette és számos jogi problémával találkozott külföldön, például adófizetési kötelezettség meghatározásával, vállalkozási szerződés értelmezésével. Ilyen komplex jogértelmezésekben is azonnal tudtunk neki segíteni. Volt olyan is, amikor egy nemzetközi vállalat kereste, hogy hol telepedjen le, miközben a visegrádi négyek versengenek érte. A partnerirodákkal közösen segítettük őket azon kérdések megválaszolásával, ami alapján eldönthették, végül hova hozzák a befektetést.
Amikor feltörekvő magyar cégekről van szó, akkor a külföldi piacra lépésben, külföldön történő szerződéskötésben, vagy adott esetben a munkaerő-toborzásában van szerepünk. A földrajzi lefedettségünket érzékeltetendő a Nagy-Brittaniában üzletet bonyolítani készülő ügyfélnek elmondjuk, hogy nem csak Londonban van partnerirodánk, hanem tudunk segíteni Manchesterben, Liverpoolban, Edinburgh-ben, avagy bármelyik másik brit nagyvárosban. Egy peres ügyben például a legszívesebben az eljáró bírósághoz legközelebbi partnerirodát keressük meg, mivel ilyen ügyekben fontos lehet az adott bírság előtti jártasság, és akár meg is tudjuk versenyeztetni a saját partnerirodáinkat.
A munkatársaitok hogyan kapcsolódnak be ebbe a folyamatba?
A partnerek és irodavezető partnerek minden évben legalább két alkalommal találkoznak valamely regionális- vagy világkonferencián egymással, de emellett az egy-egy jogterületre létrehozott munkacsoportok és azok tagjai is folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással, és ők nem csak a nagy konferenciánkon, hanem adott esetben azon kívül is rendszeresen találkoznak közös workshop-ok keretében. Emellett az együtt ellátott ügyekben is közös munkavégzés zajlik, ami kiváló lehetőség a nemzetközi szakmai együttműködésre. A kollégáink ebbe mind be tudnak kapcsolódni.
Ez a fajta együttműködés mennyiben lehet terepe a jogi innovációnak?
Nagyon is. Egy-egy szakterület specialistáját meghallgatni mindig inspirál, különösen, ha nemzetközi kontextusban világítja meg a jogterületén végbemenő változásokat, kihívásokat. Vannak olykor olyan megszállottak is, akik nagyon széles látókörrel, érdeklődéssel bírnak és nagyon szeretik az úttörő jellegű dolgokat. Emlékszem, például, 8-10 évvel ezelőtt egy belga kolléga tartott nekünk előadást a crowdfundingról, amiről addig igen kevesen hallhattak, ma már viszont igen elterjedt tőkebevonási forma Európában és Észak-Amerikában. Ezek az interakciók más országok jogászaival elképesztően hasznosak tudnak lenni és segíteni abban, hogy milyen új irányokat, üzleti lehetőségeket fontoljunk és valósítsunk meg.
Az eKRS rendszeretekről nagyjából két éve csináltunk veletek egy interjút. Mik a tapasztalataitok azóta, merre fejlődött a rendszer?
Nagyon örülünk annak, hogy a rendszer beállt, stabilan működik. Sok száz követője van, mondhatjuk, hogy eltartja magát, aminek nagyon örülünk. Teszteljük, értékeljük, hogy mely szolgáltatások és termékek találtak célba, és melyek azok, amelyekre kevesebb megrendelést kaptunk. Most adtuk ki egyébként az eKRS-nek a legutóbbi frissítését, május elsejével már A-LEX néven működik a rendszer, mely egy rebrandingen esett át, némi termék- és szolgáltatáskör bővítéssel együtt. Egyre inkább azt látjuk, hogy az ügyfelek igényt tartanak arra, hogy elektronikus úton tudjanak különféle jogi szolgáltatásokat igénybe venni, anélkül, hogy elmennének az ügyvédhez.
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
