Koronavírus: Mi a helyzet a vis maior, illetőleg MAC/MAE klauzulákkal a járványügyi veszélyhelyzet idején?

A koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzet számos szerződéses helyzetben hozott nem várt fordulatot, amely megbeszélések, esetleg viták sorozatát eredményezheti a szerződéses partnerek között. E tárgyalások során a felek érinthetik a vis maior vagy az ún. MAC/MAE klauzulák kérdéskörét is. A felek ezen kérdések jelenlegi megtárgyalásával elsősorban a gazdaság különböző szektorainak a veszélyhelyzet utáni újraindítását segíthetik elő, amely már most hatalmas, embert és piacot próbáló, de kölcsönösnek látszó feladat.  A Kapolyi Ügyvédi Iroda 9 pontban gyűjtötte össze a vis maiorral és a MAC/MAE klauzulával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket.

  1. Mi a vis maior?

A vis maior a római jogig visszavezethető jogintézmény: ide sorolhatók egyrészt az elsöprő erejű természeti erők (például földrengés, árvíz), valamint egyes emberi/társadalmi megmozdulások (például háborúk, forradalmak). A római jog szerint vis maiorért általában senki sem felel, kivéve, ha azt valaki szerződésben vállalta, vagy például, ha az illető tehetett arról (neki felróható volt), hogy a dolgot vis maior érhette. Dr. Ferenczy Balázs, a Kapolyi Ügyvédi Iroda csoportvezető senior ügyvédje ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a vis maior – jóllehet klasszikus gyökerekkel, és meglehetősen elterjedt szerződéses joggyakorlattal bír – mégsem rendelkezik normatív alappal a hatályos magyar jogrendszerben. A jogintézmény a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseiből, illetve azok magyarázatából közvetetten vezethető le[1], a gyakorlatban pedig a felek által az egyes szerződésekben meghatározott klauzulában, illetve a bírói gyakorlat által kimunkált ítéletekben nyeri el pontos tartalmát.

  1. A koronavírus-járvány minősülhet vis maiornak és hivatkozhatunk rá szerződéses viszonyainkban?

A szerződések során főként azokban az esetekben lehet vis maiorra hivatkozni, ahol a felek az erőhatalom esetköreit, és ezen belül a járványügyi helyzetet szerződéses megállapodásuk részévé tették. Ezek a klauzulák a leggyakrabban közép, illetőleg hosszútávú szerződéses viszonyokban (például építési-szerelési szerződések, hitelkeretszerződések) szerepelnek, kérdés azonban, hogy van-e ilyen klauzulánk, és ha igen, annak mi a pontos tartalma. E szabályok általában eligazítást adnak arra vonatkozóan, hogy vis maior helyzetben a feleknek milyen szerződéses kötelezettségei vannak egymás irányában (például írásbeli értesítési kötelezettség a vis maior helyzet bekövetkeztéről, annak mivoltáról), mennyi ideig tart egy ilyen helyzet (a felek általában átmeneti időszakra teszik lehetővé ennek alkalmazását), és hogy ezen átmeneti időszakot követően mit kell és/vagy lehet tenni (elállás, vagy felmondás, ha a vis maior helyzet nem múlt el az átmeneti időszak alatt, vagy a szerződéses kötelezettségek újraindítása).

Dr. Ferenczy emlékeztet rá, hogy a koronavírus-járvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítését célzó azonnali intézkedésekről szóló kormányrendelet (47/2020. (III. 18.)), továbbá a fizetési moratóriummal kapcsolatos főszabály végrehajtásáról szóló végrehajtási rendelet (62/2020. (III. 24.)) vonatkozó szabályai például szerződéses kötelezettségek teljesítése alóli mentességet fogalmaznak meg az üzletszerűen folyósított hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések adósai esetében. Ez tulajdonképpen a járványügyi helyzet miatt fellépő esetleges fizetésképtelenségek, valamint ennek eredményeként a gazdaság egészét, és az igazságszolgáltatást is valószínűleg súlyosan megterhelő jogviták kockázatának vette elejét.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda senior ügyvédje felhívja a figyelmet arra, hogy szerződéses klauzula nélkül is megállhat a vis maior például akkor, ha az arra hivatkozó fél bizonyítani tudja, hogy valamely szerződéses kötelezettségét konkrétan a kialakult járványügyi helyzet, illetve a járványügyi helyzetre közvetlenül visszavezethető ok miatt nem tudta teljesíteni, ezt az okot nem látta előre, és annak előre való felmérése/belátása tőle nem is volt elvárható. Ebből a szempontból például lényeges kérdés lehet a szerződés megkötésének időpontja, illetőleg, hogy az adott üzleti tevékenységet például a külföldi beszállítók esetleges leállása mikortól kezdve, és hogyan, milyen mértékben érintette.

  1. Mikor lehet problémás vis maiorra hivatkozni?

A fentiek ellenére számos olyan szerződéses kapcsolat van, ahol a vis maiorra való hivatkozás valószínűleg nehézségeket okoz. Ilyenek például a kiskereskedelmi egységek, üzletek bérletére irányuló szerződések. Rada Mátyás, a Kapolyi Ügyvédi Iroda munkatársa ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mivel a bérleti szerződésekben a vis maior általában olyan, a felek ellenőrzési körén kívül eső eseményeket jelent, amelyek a bérlet tárgyául szolgáló épületet vagy annak egy részét károsítják vagy elpusztítják, a bérleményt a bérlő számára birtokolhatatlanná vagy használhatatlanná teszik (ilyen például tűz, árvíz, vagy akár háborús események), a koronavírus-járvány okozta helyzet kapcsán a „használhatatlanság” új értelmezése merülhet fel.

  1. Lehet-e károkozás vis maior esetén?

A Kapolyi Ügyvédi Iroda álláspontja szerint amennyiben a szerződésszegő fél alappal hivatkozik arra, hogy kötelezettségét vis maior miatt nem tudta teljesíteni, ezért magatartása, ill. mulasztása ellenőrzési körén kívül eső, és/vagy előre nem látható okra vezethető vissza, a szerződésszegésért, és így a károkozásért való felelősségét elvileg ki tudja menteni. Fontos megjegyezni, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától (MKIK) – a magyar joggyakorlattól eddig meglehetősen idegen intézményként, egy erre a célra kialakított szabályzat alapján – ún. vis maior igazolás kérhető egy adott szerződésben meghatározott kötelezettség (vagy kötelezettségek) nemteljesítésével kapcsolatban. Az MKIK a fenti szabályzatában ugyanakkor két dologra hívja fel a figyelmet: egyrészt arra, hogy a vis maior fogalmát sem a magyar és az uniós jog, sem pedig a bírói gyakorlat nem definiálta, másrészt arra, hogy a „vis maior hivatkozások kamarai igazolásának célja a perek lehetséges elkerülése, a vállalkozások kulturált gazdasági együttműködésének előmozdítása, az esetleg mégis meginduló perekben a bizonyítás egyszerűsítése, a pertartam csökkentése.” A koronavírus járványt követő ítélkezési gyakorlat nagy kérdése lesz, hogy a fenti elemek egyidejű vizsgálata alapján a vis maiorra vonatkozó joggyakorlatot milyen irányba fejleszti majd tovább.

  1. Mi az a MAC/MAE klauzula?

Ha vis maior helyzet miatt a szerződés nem mondható fel, az ellenérdekű fél esetleg más klauzulá(ka)t/jogalapot fog keresni a szerződés megszüntetésére. Az angolszász jogrendszer ill. nemzetközi mintaszerződések hatásaként a magyar szerződéses gyakorlatban is széles körben elterjedt az ún. MAC/MAE (Material Adverse Change/Material Adverse Effect, magyarul lényegesen hátrányos hatás) klauzulák használata, amelyekkel jellemzően hitel- és kölcsön szerződések, valamint M&A tranzakciók dokumentációjában találkozhatunk. A MAC klauzulák fő forrása – hasonlóan a vis maiorhoz – a felek által a szerződésben kölcsönösen kialkudott rendelkezések, ennek a jogintézménynek azonban a magyar jogrendben jelenleg nincs jogszabályi háttere.

Egy, a Loan Market Association által standardizált kölcsönszerződésben például lényeges hátrányos hatásnak minősül a hitelfelvevő tekintetében felmerült minden olyan tény, esemény vagy körülmény, vagy ezek sorozata, amelynek a hitelező észszerű véleménye szerint az alábbiakra lényegesen hátrányos hatása van vagy lehet:

  • a hitelfelvevő gazdasági (pénzügyi vagy egyéb) helyzetére;
  • a hitelfelvevő gazdálkodására, üzletvitelére;
  • a hitelfelvevő azon képességére, hogy szerződésszerűen teljesítse bármely finanszírozási okirat, vagy az azokat biztosító szerződés szerinti kötelezettségét;
  • illetve bármely olyan tranzakciós dokumentum jogszerűségére, kötelező erejére, érvényességére, érvényesíthetőségére, ranghelyére vagy rangsorára, amelynek a hitelfelvevő szerződő fele.

Egy MAC/MAE

  • (hitelező által elvárt) hiánya szolgálhat például előzetes feltételként ahhoz, hogy a finanszírozó teljesítse a hitelkeretszerződés alapján fennálló folyósítási kötelezettségét;
  • vagy (hitelező által meg nem engedett) bekövetkezése például eredményezheti, hogy a hitelfelvevő az MAC/MAE hiánya tekintetében vállalt kötelezettségét megsérti, amely szerződésszegési eseményt idézhet elő;
  • vagy (hitelező által meg nem engedett) bekövetkezése/fennállása közvetlenül is eredményezhet szerződésszegési eseményt.
  1. Mikor beszélhetünk MAC klauzula szerinti „lényegesen hátrányos hatás” bekövetkezéséról?

Dr. Ferenczy szerint ebben a kérdésben – magyar bírói joggyakorlat és jogszabályi rendelkezések hiányában – érdemes az angolszász jogfejlődés eredményeire támaszkodnunk. Ezek szerint egy lényegesen hátrányos hatásnak például[2]:

  • időben elhúzódónak kell lennie: a változás hosszútávon és marandóan érinti az adott társaság bevételtermelő képességét[3];
  • mennyiségileg jelentősnek kell lennie: MAC klauzulán alapuló elállásra eredményesen lehetett hivatkozni például két egymást követő negyedéves bevétel 50 százalékos csökkenése esetén[4], más esetben az eljáró bíróság 64 százalékos negyedéves bevétel csökkenést határesetnek tekintett[5],  az EBITDA 86 százalékos csökkenése azonban minden kétséget kizáróan lényes érdemi változásnak minősült[6].
  • Ugyanakkor az érintett teljes iparágat sújtó külső hatások – tekintettel arra, hogy azok az adott iparág valamennyi szereplőjét érintik –, általában nem esnek a MAC klauzulák fogalmi körébe.

A fentiek csak az angolszász ítélkezési gyakorlat kereteit jelölik ki, és nem jelentik azt, hogy kisebb mértékű bevételcsökkenések ne eredményezhetnének MAC/MAE-t elismerő döntést, de azt sem, hogy akár magasabb mértékű bevételkiesés esetében ne dönthetne a bíróság a MAC/MAE klauzula alkalmazása ellen. Általánosságban az mondható el, hogy az eljáró bíróságok megszorítóan értelmezik a MAC/MAE klauzulákat, ugyanis azok többnyire kizárják pl. háború, természeti katasztrófák, vagy vis maior esetén történő alkalmazhatóságukat, amellyel a rendszerszintű kockázatokat lényegében a vevőkre (hitelezőkre) hárítják. A koronavírus-járvány globálissá válásával a MAC klauzulákban a koronavírus-járvány, mint specifikus körülmény is kezd azonban megjelenni, mint elállást kiváltó ok alóli kifejezett mentesülés[7]. Fontos ugyanakkor aláhúzni, hogy a MAC/MAE klauzulában hivatkozott specifikus körülmény (ilyen a koronavírus-járvány is) csak abban az esetben jelenthet mentesülést, ha az az adott iparágat vagy tevékenységet általánosságban, minden piaci szereplőt beleértve, egyaránt érinti. Amennyiben a hatás egy adott vállalat tekintetében (lényegesen) súlyosabb, mint az iparági átlag, megdőlhet a rendszerszintű kockázat tézise, és a céltársasággal/hitelfelvevővel szemben – az eset valamennyi tényezőjét figyelembe véve – megállhat a MAC/MAE klauzula érvényesítésének jogszerűsége.

  1. Lehet a jelenlegi helyzetben MAC/MAE klauzulára hivatkozni szerződéstől való elállás vagy például hitelfolyósítás-megtagadás céljából?

Minden esetben kiterjedt, és alapos szerződéses szabályértelmezést igényel annak a megállapítása, hogy a koronavírus okozta járványhelyzet, valamint az ezáltal okozott gazdasági és jogi körülmények a szerződésekben meghatározott MAC/MAE klauzulák hatálya alá esnek-e. A Kapolyi Ügyvédi Iroda véleménye és a múltbeli tapasztalatok alapján általánosságban elmondható, hogy a MAC/MAE klauzulák specifikusan az adós/szerződéses partner egyéni pénzügyi-, gazdasági, illetve jogi helyzetére vonatkoznak. Az a körülmény azonban, hogy a koronavírus miatt a világgazdaságnak és a magyar gazdaságnak egyaránt globális járványügyi helyzettel kell szembesülnie, önmagában nem ad megfelelő jogalapot arra, hogy a szerződő fél MAC/MAE klauzula alapján szerződés megszüntetési jogot érvényesítsen[8]. A kockázatok elemzésénél mindazonáltal különös figyelmet kell fordítani a fentiekben hivatkozott, a jelenlegi helyzet által egy adott vállalatra gyakorolt esetleges diszproporcionális hatásokra.

  1. Vannak más szerződéses szabályok, amelyek alapján egy hitelintézet például fontolgathatja a kölcsönszerződés felmondását?

A fizetési moratórium a kölcsönszerződéseknek csak a tőke és kamattörlesztési szabályai alól ad – időszakos, és nem végleges – felmentést. Ez a hitelfelvevői kötelezettségeknek nagyon fontos, ám korántsem egyetlen halmaza. A joggyakorlatban elterjedt kölcsönszerződések a tőke és kamattörlesztési szabályokon túlmenően további kötelezettségeket írnak elő a hitelfelvevő számára. Ilyen például bizonyos pénzügyi mutatóknak (DSCR, LTV) való megfelelés, pénzügyi információk folyamatos rendelkezésre bocsátása, illetve a biztosítéki/fedezeti érték fenntartása. Ezek teljesítése az adósoknak – a kormányrendeletben megfogalmazott fizetési moratórium, valamint vis maior helyzet fennállása alatt is – változatlanul teljes körű kötelezettsége. Amennyiben az adós valamely további kötelezettséget (vagy kötelezettségeit) megszegi, és az (vagy azok) az eset összes körülményét figyelembe véve súlyos szerződésszegésnek minősül(nek), a hitelintézet megfontolhatja a vonatkozó szerződés felmondását, ami a hitelfelvevőnek a fizetési moratórium időszaka alatt sem érdeke.

  1. Mi a megoldás?

A jelenlegi helyzetben mind a (jogi jellegű) vis maior (a veszélyhelyzet kihirdetésére és végrehajtására vonatkozó kormányrendelet), mind pedig a MAC/MAE klauzulák megfelelő alapot szolgáltathatnak arra, hogy a szerződéses partnerek tárgyalóasztalhoz üljenek, és a vitás kérdéseket megnyugtatóan, hosszú távon rendezzék egymással. Nyilvánvaló, hogy a felek ezzel elsősorban a gazdaság különböző szektorainak a veszélyhelyzet utáni újraindítását segítik elő, amely már most hatalmas, embert és piacot próbáló, de kölcsönösnek látszó feladat.

A szerző a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje

Jegyzetek

[1] Pl.: Ptk. X. CÍM, A SZERZŐDÉSSZEGÉS, XXII. Fejezet, A szerződésszegés általános szabályai, indokolás, valamint 6:142. § [Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért] bekezdés kimentési rendszere


[2]
https://corpgov.law.harvard.edu/2020/04/04/covid-19-as-a-material-adverse-effect-mac-under-ma-and-financing-agreements/

[3] Akorn, Inc. v. Fresenius Kabi AG (https://courts.delaware.gov/Opinions/Download.aspx?id=279250)

[4] Raskin v. Birmingham Steel (Del. Ch. 1990)

[5] IBP Shareholders Litig. (Del. Ch. 2001)

[6] Akorn, Inc. v. Fresenius Kabi AG (https://courts.delaware.gov/Opinions/Download.aspx?id=279250)

[7] Morgan Stanley-E*TRADE merger agreement (https://news.bloomberglaw.com/bloomberg-law-analysis/analysis-morgan-stanley-e-trade-merger-excludes-coronavirus)

[8] https://www.ashurst.com/en/news-and-insights/legal-updates/is-coronavirus-covid-19-a-material-adverse-change/

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS