A szakképzési nagyobb, hosszabb és vágatlan kerettanterv

Mivel alapkövetelmény a jogszabályok ismerete minden címzett számára, mindig komoly aggályokra ad okot a jogi túlszabályozás növekvő mértéke. Az ugrásszerű számbeli növekedésen túl a szabályozó jogszabályok terjedelme is egyre emelkedő trendet mutat.

szakkepzes1Bár az adatok 2009-ig is növekvő trendet mutatnak,  a 2010-es (191), a 2011-es (211) és a 2012-es (223) évek termése is tovább fokozza a jogalkotási tempót. (Lásd erről részletesen az előző év jogalkotásával foglalkozó cikkünket.) A jogszabály címzettjeivel szemben támasztott követelmények ugyanakkor súlyosak, és nincsenek tekintettel arra, hogy mennyiben lehet ezeknek a jogszabályoknak a tartalmát megismerni. Ignorantia iuris non excusat, mondja a régi latin regula, vagyis a jog nem tudása nem mentesít. A rá vonatkozó jogszabályt mindenkinek ismernie kell. Érdekességként idézzük fel az indexen megjelent, a Complex Kiadó által 2011. végén kiadott közleményt: „A jogi kiadó november 22-i állapotokat tükröző statisztikája szerint összesen több mint 7600 hatályos központi jogszabály van az országban… ha egy év alatt el akarnánk olvasni az a közlemény kiadásának napján hatályos összes jogszabályt, akkor egy napra húsz-huszonegy jutna. Vagyis akkor lehetne végigolvasni az idén november végén hatályos teljes magyar joganyagot, ha átlagosan hetvenpercenként el tudnánk olvasni egyet – feltéve, hogy egy éven keresztül nem ennénk, nem innánk, és nem aludnánk közben.” Ehhez, talán nem túlzok, Tom Cruise-á kéne változnunk, bár ebbe a lehetetlen küldetésbe még valószínű neki is beletörne a bicskája. Sebaj, mi nem tehetünk mást, meg kell ismernünk a ránk irányadó jogot.

Az Alkotmánybíróság – a negyedik Alaptörvény-módosítással hatályon kívül helyezett – korábbi határozataiban értelmezte azt a kitételt, hogy a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Hogy jogkövetőként felkészülhessünk a ránk irányadó rendelkezések alkalmazására, elengedhetetlen, hogy megismerhessük, felfoghassuk a jogot, és magatartásunkat az új rendelkezésekhez igazíthassuk (Lásd részletesen: 28/1992. (IV. 30.) AB határozat). Ez az intervallum tulajdonképpen a jogszabály kihirdetése (amikor megjelenik a Magyar Közlönyben) és hatályba lépése közti időszak. Az, hogy mi minősül kellő időnek, mindig az adott esetet vizsgálva dönthetjük el. Néha nagyon rövid is elég, akár 1-2 nap, de előfordul, hogy olyan gyökeres változások következnek be, hogy akár egy évre vagy több évre is szükség lehet. Megfigyelhető azonban a felkészülési idő biztosításának hatálybalépést követő időre történő áttolódása is, sőt, napjainkban inkább ez jelenti a fő tendenciát. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályt kihirdetik, viszonylag rövid időn belül hatályba léptetik pl.: kihirdetést követő napon, vagy a kihirdetést követő x. napon, ugyanakkor a jogszabály hatálybalépése mégsem jelenti a konkrét alkalmazás kezdetét (ebben az esetben a alkalmazhatóság lehetősége és a konkrét alkalmazás ténylegesen elválik egymástól). A  kihirdetett érettségi szabályok például hatályba lépnek a kihirdetést követő napon, azonban ténylegesen, annak ellenére, hogy a jogszabály hatályban van, csak a következő évi érettségik vonatkozásában kell először alkalmazni őket. Itt a hatálybalépésig tartó egy nap nem lenne elegendő a felkészülés biztosítására, azonban a jogalkotó ilyen esetben egy év felkészülési időt biztosít mégis, hiszen ténylegesen nem kell még alkalmazni a jogszabályt.

Más a helyzet azonban a 2013. április 5-én kiadott Magyar Közlönnyel. A szakképzési kerettantervekről szóló 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet ugyanis az alkalmazása tekintetében nem rendel el semmilyen eltérő szabályt, éppen ezért a jogszabály teljes terjedelmében a hatálybalépéstől, a kihirdetést követő második naptól, április 7-től alkalmazandó (tehát a pénteken kihirdetett rendelet vasárnap hatályba lépett). A kellő felkészülési időt viszont nem biztosította a jogalkotó (bár vélhetően szeptemberben kerül először alkalmazásra), ugyanis képtelenség, hogy a mellékleteivel együtt 34.720 oldalt kitevő rendeletet ennyi idő alatt bárki akár csak el tudjon olvasni, hiszen a körülbelül 14:30-kor kihirdetett rendelet vonatkozásában ez mindösszesen 35 és fél órát jelent (vasárnap 0 órakor hatályba lép). Vagyis, ha abban a pillanatban, amikor megjelent a rendelet, nekiállunk olvasni, és semmi mást nem csinálunk, akkor percenként 16,3 oldalt elolvasva végzünk a hatálybalépésig. Az már csak hab a tortán, hogy a mellékletek jóval a kihirdetést követően jelentek csak meg a www.magyarkozlony.hu oldalon.

Tényleg ilyen részletességben kell jogszabályt alkotni? Létezik bárki, aki elmondhatja magáról, hogy ő átfogóan látja a területet, és képes a szabályozást akár egy későbbi módosítás során egységesen kezelni? Tényleg ilyen rövid idő alatt és tényleg ekkora mennyiségű joganyagot kell a címzettek nyakába varrni?

Vagyis tényleg azért alkotnak jogot, mert valóban szükséges vagy csak azért, mert lehetőségük van rá?

*

Kép forrása: http://www.funny-potato.com/images/wedding/book/biggest-book.jpg.

*

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a  facebookon.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.