A következményi kár elhelyezése a kártérítés rendszerében

Az új Ptk. több változást hozott a kártérítés szabályozása körében. Az egyik, és talán legjelentősebb változás a teljes kártérítés elvének áttörése az ún. előreláthatósági klauzula bevezetésével, melynek alkalmazás jelentős korlátok közzé szorítja az érvényesíthető következményi kár és az elmaradt jövedelem mértékét.

De mit is nevezünk következményi kárnak?

Főszabály szerint a szerződésszegéssel okozott kár körében kártérítés címén meg kell téríteni a szolgáltatás tárgyában keletkezett kárt. A szolgáltatás tárgya az adott jogviszonytól függően eltérő lehet, néha pedig nem is olyan egyszerű meghatározni. Gondoljunk például egy megbízási szerződésre, mint gondossági kötelemre, ahol a szolgáltatás tárgya valamilyen ügy ellátása.

Ilyen esetben jellemzően inkább a károsult vagyonában keletkezhet értékcsökkenés a károkozó magatartás következtében, vagy elmaradt haszon merül fel a károsult oldalán.

Frissdiplomásként állást keresel?

Most ZV-zel, de szabad pillanataidban körbenéznél a jogászpiacon is? Unod már a földhivatalba járkálást, váltanál egy jobb munkahelyre? Bármi is legyen a motivációd, az Arsboni Karrier oldalán friss-ropogós állásajánlatokkal várunk Téged.

Könnyű szívvel lehetne rámondani, hogy ezt az értékcsökkenést, vagy elmaradt hasznot a károkozó köteles megtéríteni, de az előreláthatósági klauzula bevezetése jelentősen árnyalja a képet.

Az előreláthatósági klauzula alapján ugyanis a szerződésszegés következményeként a jogosult vagyonában keletkezett egyéb károkat – és az elmaradt vagyoni előnyt – olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a jogosult bizonyítja, hogy a kár, mint a szerződésszegés lehetséges következménye már a szerződés megkötésének időpontjában előre látható volt.

Az előreláthatósági klauzula alkalmazása tehát azt jelenti, hogy a következménykárok és az elmaradt haszon megtérítendő összege nem haladhatja meg azt a veszteséget, amelyet a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének időpontjában előre látott, vagy amelyet előre kellett látnia azon tények és körülmények alapján, amelyekről mint a szerződésszegés lehetséges következményeiről az említett időpontban tudott vagy tudnia kellett.

Az előreláthatósági korlát célja a szokatlan, rendkívüli és ezért előre nem is kalkulálható károk megtérítési kötelezettségének kizárása.

Nagy szerepe van ebben az esetben a szerződéses partner tájékoztatási kötelezettségének. Egy adott szerződés szokásos következményeit lényegesen meghaladó károk kockázatát legtöbb esetben kizárólag a partner előzetes figyelemfelhívása alapján ismerheti meg a másik fél.

Így ezen potenciális kockázatok ismeretében hozható megalapozott döntés a szerződés megkötéséről és annak feltételeiről, elsősorban az ellenszolgáltatásról, az esetleges felelősségkorlátozásról, illetve adott esetben a biztosítékokról (pl. felelősségbiztosítás kötéséről).

Az előreláthatósági klauzula tehát arra ösztönözheti a jogosultat is, hogy már a szerződés megkötésekor a lehető legszélesebb körben tájékoztassa a másik felet a szerződésszegés lehetséges jogkövetkezményeiről, és erről a felek lehetőség szerint a szerződésben is rendelkezzenek.

Ilyen információk lehetnek különösen, de nem kizárólagosan a szerződés teljesítéséhez fűződő esetleges speciális elvárások, a szerződés tárgyának felhasználási módja és célja, vagy a szerződéses határidők betartásához fűződő kiemelt jogosulti érdek.

Ennek a tájékoztatásnak természetesen elsősorban a lehetséges kár természetére, jellegére kell kiterjednie, nem pedig a kár mértékére. Ez legfeljebb nagyságrendileg meghatározható, legtöbb esetben pedig még úgy sem. Az előreláthatóság követelménye tehát nem terjed odáig, hogy a szerződő félnek a várható kockázatokat részleteiben, a kárkövetkezmények összegszerűségére kiterjedően ismernie kelljen, hanem elegendő, hogy felismerhette, hogy egy esetleges szerződésszegése milyen jellegű és milyen nagyságrendű kárt idézne elő.

A Ptk. az előreláthatóság fogalmát objektív értelemben alkalmazza. Ennek megfelelően az előreláthatósági követelményt nem a konkrét szerződésszegőre, hanem egy hasonló helyzetben lévő személyre vonatkoztatva, általánosítva kell érteni. A szerződést megszegő fél felelőssége ezért nemcsak az általa ténylegesen előre látott károkra terjed ki, hanem mindarra, amit egy, az ő helyében körültekintően eljáró személy előre látott volna.

A kárkövetkezmények és kockázatok előreláthatósága szempontjából a szerződéskötés időpontja releváns.

Ebben az időpontban tud ugyanis dönteni a szerződő fél a szerződéses kötelezettségvállalásról és annak feltételeiről. A szerződéskötés után nyert információk így csak akkor befolyásolhatják a szerződésszegő fél felelősségét, ha a felek a szerződést ennek megfelelően módosítják.

A Ptk. egyértelművé teszi, hogy továbbra is a károsultat terheli a bizonyítási kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a szerződésszegő fél a szerződésszegés kárkövetkezményeit mennyiben látta előre, illetve kellett, hogy előre lássa. Mivel a megtérítendő kár és annak mértéke a szerződésszegő fél felelősségének egyik alapvető előfeltétele, bizonyítása ugyancsak a kárt szenvedett szerződő fél terhére esik.

Az előreláthatósági klauzula céljának megvalósulása is ezt kívánja meg. Ahhoz ugyanis, hogy a későbbi szerződésszegő fél a szerződés megkötésekor megalapozottan és tudatosan tudjon a kockázatvállalásról dönteni, többek között szerződő partnerének kell őt megfelelő információkkal ellátnia.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy azt a felet, aki a szerződést szándékosan szegi meg, nem védi az előreláthatósági klauzulával, neki a jogosult teljes – bizonyított – kárát meg kell térítenie.

Ecovis Hungary logo Az Üzlet & Jog rovat az Ecovis Hungary Legal és az Arsboni szakmai együttműködésében megjelenő állandó melléklet

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS