Földindulás az ingatlan-nyilvántartásban? – 2024-ben érkezik az új Inytv.

Cikkünk frissítve 2023.04.03-án.

Mit szólnál, ha azt mondanám, ma Magyarországon a föld- és ingatlanvagyon értéke eléri a nemzeti összvagyon 65%-át?[1] És ha azt mondanám, hogy ennek az vagyonnak a jelentős részét szabályozó ingatlan-nyilvántartásban kizárólag papír alapú ügyintézés zajlik napjainkban is? A következő cikk a teljesség igénye nélkül keresi a válaszokat arra, hogy milyen okok miatt vált elavulttá a régi ingatlan-nyilvántartás, milyen kitűzött célokkal érkezik az új ingatlan-nyilvántartás, illetve, hogy milyen főbb újításokkal számolhatunk 2024. februárjától az ingatlan-nyilvántartásban.

Megoldásra váró problémák az 1997. évi CXLI. törvényben

A jelenleg is hatályban lévő 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (továbbiakban régi Inytv.) már lassan negyed évszázada lépett hatályba. Nem túlzás azt állítani, hogy az azóta eltelt 25 évben gyökeres változások történtek mind technológiai, mind társadalmi szinten. A régi Inytv. egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy az ügyintézés és ezzel együtt az adatok tárolása papír alapon történik. Ugyan vannak olyan informatikai rendszerek, amelyek a jelenleg használt ingatlan-nyilvántartással összefüggő adatokat kezelnek, azonban ezekről általánosan elmondható, hogy egyrészről korlátozottan képesek más kiépített informatikai rendszerekkel és adatbázisokkal a kommunikációra, másrészről pedig a rajtuk tárolt adatok teljes mértékben a papír alapú nyilvántartástól függnek. Jelenleg az európai unió országainak túlnyomó többségében az elektronikus ingatlan-nyilvántartást preferálják. Ezzel párhuzamosan a magyar állam is rendelkezik már olyan technológiával, amelyet a lakossági ügyintézésben használnak széleskörben (például: ügyfélkapu).

A probléma másik gyökerét a társadalmi változásokban kell keresnünk. Az elmúlt két évtizedben átalakultak az ügyintézési szokásaink, valamint egyre otthonosabban mozgunk a digitális térben. Az elmúlt két évben fellépő covid-19 járvány nem csupán erősítette ezt a folyamatot, hanem egyúttal megmutatta a személyes ügyintézés sebezhetőségét is, hiszen nincs arra garancia, hogy a jövőben más, a személyes ügyintézést ellehetetlenítő esemény nem fog bekövetkezni. A digitális térben történő ügyintézés hatalmas előnye, hogy amíg a személyes ügyintézés során nyitvatartási időben kell várakozni, addig a 2021. évi C. törvény az ingatlan-nyilvántartásról (továbbiakban új Inytv.) mint látni fogjuk kifejezetten ügyfélbarát megoldásokat hozott egyes elektronikus beadványok esetében. Úgy gondolom, hogy a legtöbb állampolgár örülne egy olyan elektronikus rendszernek, amely a hét minden egyes napján, akár az otthon kényelméből is elérhető lenne.

A hivatalos indoklás szerint az új Inytv. a következő célok megvalósítására összpontosít[2]:

1. A magyar ingatlan-nyilvántartást a digitalizációval a nemzetközileg elvárt szintre kell emelni, egyúttal fel kell zárkózni az Európai Unióban kialakult elektronikus ingatlan-nyilvántartási trendhez.
2. Az elektronikus ügyintézés teljes mértékben váltsa fel a papír alapú ügyintézést, mivel az egyszerre hatékonyabb és gyorsabb is.
3. Az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolható legyen olyan közhiteles, állami fenntartású rendszerekkel, amelyekkel a kapcsolat az elektronikus rendszeren keresztül állandó és folyamatos lesz, nem mellesleg lehetőség nyílik az azonnali adatigénylésre ezen közhiteles rendszerek számára.
4. Az ingatlan-nyilvántartás egy áttekinthető és rendezett elektronikus nyilvántartásban lesz vezetve, naprakészen.
5. Úgynevezett „jogosultsági szint” beállításával bizonyos hatóságok (bíróságok, rendőrség) könnyebben hozzáférhessenek a rendszerhez.
6. A területileg elkülönült nyilvántartások olvadjanak össze (térkép-alapú adatbázisok).
7. Alkalmasság adatkeresésre és adatkezelésre.

Elmondható, hogy az új Inytv. előzetesen szinte minden, a régi Inytv.-vel szemben felmerült problémára választ kíván adni. Az új rendelkezések között várhatóan lesznek olyan újdonságok, amelyek az ügyfelet markánsan jobban érdekelhetik, mint amelyek kevésbé érintik közvetlenül az elektronikus ügyintézést (például a hatóságok közötti adat-megosztás módja, vagy a közhiteles rendszerek összekötése az ingatlan-nyilvántartással). Az új Inytv. egyik legnagyobb és kétség kívül legérdekesebb újítása az elektronikus ingatlan-nyilvántartás, illetve az ahhoz kapcsolódó elektronikus ügyintézés. A következő részben kifejezetten olyan újdonságokat szeretnék bemutatni, amelyek hasznosak lehetnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés (törlés) iránti kérelem, a jogok és tények bejegyzésére vonatkozó kérelem, valamint a mindkét eljárást érintő járulékos kérdések esetén.

Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés (törlés) iránti kérelem benyújtása

Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés illetve törlés iránti kérelem benyújtása az új Inytv.-ben egy elektronikus űrlapon keresztül valósul meg. Ami az igazán nagy volumenű újítása azonban a törvénynek, hogy amíg a régi Inytv. kérelmeit helyben a Földhivatal munkatársai végezték, addig az új elektronikus kérelmet csupán a jogi képviselők fogják tudni beadni. Ennek a kérelemnek a benyújtására– mint jogi képviselők – az ügyvédek, a kamarai jogtanácsosok és a közjegyzők lesznek jogosultak. Az új Inytv. egyértelműen többletkötelezettséget állapít meg a már említett jogi képviselők számára, hiszen az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés (törlés) iránti kérelem benyújtását megfelelő képesítéshez köti. Az illetékes ügyvédi kamarák ezen okból kötelesek lesznek közhiteles nyilvántartást vezetni azokról az ügyvédekről illetve kamarai jogtanácsosokról, akik eljárási képességgel rendelkeznek az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés (törlés) tekintetében. Közjegyzők esetében a kötelező szakmai modulok fogják előírni ennek a szakképesítésnek a megszerzését.

Mivel az új Inytv. egy elektronikus űrlap szerkesztéséhez és feltöltéséhez szükséges képesség elsajátítását fogja megkövetelni, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon az idősebb jogászok hátrányba kerülhetnek-e a fiatalabbakkal szemben? A megoldást valószínűleg az a 4-4 órás tréning fogja jelenteni, amely az új elektronikus rendszer kezelésével kapcsolatosan fog oktatást nyújtani, azonban előre nehéz lenne megmondani, ez mekkora kihívást fog a szakmának jelenteni.

Egyes különleges szükségletű személyek a későbbiekben is benyújthatják írásban vagy írásbelinek minősülő elektronikus úton a kérelmeiket. Ilyen kérelmek lehetnek az ingatlan vagy a jogosult adataiban történő változással kapcsolatos kérelmek, az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelem jogvita vagy valódiság bizonyításával kapcsolatos vita esetén, valamint az Ákr. 42. §.-ban meghatározott, a hatóság által megismételt, teljes eljárásban való elbírálással kapcsolatos kérelem is. A kedvezményezettek jövőbeni köre egyelőre nincs meghatározva.

Hogyan hatalmazhatjuk meg jogi képviselőnket?

Az előző bekezdésben már bemutatásra került, hogy általános jelleggel minden, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy törlést jogi képviselő segítségével lehet az új Inytv.-ben elvégeztetni. A jogi képviselőt meghatalmazni egy ilyen kérelem benyújtására az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos előtt személyesen, elektronikus formában kell majd. A meghatalmazás e-személyivel rendelkező személyek esetén történhet elektronikus aláírással, amely a rendszerben rendszeresített meghatalmazási űrlapra fog kerülni praktikus okokból (ez alól kivételek a társaságok, mivel cégképviseleti jogosultság nem igazolható e-személyivel). Akik nem rendelkeznek e-személyivel vagy megfelelő elektronikus aláírással, esetleg egyéb hitelesítési lehetőséggel, azok számára az ügyvédi meghatalmazás kizárólag a kormányablaknál tehető meg, személyes jelenlét mellett. Ebben az esetben – az azonosítás és az ügyletkötési képességről való meggyőződés után – az eljáró kormányablak munkatársa állítaná ki a meghatalmazást, amelyet utána az ingatlan-nyilvántartás elektronikus rendszerében készülő űrlaphoz kellene csatolnia.

Jogok és tények bejegyzésére vonatkozó új szabályozás

Jogok és tények bejegyzésére irányuló eljárás csak a jog(ok) vagy a tény(ek) bejegyzésével közvetlenül érintett valamennyi fél közös kérelmére folytatható le. A szabályozásból látszik, hogy a jogalkotó egyszerre kívánja védeni az eladó és a vevő érdekeit, hiszen ebből a rendelkezésből is látszik, hogy az ügyvédi meghatalmazást az összes érintett félnek alá kell írnia. Ebből következik, hogy ebben az eljárásban az eladó és a vevő nem lehet a polgári jog szerinti ellenérdekű fél, mivel ha a Ptk. szerinti ellenérdekű felek lennének, úgy őket nem tudná ugyanaz az ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos képviselni. A régi Inytv.-hez képest a közjegyző által kezdeményezett eljárást is alá kell írnia az összes közvetlenül érintett félnek.

Változások a széljegyzésben

A régi Inytv.-hez képest jelentős módosítás, hogy az elektronikus beadványokhoz olyan kérelmet kell majd feltölteni, amelyet azután a rendszer automatikusan fog széljegyezhetőnek tekinteni (illetve formai hiba fennállása esetén erről külön üzenetet küld a rendszer). A széljegyzést egyfajta „előminősítésként^[3]” értelmezhetjük, hiszen széljegynek nevezzük a jelenlegi eljárásban azt a tulajdoni lap I. része felett található felsorolást, amely alapján megtudjuk például az adott beadvány rövid tartalmát, az ingatlannal kapcsolatban zajló eljárásokat, illetve ezen eljárások rangsorát. Az új Inytv. 46. §.-a nevesíti azokat az tartalmi követelményeket, amelyeket egy beadványnak tartalmaznia kell ahhoz, hogy az automatikus széljegyzésnek megfeleljen. Ilyen a kérelmezők neve, az adott ingatlan megjelölése (helyrajzi szám, település, fekvés), illetve maga a kérelem tárgya is. A kérelemnek a rendszer általi vizsgálatakor történik egy automatikus eljárási képesség-vizsgálat is, amely a meghatározott kamarai rendszerekből fogja vizsgálni, hogy a kérelem benyújtója rendelkezik-e a szükséges eljárási képességgel. Ezért fontos, hogy az új elektronikus ingatlan-nyilvántartási rendszer más állami vagy kamarai adatbázisokkal gyorsan és zökkenőmentesen tudjon kommunikálni, adott esetben pedig másodpercek alatt le tudja kérni a kívánt adatokat. Fontos megemlíteni, hogy a kérelem nem benyújtható az eljárási díj megfizetésének hiányában, erről a rendszer szintén automatikus jelzést küld.

Az automatikus döntéshozatal

A cikk megírásakor még nem jelent meg a 2021. évi C. törvény végrehajtási rendelete, amely tartalmazni fogja azoknak az ügytípusoknak a felsorolását, amelyeket az elektronikus rendszer automatikus döntéshozatal keretein belül fog elbírálni. Az Ákr. úgy rendelkezik, hogy automatikus döntéshozatalt állapíthat meg törvény vagy kormányrendelet, ha az adott hatóság részére a kérelem benyújtásakor minden adat rendelkezésre áll, a döntés mérlegelést nem igényel és nincs ellenérdekű fél az eljárás során. Szintén az Ákr. rendelkezéseiből tudjuk, hogy az automatikus döntéshozatali eljárás keretein belül legfeljebb 24 óra áll rendelkezésre a döntés meghozatalára. Az automatikus eljárás egy másik jellegzetessége, hogy a mellékelt dokumentumok külön vizsgálata nem valósulna meg. Érdemes megjegyezni, hogy amíg a jelenlegi rendszerben a Földhivatali ügyintéző vagy elutasította a kérelmet vagy hiánypótlást adott ki tartalmi hiba esetén, addig az új rendelkezések szerint a felelősség a jogi képviselőt fogja terheli. Az új elektronikus eljárás használatának elsajátításán túl

Az eljárás megindításáról a kérelmező, illetve az adott ingatlanra bejegyzett jog vagy tény bármely jogosultja minden esetben értesítést fog kapni.

Változások a beadványhoz csatolandó mellékletekben

A legkevesebb változás a bejegyzés alapjául szolgáló dokumentumokban van, hiszen azokat változtatás nélkül, továbbra is a bejegyzés iránti kérelemben kell mellékletként beadni, igaz, a korábban már említett elektronikus formában.

A jogok vagy tények bejegyzéséhez szükséges magánokirat továbbra is csak ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos ellenjegyzése mellett lesz elfogadható. Lehetséges azonban, hogy az ezen elektronikus beadvány alapjául szolgáló eredeti okirat papír alapon születik majd meg. A jogi képviselő (ügyvéd, kamarai jogtanácsos, közjegyző) minden esetben ezt egy elektronikus formátumban fogja az új elektronikus rendszerben rögzíteni. Külföldön kelt magánokiratok esetében a távollevők közötti szerződéskötésre vonatkozó rendelkezések lehetnek irányadóak, legalább is erre enged következtetni a törvény indoklása^[4].

Összegezve, a 2021. évi C. törvény az ingatlan-nyilvántartásról számos újítást fog hozni az ingatlan-nyilvántartás eddigi rendszeréhez képest. Amíg az ügyfelek felé általában csökkenő, addig a jogi képviselők irányában növekvő terhekről beszélhetünk. Jelenleg csupán sejtéseink lehetnek arról, hogy a szakma hogyan fog reagálni az elektronikus rendszer kihívásaira. Hiszem azonban, hogy ahogyan eddig bármely nehézségen, úgy ezen is felül fognak a jogászok kerekedni.

Ez a cikk az Arsboni 2022 tavaszi Gyakornoki Programjának keretében készült.

Felhasznált források: