2022 második felében sok bizonytalanság övezte a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó részletszabályokat, azonban az idei év meghozta a hónapok óta várt jogszabályt. A kormányrendelet által szabályozott rendelkezések március 14-én jelentek meg a Magyar Közlönyben, így megkezdődött a verseny az idővel, ugyanis nem állt rendelkezésre túl sok idő az elsőkörös feladatok, vagyis a regisztrációval kapcsolatos teendők elvégzésére, hiszen a jogszabály júlis 1-én hatályba is lépett.
Fontos azonban kiemelni, hogy a kormányrendelet egy korábbi formája már november óta megismerhető volt az alábbi oldalon. A tervezethez képest nem történt számottevő módosítás (pl. bekerült a saját felhasználás, illetve az átvállalás fogalma), így nagyjából már sejteni lehetett a kötelezettségeket. Az alábbi cikkemben a kormányrendelet egy-egy fontosabb fogalmát, részletszabályát szeretném kiemelni és megismertetni, így nem célom a szabályozás teljes körű feldolgozása.
A 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól itt érhető el.
Mi a körforgásos gazdálkodás?
A jogalkotó nem titkolt célja, a körforgásos gazdálkodás koncepciójára történő átállás folyamatának elősegítése. A Hulladék tv. már definiálta a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, miszerint az “olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget, vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követő hulladékkezelésért.” A körforgásos terméket tehát annak teljes életciklusán keresztül végig fogja kísérni a gyártói felelősség, így a gyártó még a hulladékgazdálkodással felmerülő kérdésekkel összefüggésben is jelentős szereplővé válik. A vázolt rendszer nevéből is kitűnik a gyártói felelősség kiterjesztésének elve: EPR (extended producers responsibility). Miért kell a gyártónak EPR díjat fizetnie? Lényegében a hulladékgazdálkodás fontos lépéseit – a hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését és kezelésre történő átadását – ezentúl a gyártó fogja finanszírozni az EPR-díjak megfizetésével. Ez eddig az állam oldalán megjelenő költséget jelentett, amely végső soron az állampolgárok általi finanszírozást jelentette.
Mik a körforgásos termékek?
A körforgásos termékek rendszerének megjelenésével a rendelettel számos új fogalom került bevezetésre. A körforgásos termékek csoportja nem összekeverendő a jelenlegi termékdíjköteles termékekkel, mivel – bár igaz, hogy alkotnak közös halmazt is – a körforgásos termékek egy tágabb csoportot képeznek, amelybe új, egyébként nem termékdíjköteles termékek is beletartoznak. A jogszabály olvasóbarát része, hogy taxatív felsorolást ad a körforgásos termékekről az 1. mellékletben: csomagolások, bizonyos egyszer használatos műanyag termékek (például ételtároló), elektromos és elektronikai berendezések, elemek és akkumulátorok, gépjárművek, gumiabroncs, sütőolaj és -zsír, irodai és reklámhordozó papír, textiltermékek és fából készült bútorok. Az értelmezés neheze csak ezután következik: a körforgásos termékek nyolc számjegyből álló kóddal való beazonosítása.
Mit jelent az egyéni és kollektív teljesítés?
A kötelezettségek között találjuk a regisztrációs, a nyilvántartási és a fizetési kötelezettségeket, melyeket a Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően a gyártó választása szerint kollektíven vagy egyénileg teljesíthet.
Figyelemmel kell lenni a vészesen közelgő 2023. május 31-ei határidőre, amely a nyilvántartásba vételi kérelem előterjesztéséhez szükséges (a rendelet 3. mellékletében részletezett) adatok megadásának utolsó napja, amikor a gyártó többek között nyilatkozik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség teljesítésének módjáról (egyéni vagy kollektív).
Egyéni teljesítés esetén, a szintén nem túl távoli 2023 április 15. határidőt kell a naptárba vésni: a koncesszori alvállalkozói szerződést kezdeményezni kell.
Kollektív esetében kivel kell szerződést kötni?
Az évi 100-120 ezer tonna hulladékot feldolgozó MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt., mint koncessziós társaság végzi a termékekből képződő hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét és a kezelésre történő átadását, így azok a vállalkozások, amelyek a hulladékgazdálkodás területén végezték tevékenységüket, a jövőben szerződéses viszonyba kerülnek a MOL-lal, mint koncesszorral.
Mi minősül első belföldi forgalomba hozatalnak és mi nem?
A gyártó általi forgalomba hozatallal keletkező kötelezettség esetén szükséges tisztázni, hogy mi minősül első belföldi forgalomba hozatalnak. A rendelet szerint forgalomba hozatalnak minősül:
a) a körforgásos termék tulajdonjogának első belföldi átruházása (tartozékok és alkotórészek, külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatások)
b) a saját célú felhasználás vagy
c) adóraktárból vagy a termékdíj raktárból a termék belföldre történő kitárolása.
Mi a különbség a környezetvédelmi termékdíj és az EPR-díj között?
A környezetvédelmi termékdíj az EPR-díjhoz hasonló intézmény, azonban nem egymást leváltó adókról van szó. A környezetvédelmi termékdíjról korábbi cikkünkben már osztottunk meg gondolatokat, ezért jelen cikkünkben inkább az EPR-től való elhatárolására fektetem a hangsúlyt.
A két adó egymással párhuzamosan létezik, azonban a környezetvédelmi termékdíjból le lehet vonni a befizetett EPR-díj összegét, annak az adózónak, akinek mindkettőt fizetnie kellene. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslata alapján a díjak mértékét az energiaügyi miniszter rendeletben határozza meg.
Mind a termékdíj, mind az EPR Európai Uniós irányelveknek való megfelelést célozzák, és közös célt szolgálnak: a fogyasztáscsökkentést. A termékdíj bevallása vámtarifaszám alapján történik, míg ez az EPR-díj esetén egy kissé bonyolultabb, 8 jegyű KF kód alapján történik.
Több, a témával foglalkozó irodalom is felhívta a figyelmet a többlet adminisztrációs teherre, amely bár az ellenőrzést segíti elő, az érintett vállalkozások részéről magasabb fokú körültekintést igényel a két nyilvántartás összehangolt kezelése a gyakorlatban.
A szabályozás alkalmazhatóságát és nehézségeit a gyakorlatban fogjuk megismerni, ezért érdemes nyomon követni a visszajelzéseket.
Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.
Források
***
Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.
