Kötelező elektronikus aláírás? Mi ez? – az elektronikus aláírás az új ingatlan-nyilvántartási szabályozásban

Miért nem elég a hagyományos aláírás? Elektronikus aláírásnak minősül, ha paintben írom oda a nevem? Minden ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos eljárásban kötelező lesz használni? Sokakban ilyen és ezekhez hasonló kérdések merülhetnek fel az új ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (új Inytv.) hatálybalépésével kapcsolatban, amely az eljárások során alapesetként kezeli az elektronikus aláírást.

Az elmúlt évtizedekben végbement társadalmi és gazdasági változások, valamint a gyors technológiai fejlődés folytán felmerült digitalizációs igények kielégítését célozza meg az új Inytv., mely 2025. január 15-étől lesz alkalmazandó. A közigazgatás tehermentesítése érdekében az ingatlan-nyilvántartási eljárások teljes mértékben elektronikus úton fognak folyni, ebben pedig nem kevés szerepet fog kapni az elektronikus aláírás.

Ez a lehetőség a mai digitalizált világban egyre elterjedtebb, mivel jelentősen megkönnyíti az ügyintézést, gyorsabb és biztonságosabb alternatívát nyújtva a hagyományos, papíralapú aláírással szemben. Az e-aláírásnak köszönhetően az eljárások rugalmasabbá válnak, hiszen az ügyfelek otthonról, akár néhány kattintással, hivatalos formában tehetnek jognyilatkozatokat. Nem véletlen, hogy ma már szinte minden területen használható elektronikusan aláírt nyilatkozat.

Mikor lesz szükség az elektronikus aláírás használatára?

Az új Inytv. alapján az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés (vagy törlés) alapjául kizárólag elektronikus közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat szolgálhat, illetve olyan papíralapú okirat (közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat), amelyet a szerkesztő ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy közjegyző elektronikus okirattá alakított át. A kérelem benyújtására egy elektronikus űrlap kitöltésével lesz lehetősége annak a jogi képviselőnek (ügyvéd, kamarai jogtanácsos vagy közjegyző), aki az ehhez kapcsolódó továbbképzés teljesítése után vizsgát tesz, ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos felelősségbiztosítást köt, és ezt kérelmezi. [1] Ez azt jelenti, hogy a korábbi szabályozáshoz képest az ügyfél oldalán e tekintetben többletkötelezettségek nem fognak jelentkezni.

A bejegyzés (vagy törlés) folyamatában azonban majdhogynem elkerülhetetlen lesz az elektronikus ügyintézés, tekintve, hogy ezekben az eljárásokban a felek számára alapesetben kötelező a jogi képviselet, és a

közjegyző felhatalmazását, illetve az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos meghatalmazását – egy kivételtől eltekintve – csak elektronikus formában, elektronikus aláírás használatával lesz lehetséges megtenni.

Fontos új szabály még, hogy a bejegyzésre (vagy törlésre) csak a közvetlenül érintett felek közös kérelme esetén lesz lehetőség, így a fel- vagy meghatalmazást az összes félnek alá kell írnia – elektronikusan.

Mikor nem szükséges az elektronikus aláírás?

Nem nehéz belátni, hogy a technológiai viszonyok, vagy különféle egyéb körülmények sok esetben nem feltétlenül teszik lehetővé egyesek számára, hogy elektronikus azonosítási szolgáltatással rendelkezhessenek (például eSzemélyivel), és így eleget tudjanak tenni a fel- vagy meghatalmazás fenti szabályainak. Az új Inytv. végrehajtásáról szóló kormányrendelet ilyen esetekre teszi lehetővé, hogy a fel- vagy meghatalmazást személyesen, a kormányablaknál lehessen megtenni, ahol a kormányablak látja el hitelesítéssel a fél aláírását, és állítja ki az elektronikus fel- vagy meghatalmazást. [2]

Az elektronikus aláírás kötelező alkalmazása alól kivételt jelentenek majd egyes meghatározott eljárás során benyújtható kérelmek, melyeket az ügyfél jogi képviselő közreműködése nélkül is benyújthat. Ezeket a kérelmeket tehát – az elektronikus út mellett – elegendő lesz papír alapon benyújtani:

  • ha az ingatlan vagy a jogosult adataiban változás történt, e változások bejegyzése iránti kérelem,
  • egyes esetekben az eljárás felfüggesztése iránti kérelem,
  • a teljes eljárásban való elbírálás iránti kérelem.

Mi számít elektronikus aláírásnak?

A hitelesség biztosítása érdekében ahhoz, hogy egy elektronikus úton megtett jognyilatkozat írásbelinek minősüljön, nem elég azt csupán leírni. Biztosítani kell a tartalom változatlan visszaidézhetőségét, valamint a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosíthatóságát. [3] Erre nem alkalmas például a tabletre stylussal írt aláírás, az emailhez csatolt kép az aláírásról, vagy a scannelt aláírás, mivel ezek a formátumok nem tartalmaznak megbízható azonosító és hitelesítő elemeket. Az ilyen típusú aláírásoknál hiányzik a speciális biztonsági réteg, amely lehetővé tenné a dokumentum vagy nyilatkozat eredetiségének ellenőrzését és az aláíró személyének egyértelmű azonosítását.

Ezzel szemben a fokozott biztonságú elektronikus aláírás – amely a követelménye annak, hogy egy elektronikus úton megtett jognyilatkozat írásbelinek minősüljön [4] – kizárólag az aláíróhoz köthető és csak maga használhatja, illetve alkalmas az azonosítására, és segítségével az aláírt adatok minden későbbi változása nyomon követhető.

Az új szabályozás alapján a fel- vagy meghatalmazás esetén kötelezően, az egyéb okiratok esetén pedig az elektronikus okirattá alakítás alternatívájaként ilyen, fokozott biztonságú – vagy annál magasabb biztonsági szintű minősített – elektronikus aláírással kell ellátni ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre (vagy törlésre) kerülhessen sor.

Hogyan írhatok alá elektronikusan?

Ha már tudjuk, hogy az adott esetben elektronikus aláírást kell használnunk, és hogy mi számít ilyen aláírásnak, nem maradt más hátra, mint hogy megtegyük az aláírást. Erre különböző szolgáltatókon keresztül van lehetőségünk. Ma elterjedt választás az AVDH (Azonosításra Visszavezetett Dokumentum-hitelesítés) használata, mely – egyelőre – az ügyfélkapun keresztül vehető igénybe.

A rendszer azonban várhatóan az új Inytv. hatálybalépéséig megszűnik, és helyét az új, Digitális Állampolgárság Program (DÁP) keretében megújuló eAláírás rendszere veszi át.

Az eAláírás szolgáltatás már 2016 óta elérhető, az új eSzemélyikben megtalálható chip, valamint kártyaolvasó segítségével lehet vele elektronikusan aláírni kormányablakban való igénylés után. Ez a lehetőség viszont igénylésének és használatának bonyolultsága miatt nem terjedt el, ráadásul a hozzá kapcsolódó 50 millió forintos tranzakciós limit miatt sok ingatlannal kapcsolatos ügyben nem használható. Az új szabályozás jelentősen megkönnyíti ennek használatát, felhasználásával egy mobilappban ingyenesen, gyorsan és biztonságosan lehet dokumentumokat aláírni.

Elektronikus aláírás bizalmi szolgáltató útján is készíthető, ezek különféle biztonsági szintű aláírási lehetőségeket kínálnak. Értelemszerűen ingatlan-nyilvántartási eljárásban – és általában minden más eljárásban is – csak azok vehetők igénybe, amelyek fokozott biztonságú, vagy minősített elektronikus aláírás biztosítására alkalmasak. Az Európai Unió bizalmi szolgáltatónak minősülő cégekről vezetett és bárki által elérhető nyilvántartása segít eligazodni, hogy milyen elektronikus aláírás használható fel az Európai Unió országaiban. [5] Ilyen szolgáltató például a Microsec vagy a NetLock.

Összességében az elektronikus aláírás alkalmazása az új ingatlan-nyilvántartási rendszer bevezetésével a jövő ügyintézésének alapvető eleme lesz. Bár az átállás sokak számára új kihívásokat jelenthet, az előnyei hamar nyilvánvalóvá válnak: a folyamatok egyszerűbbek, biztonságosabbak és átláthatóbbak lesznek, miközben jelentős időmegtakarítást nyújtanak majd mind a hatóságok, mind az ügyfelek számára. Az elektronikus aláírás így nemcsak a digitalizáció és a modern ügyintézés kulcselemévé válik, hanem hozzájárul egy hatékonyabb, ügyfélbarátabb rendszer kialakításához is.

Ez a cikk az Arsboni 2024. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források

910/2014/EU rendelet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

2021. évi C. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

2022. évi CIII. törvény a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól

2023. évi C. törvény indokolás az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvényhez

https://jogaszvilag.hu/szakma/a-megujulo-ingatlan-nyilvantartasi-rendszer-szabalyozasi-koncepcioja-es-az-ahhoz-kapcsolodo-jogalkotas-ii-resz/

https://arsboni.hu/foldindulas-az-ingatlan-nyilvantartasban-jovore-erkezik-az-uj-inytv/

https://arsboni.hu/az-uj-ingatlan-nyilvantartasi-eljaras-kihivasai-az-ugyfelek-oldalan/

https://eszemelyi.hu/szolgaltatasok/?fbclid=IwZXh0bgNhZW0CMTEAAR0neLjex1YdUivnoXaxZoKwI7aj3dV2mC3l_9KHQ6PVS7nvc9NDo6CSxDg_aem_qDb-ozohgzXL8hOgjIA5mw#elektronikus-alairas

https://eszemelyi.hu/gyakran-ismetlodo-kerdesek/

[1] 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről 183/A. §

[2] 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról 115. § (5)

[3] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:7. § (3)

[4] BDT 2018. 3931.

[5] https://eidas.ec.europa.eu/efda/trust-services/browse/eidas/tls/tl/HU

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.