Ki ér le előbb a közösségi csúszdán?

Avagy uniós tagállamok versengése a kft.-k szabályozása területén

A 2000-es évek folyamán egy érdekes játszma alakult a társasági jog területén a tagállamok között, ráadásul a lavinát maga az EU indította el egy bírósági ítélettel és egy bizottsági javaslattal. De vajon miért pont a harmonizációs törekvések állnak a rivalizálás hátterében, ha az EU nem szétválasztani, hanem összefogni akart minket?

I. Miért fontos egyáltalán ez a téma?

A kis- és középvállalkozások rendkívül jelentős szerepet játszanak az Unió gazdaságában, jelentősebbet, mint azt elsőre hinnénk. 2014-ben a vállalkozások 99.8%-át tették ki a kkv.-k és ezzel közel 90 millió embernek adtak munkát, ami a teljes foglalkoztatottság 67%-a. A kis-és középvállalkozások számára az ideális társasági jogi forma a korlátolt felelősségű társaság. Más formációk vagy túl drágák és komplikáltak vagy nem adnak (eléggé) korlátolt felelősséget.

1. ábra: A kkv szektor részesedése a munkavállalók foglalkoztatásában és a hozzáadott érték termelésében az egyes tagállamokban 2014-ben

II. Az EU harmonizációs törekvései

Frissdiplomásként állást keresel?

Most ZV-zel, de szabad pillanataidban körbenéznél a jogászpiacon is? Unod már a földhivatalba járkálást, váltanál egy jobb munkahelyre? Bármi is legyen a motivációd, az Arsboni Karrier oldalán friss-ropogós állásajánlatokkal várunk Téged.

Az Európai Unió ugyan számtalan jogforrás segítségével sugalmazta harmonizációs szándékait a témával kapcsolatban, azonban a két legkiemelkedőbb:

a) a Centos-ügyben hozott ítélet és

b) a Societas Privata Europaea névre hallgató társasági jogi forma tervezete.

II.1. A Centros-ügy

Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy az uniós jog szerint a bejegyzés elve („Incorporation theory”) a mérvadó a valódi székhely („Real seat theory”) elvével szemben. Ez azt jelenti, hogy ha meg akarjuk állapítani egy társaság honosságát, akkor a bejegyzés helye az irányadó tekintet nélkül a cég elsődleges üzleti tevékenységének, illetve a központi adminisztrációjának/irányításának helyére. A honosság azért fontos, mert olyan jogviszonyt teremt egy állam és egy jogi személy között, mint az állampolgárság egy állam és egy természetes személy között, vagyis az adott állam dönthet a cég jogképességéről. Az ítélet alapján, ha valaki túl magasnak találja a Dániában előírt jegyzett tőkét, akkor bejegyezhet Britanniában egy céget, ami majd nyit egy dán fióktelepet és a probléma máris meg van oldva, hiszen sokkal olcsóbban alapított egy kft.-t, ami Dániában működik.


2. ábra: Centros Ltd, mi a fontosabb a bejegyzés vagy az elsődleges üzleti tevékenység helye?

Az ítélet komoly megdöbbenést váltott ki, főleg azokból a tagállamokból, melyek eddig a valódi székhely elvét vallották a magukénak, hiszen jellemzően náluk (pl.: Németország) magas a jegyzettőke mértéke. Felmerült az a kérdés, vajon Európában is kialakul-e egy „race to the bottom” jellegű verseny: az USÁ-ban ugyanis komoly licitálás folyt az államok között, azon hogy ki hajlandó a leglazább feltételeket biztosítani, később ez a szakirodalomban, a győztes után a „Delaware-effect” néven vonult be.

II.2. A Societas Privata Europaea tervezete

Az uniós társasági forma a kkv szektornak kívánt kedvezni egy olyan, bármely tagállamban bejegyezhető új társasági formával, mely akár 1 euró jegyzett tőkével is alapítható. A 2008-as tervezet olyan heves vitákat (a jegyzett tőke mértéke mellett például a munkavállalói részvétel kérdése) váltott ki, hogy végül lekerült a napirendről.

III. Tagállamok reakciói

Egyes államok válaszul az EU jogharmonizációs törekvéseire nagy lendülettel el is rajtoltak a „race to the bottom” versenyen, mint például a liberális társasági jogi nézeteket valló Nagy-Britannia. Viszont, más tagállamok a kezdeti rövid tétovázás után megálltak és inkább letáboroztak a futópálya közepén, ilyen volt a konzervatív Németország.

III.1. Nagy-Britannia (Anglia és Wales)

Az angolok ex-ante, megelőző jellegű korlátozások helyett (mint a magas jegyzett tőke) az ex-post jellegű szabályozásokban hisznek („wrongful trading”). Tehát az alacsony jegyzett tőke ára, hogy visszamenőlegesen néha a törvény áttöri a korlátolt felelősséget. Nem sokkal a Centros-ítélet után megszületett a Companies act of 2006, ami liberalizálta a már eddig is liberális angol szabályokat. Ekkoriban a vállalkozók rohantak az EU különböző pontjairól Angliába bagatell költségekkel céget alapítani. Azonban pár év után realizálódott mindenkiben az EU piacon, hogy az újonnan létrejött Ltd-k nagy része nem rendelkezik biztos anyagi fedezettel és ezért veszélyes velük üzletelni, ez a jelenség elég negatívan hatott a Ltd-k megítélésére.

III.2. Németország

Ez az ország 2008-ban egy alternatív megoldással rukkolt elő a problémára, az „UG”-val. A németek meg akarták őrizni a klasszikus kft.-t (GmbH) annak magas jegyzett tőkéjével együtt (25.000 €), mindemellett fel akarták venni a versenyt az angol Ltd-del is. Ezért létrehoztak egy olyan új kft formát, az „Unternehmergesellschaft”-ot (UG), amely akár 1 €-ért is alapítható. Ennek az ára, hogy szigorúbb szabályok vonatkoznak UG-ra, például éves bevételének 20%-át speciális tartalékként el kell különítenie, mindaddig, amíg a jegyzett tőke el nem éri a 25.000 €-t, mert ekkor adott átalakulhat, hogy GmbH-ként működjön tovább.

Összegzés

A tagállamok versengése mögött azonban megbújik egy elméletibb jellegű kérdés: szükség van-e magas jegyzett tőkére, ugyanis egyre kevesebben tekintenek rá hatékony hitelezővédelmi eszközként. Azonban mégis segíthet annak meghatározásában, hogy mekkora erőforrásokat tud koncentrálni a vállalkozás, tehát mekkora a cég kapacitása – ezért úgy néz ki más okból ugyan, de továbbra sem szabadulunk meg a magas jegyzett tőkétől. Nem véletlen, hogy a németek egyfajta „brandként” tekintenek a GmbH-ra, de ennek ellenére szükség van olyan alternatív megoldásokra, mint az UG, mely egy következetes segítségnyújtás a kisebb vállalkozások számára.

Irodalomjegyzék

Robert Jay Dilger: ‘The European Union’s Small Business Act: A Different Approach’, 2016, https://fas.org/sgp/crs/row/R44084.pdf  (2018.12.08.)

Frank Dornseifer: ‘Corporate Business Norms in Europe –A compendium of Public and Private Limited Liability Companies’ Sellier European Law Publishers; 2005

Heribert Hirte, Christoph Teichmann: ‘The European Private Company – Societas Privata Europaea (SPE)’, De Gruyter, 2012

Peter Ivankovics: Competition among national rules within the EC legal order ‐ A race to the bottom? (March 2009) http://unipub.uni-graz.at/obvugrhs/content/titleinfo/206594 (2018.12.08.)

Dr. István, Sándor: A Societas Privata Europaea lehetséges szerepe a társasági jogban (The possible role of SPE in the corporate law), 2012, https://kelemen-lawfirm.hu/sajto_media_hirek/dr_sandor_istvan_a_societas_privata_europaea_lehetseges_szerepe_a_tarsasagi_jogban (2018.12.08.)

Jessica Schmidt: ‘The New Unternehmergesellschaft (Entrepreneurial Company) and the Limited – A Comparison’ (2009) https://static1.squarespace.com/static/56330ad3e4b0733dcc0c8495/t/56b858361bbee056bdd30baa/1454921783270/GLJ_Vol_09_No_09_Schmidt.pdf (2018.12.08.)

Richard Williams: ‘Rapport anglais – Modernisation and simplification of private companies law among the EU Member States: Critical and comparative study of the company law reforms undertaken in EU Member States – Private Company Law in the United Kingdom: A Model for Modernisation?’ in Édouard-Jean Navez & Yves De Cordt: ‘La simplification du droit des sociétés privies dans les États membres de l’Union européenne / Simplification of Private Company Law among the EU Member States’, Bruylant, 2015

A kiemelt kép eredetijének forrása itt.

Gyakornoki Programunk támogatói:

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.