„Itt nem kell az előrelépéshez arra várni, hogy a felettünk lévő pozícióból kihaljon egy kolléga”

Milyen az élet jogászként egy Big Four adótanácsadójaként? Erre a kérdésre kerestük a választ interjúnkban Tancsa Zoltánnal, a Deloitte üzletágvezetőjével és Hollós Dominika tanácsadóval.

A jogi egyetem után a legtöbben ügyvédjelöltnek mennek. Ti mindketten jogászként végeztetek, de végül adótanácsadó lett belőletek. Miért választottátok ezt az utat?

Tancsa Zoltán: Eredetileg én is klasszikus jogásznak készültem, az „Egy becsületbeli ügy” című filmből Tom Cruise volt a minta, ahogy magamat elképzeltem. Ennek megfelelően, még az egyetem alatt egy ügyvédi irodában kezdtem el dolgozni, ott azonban gyorsan rájöttem, hogy a magyar tárgyalások nem sokban hasonlítanak arra, amit a filmekben láttam. Szerettem volna inkább egy komplexebb területtel foglalkozni, ahol nem feltétlen csak a jogi tudásra és jogi gondolkodásra van szükség. Ehhez még hozzátartozik, hogy az egyetem alatt fél évet kint tanultam Rotterdamban Erasmus ösztöndíjjal, ahol közgazdász hallgatókkal együtt olyan érdekes és gyakorlatias tárgyakat tanulhattam, mint például a nemzetközi adójog. 

Miután rájöttem, hogy a klasszikus ügyvédi szakma nem az én világom, sok helyre beadtam az önéletrajzom, többek között a Deloitte-hoz is. Ekkor még nem is tudtam, hogy a vállalat, illetve egy adótanácsadó pontosan mivel is foglalkozik, őszintén megvallva a telefonban elsőre nem is értettem rendesen a cég nevét, amikor interjúra hívtak, ezért csak a helyszínre megérkezve jöttem rá, hogy hova is jövök állásinterjúra. Végül azóta is itt vagyok, amit nem bántam meg.

Hollós Dominika: A kezdetektől sejtettem, hogy nem „hagyományos” jogászi pályám lesz: a közjogi tárgyak vonzottak – alkotmányjog, közigazgatási jog, majd amikor az egyetemen pénzügyi jogot kezdtünk el tanulni, akkor jöttem rá, hogy az adójog is érdekel. Kisebb ügyvédi irodánál töltött tapasztalatom is ráerősített arra, hogy nem biztos, hogy ez lesz az én utam. Több ismerősöm is adótanácsadóként dolgozott a Deloitte-nál, és az elmondottak alapján szimpatikus volt az itteni munka, ezért jelentkeztem. Alapvetően persze jogi munkát végzünk, de ahogy Zoli is említette, gyakran kell másképpen gondolkodni, sok különböző területtel találkozunk a mindennapjaink során. Szeretem a változatosságot és a kihívásokat, itt pedig sosincs két egyforma projekt, amin dolgozhatok.

Zoli, tizennégy éve kerültél a Deloitte-hoz. Juniortól egészen eljutottál az üzletágvezető pozícióig. Hogyan élted meg belülről a hosszú ranglétra megmászását?

Zoli: A Deloitte-nak és a hasonló cégeknek szerintem óriási előnye, hogy tiszta és világos előmeneteli rendszer és karrierút érhető el mindenki számára már rögtön az első naptól kezdve. Ha az ember hozza az elvárt képességeket és eredményeket, akkor nem kell arra várni, hogy a felettünk lévő pozícióból „kihaljon” egy kolléga. Sokan kérdezték tőlem az idők során, hogy ennyi év után miért nem váltok. Erre mindig azt mondom, hogy nekem eddig háromévente mindig új munkahelyem volt. A különböző pozíciók mindig más jellegű, egyre komplexebb feladatokat rejtenek magukban, ami folyamatos megújulást biztosít, és egyben nagyon jó kihívás is. Nem arról van szó, hogy mondjuk ügyvéd vagy 28 és 48 éves korodban is, közben pedig nagyjából ugyanazokat a dolgokat csinálod, hanem új szerepekben próbálhatod ki magad a karriered során.

Ami ezen kívül nagyon nagy előny, és sokat segített nekem, hogy a cég óriási szabadságot ad minden munkavállalónak. Ha valaki egy új dologgal akar foglalkozni, és az adott területben van üzleti ráció, akkor abban támogatni fogják. Jó példa erre, hogy néhány éve elkezdtem például adótechnológiával foglalkozni, úgy, hogy azért egy jogi végzettségű ember esetében ez talán nem annyira kézenfekvő irány, de minden segítséget megkaptam a cégtől, hogy ezen a területen is új dolgokat próbáljunk ki. Mára ez önálló üzletággá nőtte ki magát az adótanácsadási praxison belül, és a növekedésünk egyik legfontosabb eleme lett.

Hogy néz ki az említett előmeneteli rendszer, a pályakezdők mire számíthatnak?

Domi: A következő szint eléréséhez szükséges követelmények teljesen tisztán elénk vannak rakva, ami óriási biztonságérzetet ad. Ha pedig ezeket a követelményeket gyorsabban teljesítjük a vártnál, akkor az előmenetel is gyorsabb lesz.

Zoli: Vannak hüvelykujjszabályok, nagyjából 2-3 évig junior, utána újabb 2-3 évig szenior konzulens egy kolléga, és ezt követően menedzser, majd szenior menedzser, ha teljesíti az adott szintekhez kapcsolódó elvárásokat. Ezután is az egyéni ambíciókon, teljesítményen, üzleti portfólión múlik, hogy valaki igazgató vagy partner legyen. Alapvetően minden szinten a teljesítmény, és nem az eltöltött évek számítanak.

A hagyományos ügyvédi pályával szemben mennyivel más az adótanácsadói munka? Ezt azért is kérdezem, mert a Deloitte mellett is működik ügyvédi iroda. Az itteni jogászok munkája mennyiben különbözik az adótanácsadóként dolgozó kollégákétól?

Zoli: A Deloitte mellett működő iroda alapvetően egy klasszikus ügyvédi iroda, azzal a specialitással, hogy egy komplex tanácsadó cég részét képezi. Így nagyon szorosan együttműködik más területekkel, például velünk adótanácsadókkal, de akár pénzügyi vagy más egyéb tanácsadási területen dolgozó kollégákkal is. Ami az ügyvédi irodában dolgozó ügyvédkollégák és a köztünk, adótanácsadók között lévő alapvető különbség, hogy az adótanácsadás területén nem kizárólag jogi jellegű feladatokat végzünk, a közgazdászok és a jogászok folyamatosan együtt dolgoznak, ezért maga az output is egy kicsit más. Mi például nem keresetleveleket és szerződéseket írunk, inkább szakmai elemzéseket készítünk vagy például ellenőrzési és report folyamatokban támogatjuk az ügyfeleinket.

Domi: A két munka tényleg más, de sok ponton találkozik. Ha például elindul egy adóellenőrzése egy társaságnak, akkor az munka elejét általában az adótanácsadók szokták végezni, de ha ebből például adóper lesz, akkor azzal az ügyvédi irodában dolgozó jogászok foglalkoznak, adott esetben pedig mi is közreműködünk.

Hogyan működik nálatok a juniorok integrációja? Mire számíthat az, aki diploma után nálatok kezdi a pályafutását?

Domi: Már az elejétől lehet érezni, hogy minden szenior kolléga kiemelt figyelmet fordít arra, hogy az új érkezők maximálisan be legyenek vonva mind a munkafolyamatokba, mind a közösségi programokba. Minden új csapattagnak van egy coach-a, aki a szakmai fejlődésében támogatja és egy buddy-ja, aki egy vele egy szintben lévő kolléga, aki segíti a beépülést a csapatba. Amikor megérkeztem szeptemberben, ők is és a többi munkatárs is kiemelten figyeltek arra, hogy minden kollégával találkozzak, és minden kérdésemet fel tudjam tenni. Sok csapatépítő esemény is van, ahol lehetőségünk van megismerni mindenkit, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a lehető leghamarabb a csapat tagjának érezhessük magunkat.

Zoli: Ehhez kapcsolódóan én két dolgot említenék meg. Először is, az új kollégák itt tényleg a legelső naptól kezdve az érdemi munkába kerülnek bevonásra. Legyen az akármilyen nagy projekt is, fontosnak tartjuk, hogy a friss munkatársak az elejétől kezdve értelmes feladatokat végezzenek, hiszen abban hiszünk, hogy ezt a szakmát „on the job”, gyakorlat közben lehet a legjobban megtanulni.

A másik dolog, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy egy frissen végzett jogász valójában nem sokat tud az adójogról, ezért azt itt kell megtanulnia. Éppen ezért nagyon nagy fókusz van azon, hogy fejlesszük a junior kollégákat mind szakmailag, mind pedig különböző egyéb képességek szempontjából, amit mostanában divatosan soft skill-eknek hívunk, hogy ezáltal minél előbb teljes értékű tanácsadókká tudjanak válni.

Domi: Igen, ezzel teljes egyetértek. A szenior kollégák – bármennyire is sok dolguk volt – gyakran leültek velünk kérdésről kérdésre, pontosan átbeszélni és elmagyarázni egy-egy ügyet.

A Deloitte egy óriási, multinacionális vállalat. Ez milyen előnyöket nyújt számotokra akár a munkakörnyezet, akár a nemzetközi lehetőségek tekintetében?

Domi: Véleményem szerint a legnagyobb előny az óriási infrastruktúra. Bármilyen segítségre van szükségünk egy munka során, azt könnyen megkapjuk. Az egész rendszer rendkívül olajozottan működik, mindenki pontosan tudja, hogy a munkafolyamat melyik részében pontosan mi a feladata. Egy kisebb irodából ideérkezve ez a fajta „flow” munkaélmény óriási meglepetés és pozitívum volt számomra. Sokszor vagyunk kapcsolatban más országok társirodáival is, akiktől rengeteget lehet tanulni.

Zoli: Az említetteken kívül nemzetközi képzéseken is részt lehet venni, és secondment programjaink is vannak, ha valaki szeretné kipróbálni magát külföldi társirodában, illetve nagyon sok közös projektünk van külföldi irodákkal, így a napi munkavégzésben is valóban nemzetközi környezetben működünk. Ami viszont ezen kívül szintén óriási előnye, ha az ember a világ legnagyobb tanácsadó cégénél dolgozik, hogy az infrastruktúrának hála a cég nagyon könnyen támogat új projekteket, új ötleteket. Például ha itthon valaki kitalálja, hogy szeretne mondjuk jogi technológiával, legal tech-kel foglalkozni, akkor egy kisebb vállalatnál valószínűleg falakba ütközik, nem feltétlen van meg ehhez a kellő türelem és erőforrás. Nálunk azonban ez teljesen adott, a cég kifejezetten támogatja az új irányokat, sok esetben pedig a nemzetközi hálózatban már rendelkezünk is kellő tapasztalatokkal, ami szintén megkönnyíti az ötletek helyi megvalósítását.

A másik három Big4 tanácsadóval összehasonlítva miért éri meg egy pályakezdőnek a Deloitte-ot választania?

Domi: Ugyan mindegyik Big4-ban dolgoznak ismerőseim, végül csak a Deloitte-hoz adtam be a pályázatomat. Az álláshirdetések, elérhető információk és személyes beszámolók alapján úgy láttam, ez a vállalat áll hozzám a legközelebb.

Zoli: Természetesen mindegyik Big4 cégnek vannak előnyei és hátrányai is. Ami szerintem megkülönböztet minket a piacon, az egyrészt az innovációra és a technológiára fektetett nagyon nagy hangsúly, másrészt az iparági specializáció támogatása, harmadrészt pedig az a fajta kultúra, amiben tényleg arra törekszünk, hogy minden kolléga meg tudja valósítani a saját egyéni céljait. Az iparági specializációra azért jut óriási fókusz nálunk, mert meggyőződésünk, hogy akkor tudjuk az ügyfeleinket a legteljeskörűbben kiszolgálni, ha pontosan értjük azt az iparágat, részpiacot, amelyben működnek. Ez alatt nem csak az adózási szempontokat értem, hanem törekszünk annak megértésére, milyen újdonságok, irányok, alapvető témák vannak az adott iparágban, milyen hatások érik az egyes szereplőket, mik a legfontosabb trendek technológiai és pénzügyi szempontból. Egy-egy ilyen iparág-specifikus csoportba már a karrierje legelején becsatlakozhat bármely kolléga, kifejezetten támogatjuk, ha valaki elmélyült szakértője szeretne lenni valamilyen szűkebb területnek. Én például a karrierem kezdete óta a pénzügyi cégekkel foglalkozó iparági csoport tagja lettem, ahol nem csak az adó és a jogi kérdésekkel foglalkoztam, hanem sokkal általánosabb, széleskörűbb rálátást szereztem az egész területre.

Érintőlegesen szóba került már a csapatépítés. Egy ekkora méretű vállalatnál hogyan lehet jól összehozni a munkatársakat?

Domi: Kisebb körben és nagyobb szinten is vannak csapatépítő események. Az elején ez sokat segített abban, hogy mélyebben megismerhessem a közvetlen és távolabbi munkatársaimat is. A központilag szervezett alkalmak mellett pedig gyakran magunk is kitalálunk programokat, vannak, akik például futóversenyen vesznek részt közösen, vagy együtt járnak edzeni, de olyan is, hogy spontán felmegyünk a tetőteraszra munka után.

Zoli: Mi a Deloitte-nál tényleg arra törekszünk, hogy az emberek szeressenek egymással dolgozni és együtt lenni, ne csak a központilag megszervezett eseményeken vegyenek részt. Motiváljuk és támogatjuk az önszerveződő dolgokat, nem csak felülről szeretnénk megmondani, hogy szerintünk milyen egy jó csapatépítő. 

Zoli, eljutottál az üzletág-vezetői pozícióba. Hova tovább innen?

Zoli: A tizennégy év, ami alatt eljutottam ebbe a pozícióba viszonylag rövid idő, ez is csak azt bizonyítja, hogy ha van benned ambíció és nem félsz új dolgokat elkezdeni, akkor a Deloitte-ban lévő támogató környezettel gyorsan előre tudsz lépni. Ez nem csak rajtam múlott természetesen, az egész vállalati kultúra, ami megfelelő környezetet teremtett, támogatást adott ehhez. Hogy mit hoz a jövő, az még kiderül. Jelenleg a mostani pozíciómra koncentrálok, de a Deloitte-nál a régión belül és azon kívül is rengeteg előrelépési lehetőség van.