Könnyebb lesz a kitagadás az új Ptk. szerint

Egy tehetős rokon egyedüli hozzátartozójaként gazdag hagyaték várományosai vagyunk? Ebben a helyzetben különösen ügyelnünk kell arra, hogy magatartásunk ne essen a Ptk. öröklési jogi könyvének valamelyik új kitagadási kategóriájába.

A végrendelkezési szabadság és a kötelesrész

A jelenleg hatályos polgári törvénykönyv továbbra is az öröklés két jogcímét ismeri: a törvényes és a végrendeleti öröklést. Alapesetben a jogszabály az örökhagyó végintézkedési szabadságát nem korlátozza, a törvényes öröklés ugyanis csak az örökhagyó végrendelkezésének hiányában rendezi a hagyaték sorsát.

De mégis, meddig terjedhet az örökhagyó végrendelkezési szabadsága? Tétlenül kell eltűrnünk, hogy hőn áhított örökségünket hozzátartozónk egy hirtelen jött ötlettől vezérelve a nyugdíjasklub kutyamentő alapítványára hagyja? Vagy a rendelkezésünkre áll valamilyen jogsegély, amely az örökhagyó közeli hozzátartozójaként biztosítékot jelent örökrészünkre nézve?

A Nagy Arsboni Piackvíz összdíjazása idén több, mint 100 000 forint.

A Ptk. szerinti törvényes öröklés értelmében az örökhagyó túlélő szülei, házastársa vagy leszármazottai az öröklésből igényt tarthatnak az ún. kötelesrészre. Ez a jelenleg hatályos polgári törvénykönyv szerint a törvényes örökrész harmada. A kötelesrészre jogosultat a kötelesrésztől az örökhagyó végrendeletileg csak kitagadás útján foszthatja meg. A kitagadási okot – amelyet a jogszabály taxatíve határoz meg – a végrendeletben kell megjelölni.

A Ptk. új kitagadási kategóriái

Az új Ptk. a korábbi kitagadási okok mellett három új kitagadási okot is nevesít. Eszerint az örökhagyó a köteles résztől azokat a hozzátartozóit is megfoszthatja, aki a tőle elvárható segítséget nem nyújtották, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá, vagy durva hálátlanságot tanúsítottak az örökhagyóval szemben. Kitagadható továbbá az is, akinek magatartása a szülői felügyeleti jog megszűntetésére adott okot.

Mi minősülhet vajon durva hálátlanságnak? És mit jelent az, hogy valaki elmulasztotta a tőle elvárható segítséget nyújtani? Mit takar majd a jogalkalmazás gyakorlatában az, amit egy meghatározott örököstől személy szerint elvárhatunk? Egy egészségügyi szakápolói végzettséggel rendelkező leszármazottól megkövetelhetjük a személyes gondoskodást, míg egy banki kockázatelemző esetében meg kell elégednünk az idősek otthona költségeihez való hozzájárulással? A régi Ptk. csak az adott helyzetben elvárható magatartást ismerte, ami személytől függetlenül mindenkire általánosan érvényes volt. Az új kategóriával azonban elképzelhető, hogy esetenként más és más elvárásokat támaszthat az örökhagyó az egyes örökösökkel szemben.

Hogy mit takarnak az új kitagadási kategóriák, azt a bírói gyakorlat fogja eldönteni. Megalapozottnak tűnik mindenesetre az a feltevés – mivel a jogalkotói cél egyértelműen a végrendelkezési szabadság kiterjesztésére irányul – hogy az új Ptk. szerint könnyebb lesz megfosztani a hozzátartozókat a törvényes örökrész harmadára csökkentett kötelesrésztől.

Ha pedig könnyebb lesz a kitagadás, elképzelhető, hogy a kitagadások száma is megemelkedik. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azt az eshetőséget sem, hogy a hagyaték várományosai az új kitagadási okok ismeretében olyannyira ügyelnek arra, hogy magatartásukat a megváltozott norma szövegéhez igazítsák, hogy még véletlenül sem követnek a kitagadásra okot adó cselekedetet. Ebben az olvasatban pedig még az sem elképzelhetetlen, hogy a Ptk. új szabályozása megerősíti a törvényes örökösök és az örökhagyó közötti kapcsolatot az érintett személy utolsó hónapjaiban.

Kitagadtak bennünket? irány a bíróság!

A kötelesrész kiadása iránti per

Ha pedig legfőbb igyekezetünk ellenére sem tudjuk elnyerni az örökhagyó jóindulatát és mégis megfosztanak bennünket a kötelesrészétől, még ebben az esetben is jogunkban áll megtámadni a végrendeletet, kitagadásunk esetén pedig kötelesrész kiadása iránti pert indíthatunk. Ez utóbbi elévülési ideje a többi kötelmi igényhez hasonlóan öt év.

Ha úgy érezzük, hogy méltánytalanul fosztottak meg örökrészünktől, mindenképp mérlegeljük, hogy érdemes -e megindítani a kötelesrész kiadása iránti pert. Ha csupán annyi tart vissza, hogy nem fűlik a fogunk egy elhúzódó és körülményes eljáráshoz, érdemes figyelembe vennünk, hogy a bizonyítás az eljárás során a kitagadás következtében ténylegesen öröklő felet terheli. Ha például hozzátartozónk megjelöli a végrendeletében, hogy durva hálátlanságunk miatt foszt meg bennünket a törvényes örökrészünk harmadától, nem szükséges igazolnunk, hogy mi aztán minden esetben megháláltuk az örökhagyó irányunkban tanúsított jóindulatát. Ezzel szemben a ténylegesen öröklőnek kell olyan esettel előrukkolnia, amely alapján kitagadásunk indokolt volt.

Támogatónk

Ez a cikk az Arsboni Gyakornoki Programjának keretében készült, melyet a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda támogat.

Jegyzetek
A képek forrásai ittitt és itt.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.