Ki ér le előbb a közösségi csúszdán?

Avagy uniós tagállamok versengése a kft.-k szabályozása területén

A 2000-es évek folyamán egy érdekes játszma alakult a társasági jog területén a tagállamok között, ráadásul a lavinát maga az EU indította el egy bírósági ítélettel és egy bizottsági javaslattal. De vajon miért pont a harmonizációs törekvések állnak a rivalizálás hátterében, ha az EU nem szétválasztani, hanem összefogni akart minket?

I. Miért fontos egyáltalán ez a téma?

A kis- és középvállalkozások rendkívül jelentős szerepet játszanak az Unió gazdaságában, jelentősebbet, mint azt elsőre hinnénk. 2014-ben a vállalkozások 99.8%-át tették ki a kkv.-k és ezzel közel 90 millió embernek adtak munkát, ami a teljes foglalkoztatottság 67%-a. A kis-és középvállalkozások számára az ideális társasági jogi forma a korlátolt felelősségű társaság. Más formációk vagy túl drágák és komplikáltak vagy nem adnak (eléggé) korlátolt felelősséget.

II. Az EU harmonizációs törekvései

Az Európai Unió ugyan számtalan jogforrás segítségével sugalmazta harmonizációs szándékait a témával kapcsolatban, azonban a két legkiemelkedőbb:

a) a Centos-ügyben hozott ítélet és

b) a Societas Privata Europaea névre hallgató társasági jogi forma tervezete.

II.1. A Centros-ügy

Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az uniós jog szerint a bejegyzés elve („Incorporation theory”) a mérvadó a valódi székhely („Real seat theory”) elvével szemben. Ez azt jelenti, hogy ha meg akarjuk állapítani egy társaság honosságát, akkor a bejegyzés helye az irányadó tekintet nélkül a cég elsődleges üzleti tevékenységének, illetve a központi adminisztrációjának/irányításának helyére. A honosság azért fontos, mert olyan jogviszonyt teremt egy állam és egy jogi személy között, mint az állampolgárság egy állam és egy természetes személy között, vagyis az adott állam dönthet a cég jogképességéről. Az ítélet alapján, ha valaki túl magasnak találja a Dániában előírt jegyzett tőkét, akkor bejegyezhet Britanniában egy céget, ami majd nyit egy dán fióktelepet és a probléma máris meg van oldva, hiszen sokkal olcsóbban alapított egy kft.-t, ami Dániában működik.

Az ítélet komoly megdöbbenést váltott ki, főleg azokból a tagállamokból, melyek eddig a valódi székhely elvét vallották a magukénak, hiszen jellemzően náluk (pl.: Németország) magas a jegyzettőke mértéke. Felmerült az a kérdés, vajon Európában is kialakul-e egy „race to the bottom” jellegű verseny: az USÁ-ban ugyanis komoly licitálás folyt az államok között, azon hogy ki hajlandó a leglazább feltételeket biztosítani, később ez a szakirodalomban, a győztes után a „Delaware-effect” néven vonult be.

II.2. A Societas Privata Europaea tervezete

Az uniós társasági forma a kkv szektornak kívánt kedvezni egy olyan, bármely tagállamban bejegyezhető új társasági formával, mely akár 1 euró jegyzett tőkével is alapítható. A 2008-as tervezet olyan heves vitákat (a jegyzett tőke mértéke mellett például a munkavállalói részvétel kérdése) váltott ki, hogy végül lekerült a napirendről.

III. Tagállamok reakciói

Egyes államok válaszul az EU jogharmonizációs törekvéseire nagy lendülettel el is rajtoltak a „race to the bottom” versenyen, mint például a liberális társasági jogi nézeteket valló Nagy-Britannia. Viszont, más tagállamok a kezdeti rövid tétovázás után megálltak és inkább letáboroztak a futópálya közepén, ilyen volt a konzervatív Németország.

III.1. Nagy-Britannia (Anglia és Wales)

Az angolok ex-ante, megelőző jellegű korlátozások helyett (mint a magas jegyzett tőke) az ex-post jellegű szabályozásokban hisznek („wrongful trading”). Tehát az alacsony jegyzett tőke ára, hogy visszamenőlegesen néha a törvény áttöri a korlátolt felelősséget. Nem sokkal a Centros-ítélet után megszületett a Companies act of 2006, ami liberalizálta a már eddig is liberális angol szabályokat. Ekkoriban a vállalkozók rohantak az EU különböző pontjairól Angliába bagatell költségekkel céget alapítani. Azonban pár év után realizálódott mindenkiben az EU piacon, hogy az újonnan létrejött Ltd-k nagy része nem rendelkezik biztos anyagi fedezettel és ezért veszélyes velük üzletelni, ez a jelenség elég negatívan hatott a Ltd-k megítélésére.

III.2. Németország

Ez az ország 2008-ban egy alternatív megoldással rukkolt elő a problémára, az „UG”-val. A németek meg akarták őrizni a klasszikus kft.-t (GmbH) annak magas jegyzett tőkéjével együtt (25.000 €), mindemellett fel akarták venni a versenyt az angol Ltd-del is. Ezért létrehoztak egy olyan új kft formát, az „Unternehmergesellschaft”-ot (UG), amely akár 1 €-ért is alapítható. Ennek az ára, hogy szigorúbb szabályok vonatkoznak UG-ra, például éves bevételének 20%-át speciális tartalékként el kell különítenie, mindaddig, amíg a jegyzett tőke el nem éri a 25.000 €-t, mert ekkor adott átalakulhat, hogy GmbH-ként működjön tovább.

Összegzés

A tagállamok versengése mögött azonban megbújik egy elméletibb jellegű kérdés: szükség van-e magas jegyzett tőkére, ugyanis egyre kevesebben tekintenek rá hatékony hitelezővédelmi eszközként. Azonban mégis segíthet annak meghatározásában, hogy mekkora erőforrásokat tud koncentrálni a vállalkozás, tehát mekkora a cég kapacitása – ezért úgy néz ki más okból ugyan, de továbbra sem szabadulunk meg a magas jegyzett tőkétől. Nem véletlen, hogy a németek egyfajta „brandként” tekintenek a GmbH-ra, de ennek ellenére szükség van olyan alternatív megoldásokra, mint az UG, mely egy következetes segítségnyújtás a kisebb vállalkozások számára.

Gyakornoki Programunk támogatói: