Az amerikai korrupciós szabályozásról (részlet) – A U.S. Foreign Corrupt Practices Act és annak gyakorlata a Magyar és Deutsche Telekom jogeseten keresztül – 3. rész

Elérkeztünk a harmadik cikkhez is, amellyel lezárjuk ennek az esetnek a tárgyalását, de izgalomban nem lesz hiányunk a következő hetekben sem. A cikk első része, illetve a második része itt található. A mai alkalommal a jogesetben szereplő jogi személyeket és a mi szempontunkból fontos eseményeket ismerjük meg. Sajnos az időt és a helyet elsztorizgattam a korábbi két cikknél, így most ez kimarad, de a későbbiekben pótolni fogom. Csapjunk is bele és ismerkedjünk meg a másik oldallal. A mai cikk tartalmát és tanulságát ismételten össze tudjuk foglalni egy filmből vett idézettel: „Az élet egy lengőajtó. Sosem tudod, honnan nyílik, de mindig pofán talál.”

Kép forrása: https://pixabay.com/hu/photos/fbi-rend%c5%91rs%c3%a9g-fel%c3%bcgyelet-nyomoz%c3%a1s-3026206/

A jogeset további szereplői

  1. Egyik szereplőnk a Magyar Telekom, amelyet szerintem nem kell bemutatni. A mi szempontunkból az a fontos, hogy a cégnek leányvállalatai voltak Macedóniában és Montenegróban. A szóban forgó időszakban a Magyar Telekom értékpapírjai az American Depository Receipts-en („ADR” -ek) keresztül voltak jegyezve a New York-i tőzsdén (New York Stock Exchange – „NYSE”).
  2. Továbbá, a Deutsche Telekom, amelynek 2000. júliusában mintegy 60%-os részesedése volt a Magyar Telekomban, így a Magyar Telekom eredményei a Deutsche Telekom konszolidált mérlegében (remélem felismeri a kedves Olvasó a visszacsatolást egy korábbi cikkhez, ahol meg is tudja nézni, hogy mi az a konszolidált mérleg) is szerepeltek. A szóban forgó időszakban a Deutsch Telekom értékpapírjai ugyancsak az American Depository Receipts-en („ADR” -ek) keresztül voltak jegyezve az amerikai tőzsdén (New York Stock Exchange („NYSE”).
  3. Nézzük, ki van még itt! A Makedonski Telekommunikacii AD Skopje („MakTel”), korábbi állami tulajdonú távközlési szolgáltató volt Macedóniában. 2001. januárjában a Magyar Telekom megelőzve az ajánlattevőket részleges tulajdont szerzett MakTel-ből, a macedón kormánytól a privatizáción keresztül. 2004. végére a Magyar Telekom kizárólagos tulajdont szerzett, körülbelül 51%-os részesedést a MakTel-ből, további részvények vásárlása révén pedig a macedón kormánytól és a magánbefektetőktől.
  4. Végül, a Telekom Crne Gore AD (n / k / aCrnogorski Telekom) („TCG”), amely egy korábbi, állami tulajdonú nyilvános távközlési szolgáltató volt Montenegróban. 2005. márciusában a privatizáció keretében, a Magyar Telekom mintegy 51%-os részesedést vásárolt meg a TCG-ből a montenegrói kormánytól, ugyanakkor további 22%-ot vásárolt meg a kisebbségi részvényesektől.

A jogsértéseket alapvetően nagyvonalakban szeretném tárgyalni, mert a jogkövetkezmények és a jogszabályi hivatkozások valamelyest izgalmasabbak, illetve csak egy-egy pillanatképet szükséges kiragadni ahhoz, hogy a jogkövetkezményeket megértsük. Ha valaki kíváncsi a hosszabb részletekre, akkor a források feltüntetésénél találja a korábbi folyóirat-cikket teljes terjedelmében.

Az FCPA rendelkezéseinek megsértése Macedóniában

Egyik ilyen esetünk az, amikor 2005. augusztusában két korábbi vezető egy titkos megállapodást kötött a vezető macedón kormányzati tisztviselőkkel és a többi politikai párttal, hogy üzleti és szabályozási előnyöket kapjanak. Ezek a megállapodások nyilvánvalóan jogellenesek voltak. Egyrészt a macedón törvény szerint, mivel sértette az akkoriban elfogadott Electronics Communications Law-t, másrészt a tisztviselők figyelmen kívül hagyták a törvényes feladataikat, és nem voltak megfelelően rögzítve a hivatalos kormányzati dokumentumok sem. A macedón kormányzati tisztviselők hozzájárultak a titkos megállapodáshoz. A „tanácsadói” és a „marketing” címmel kötött szerződéseket 2005-ben és 2006-ban is visszadátumozták vagy teljesítettnek tüntették fel. A kifizetések és felajánlások eredményeként, a macedón kormány elhalasztotta a harmadik mobiltelefon cég bevezetését 2007-ig, amikor is (1) egy köztes választás történt, és az új koalíciós kormány szerzett ellenőrzést Macedóniában, és (2) a korábbi vezetők lemondtak a Magyar Telekomnál. Azok a kifizetések, amelyek e szerződések alatt jöttek létre, rögzítésre kerültek a Magyar Telekom jegyzőkönyveiben és nyilvántartásaiban, azonban ezek nem tükrözték pontosan a szerződések célját, és azt, hogy mi alapján készültek. Emellett pedig összevonták őket a Deutsche Telekom pénzügyi kimutatásaival, így azok kevésbé voltak feltűnőek. Abban az időben, amikor a kifizetések történtek, a Magyar Telekom és a Deutsche Telekom nem rendelkezett megfelelő belső számviteli ellenőrzési rendszerrel, így nem volt ésszerű biztosíték arra, hogy az ügyletek jogszerűen és megfelelően legyenek rögzítve.

Az FCPA rendelkezéseinek megsértése Montenegróban

Indítsd be karriered az LKT Fresh Programmal!

Pályakezdő ügyvédjelöltként a későbbi karrieredre is óriási hatással van az első munkahelyed – nagy a nyomás, hogy jó döntést hozz a diploma után.

A Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda neve a garancia arra, hogy itt mindent megkapsz, amire egy sikeres jogászi pálya beindításához szükséged lehet.

Ennél a résznél, vegyük például a 2005-ben történtekek. 2005-ben a Magyar Telekom és leányvállalatainak egykori vezetői korrupt módon befolyásolták a montenegrói kormányzati tisztviselőket annak érdekében, hogy megszerezzék a TCG-t, a korábban állami tulajdonú távközlési vállalatot. 2005. márciusában ez végül sikerült, mintegy 73%-os részesedést szerzett a TCG-ből, de csak miután a kormányzati tisztviselők rávették a montenegrói kormányt, hogy az járuljon hozzá ahhoz a kiegészítéshez, hogy a Magyar Telekom 0.30 € ad egy részvényért a magánbefektetőknek. A Magyar Telekom két, közel azonos szerződést kötött két külső (3. fél) tanácsadóval, állítólag azért, hogy azok segítséget nyújtsanak további részvények vásárlásánál a kisebbségi részvényesektől.

A tanácsadók természetesen álvállalatok voltak, melyeknek székhelyei a Mauritiusi Köztársaság és a Seychelle Köztársaság voltak. Ezek sohasem nyújtottak szolgáltatást a Magyar Telekom és a Deutsche Telekom számára, és az egyik szervezet még jogszerűen sem volt bejegyezve, mikor a szerződést állítólag aláírták, amelyek egyébként ugyancsak vissza lettek dátumozva. Ezek a szerződéseknek a célja az volt, hogy elrejtsék a szerződések tényleges haszonhúzóit (parties-in-interest).

A TCG és leányvállalatai további két tanácsadói szerződést kötöttek 2005-ben, amelyek TCG felvásárlásához kapcsolódtak. Ezek közül a szerződések közül az egyik azt tartalmazta, hogy egy New York központú ügyféltől kapott segítséget a Magyar Telekom a TCG megszerzésével és integrációjával kapcsolatban. Ennek a szerződésnek valójában az volt a célja, hogy elrejtsen egy magas rangú montenegrói kormányzati tisztviselő testvérének juttatott kifizetést, amely egy, a szerződésben jelölt személyen keresztül lett végrehajtva. A tisztviselő rokona valójában semmilyen szolgáltatást sem tett a Magyar Telekom, illetve a TCG részére.

Összefoglalva a fentieket, általánosságban elmondható, hogy a tanácsadói szerződések (l) rejtve hagyták a valós szerződő feleket, (2) nem írták le pontosan a felek részére nyújtott valódi szolgáltatásokat, (3) sikeresnek lettek beállítva, holott akkor jöttek létre, miután a tárgyhoz tartozó szolgáltatásokat már más szolgáltatók teljesítették (4) nem volt törvényes üzleti céljuk, és (5) a hamis tanúsítványokat kiállítását támogatták, valamint koholt bizonyítékkal támasztották alá az eredményeket.

Az ítélet és a jogkövetkezmények

Mint várható volt, sokáig nem lehetett ezeket a cselekményeket titokban tartani. A jegyzőkönyvekben, számlakönyvekben, illetve egyéb dokumentumokban a számok eltérése szemet szúrt néhány munkavállalónak, mely eltérésekre nem tudtak ésszerű magyarázatot adni a vezetők. „A Magyar Telekom magasabb rangú tisztviselői arra használták fel a hamis szerződéseket, hogy több millió dollárt utaljanak olyan külföldi hivatalnokoknak járó korrupt fizetésekben, akik segíteni tudtak nekik távol tartani a versenytársakat és így üzleteket nyerni.” [1] Mondta Kara Novaco Brockmeyer, a SEC Enforcement Division’s FCPA Unit főnöke.

A vezetőket érintő polgári per részemről nem került feldolgozásra, így nem is említek embereket, mert nincs relevanciája számunkra. A SEC célja az volt, hogy a vagyoni előnyt elvonják és pénzbüntetéseket szabjanak ki a bűncselekmények miatt. Büntetőjogi szempontból mindkét cég ellen elhalasztották a vádemelést. A két vállalat elleni polgári perben a következő ítéletek születettek. A vizsgálatok szerint a Magyar Telekom megsértette az FCPA 15 USC § 78dd-l. §-át [2]. Eredetileg itt volt egy féloldalas jogszabály-szöveg. Ezt most szkippeljük.

A másik rendelkezés, melyet mind a Magyar, mind a Deutsche Telekom megszegett az FCPA 15 USC § 78m (b) (2) (A) és (B) bekezdését érintette [3]. Ennek idézését ugyancsak elengedjük ma.

Röviden, ahogyan a tanulmány elején is ki lett emelve, az FCPA számviteli rendelkezései megkövetelik a pontos, folyamatos könyvelést és nyilvántartást, valamint előírják, hogy megfelelő belső számviteli ellenőrzési mechanizmusok legyenek kidolgozva. Ennek ellenére, amikor a kifizetések történtek, a Magyar Telekom és a Deutsche Telekom nem rendelkezett megfelelő belső számviteli ellenőrzési rendszerrel, így nem volt biztosíték arra, hogy az ügyletek jogszerűen és megfelelően legyenek rögzítve, valamint a könyvelést és nyilvántartást sem vezették a jogszabályoknak megfelelően.

Egyezség útján végül lezárták a vizsgálatot és kiszabták a társaságra a fizetendő összeget, ami 90,8 millió amerikai dollár (21,8 milliárd Ft), a vádemeléstől pedig, mint említettem, elálltak. Ez az összeg eltörpül amellett, amennyit a vállalatok a korrupcióval megszereztek, azonban ezt az összeget valószínűleg sosem fogjuk megtudni.

Véget ért a kalandos kis utazásunk, sok országot bejárhattunk és megismerkedhettünk egy igen érdekes jogszabállyal is, az amerikai külföldi korrupciós gyakorlatról szóló törvénnyel. Mai napra a kérdés: Ön kötött-e már színlelt szerződést, hogy előnyhöz jusson? Írja meg kommentben…

A cikk dr. Hancz Patrik Arsbonin indult rovatának nyolcadik része. Az eddigieket itt találod.

A szerző jogász-közgazdász, az Arsboni Közösség tagja.

Források

 

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.