„A mi címerünk!” – A sportegyesületek személyiségi jogi védelméről

2017 nyarán megdöbbentő hírrel szembesültek az Újpest szurkolóival együtt a magyar labdarúgás szerelmesei. Az 1885-ben alapított, a Ferencváros és az MTK után legsikeresebb csapat 132 éves címerének megváltoztatására készült. A szurkolók a változtatás igényének megkérdezése nélkül három opció közül választhattak, a győztes címert július 3-án hirdették ki.[1]

Az eredménnyel, és elsősorban a változással viszont korán sem volt mindenki maradéktalanul elégedett. Elsősorban a jellemzően a tradíciókhoz szigorúan ragaszkodó szurkolók háborodtak fel, a szervezett szurkolói csoportok rövidesen tüntetést is szerveztek, majd bojkottálni kezdték a mérkőzéseket – amelyet mai napig folytatnak –, ám befolyásolni nem tudták a tulajdonos döntését.[2]

A másik, jóval sikeresebb tiltakozó az UTE (Újpesti Torna Egylet) volt. Annak, aki a magyar sportegyesületek igencsak zavaros tulajdonosi szerkezeteivel kapcsolatban nem rendelkezik naprakész információval meglepő lehet, hogy az Újpest és az UTE nem ugyanaz a jogi személy. A tényállás megértése céljából jó húsz évvel vissza kell mennünk az időben. 1999-ben a hazai és nemzetközi bajnokságban, illetve kupaküzdelemben való elinduláshoz feltételként szabták meg a sportegyesületek gazdasági társaságokká való átalakítását.[3] Ettől az évtől kezdve az Újpest FC – a cégjegyzékbe bejegyzett nevén Újpest 1885 Futball Kft. – az UTE férfi, felnőtt labdarúgócsapata, az UTE pedig a kisebbségi tulajdonosként vesz részt a sportvállalkozásban. A jelenlegi tulajdonviszony 2011-ben jött létre, amikor a belga klubelnök 100 százalékos tulajdonában lévő Újpest Labdarúgó Kft. 96,69 százalékos tulajdonrészt szerzett az Újpest FC-ben. A társasági szerződés alapján az UTE nem pénzbeli vagyoni hozzájárulása a védjegyoltalom alatt álló címerhasználat joga. A társasági szerződés rögzíti továbbá, hogy az arculati elemek – amely közé természetesen a címer is tartozik – megváltoztatásához a taggyűlés egyhangú hozzájárulása szükséges.[4]

A sportszervezetek arculatának lényeges elemei

A jogvita egy egyszerű szerződésszegés alapján könnyen eldönthető lenne, mivel az Újpest FC többségi tulajdonosa önkényesen, a kisebbségi tulajdonos UTE beleegyezése nélkül döntött a címer megváltoztatásáról. Azonban a felperes – azaz az UTE –a keresetében elsősorban személyiségi jogának megsértésére hivatkozott, egészen pontosan a Ptk. 2:42.§ (3) bekezdés szerinti hozzájárulás hiányából fakadó, 2:43.§ d) pontján és a 2:45. § (2) bekezdésen alapuló jóhírnév megsértésére. Természetesen felmerül a kérdés, hogy a törvény által létrehozott jogalanyoknál miben jelenik meg a jóhírnévhez való jog.

Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, arra hivatkozva, hogy a személyiségi jogi védelem a személyiség immanens magját illeti meg, az ahhoz kapcsolódó jogokat, mint például az arculati integritáshoz való jog – ez esetben tehát a több mint 130 éves címer használata–, valamint a presztízs élvezéséhez való jog nem képezi a jogvédelem tárgyát. Kiemelte, a személy jóhírnevét nem a szimbólumok és az arculat, hanem a magatartása folytán kialakult társadalmi kép határozza meg.[5]

Ezzel szemben a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla már az UTE-nak adott igazat, sokkal inkább a sportegyesület közösségformáló erejét, és a szurkolókkal való kapcsolatot helyezve a középpontba. Ítélete szerint a sportegyesület lényegi vonásának minősül a címer, amely a külső személyek, így a szurkolók felé is az önazonosság egyik motívumaként jelenik meg, az arculat és így a személyiség kiemelten fontos jegye. Ennek szellemében rendelkezett a társasági szerződés is a címerhasználatról. A megváltoztatott címer azonban nem jelenítette meg az UTE jellegzetes vonásait, így a kerület jelképének is számító horgonyt, illetve az alapítás dátumát sem. A felperes ebből kifolyólag alapozta meg a jóhírnév megsértését, mivel külső szemlélő számára elveszett az azonosság az UTE címerével, és így azt a látszatot nyújtotta, hogy az Újpest FC az UTE-tól teljesen különálló jogi személy.[6]

A Kúria 2019-ben hozott ítéletet másfél év után, indokolásában gyakorlatilag az elsőfokú bíróság érveit vette át, így az új címer jogszerűsége mellett foglalt állást.[7]

Az ügy végére az UTE alkotmányjogi panasza nyomán az Alkotmánybíróság 2021. áprilisi határozata tett pontot, sőt több olyan megállapítást is tett, amely a jövőben segít majd a hasonló jogviták helyes eldöntésében. Egyrészt hangsúlyossá tette, hogy a régi Ptk.-val ellentétben az új minden személyiségi jogot véd, nem csak a nevesítetteket, amelyek a 2:42.§ (2) bekezdése szerint az emberi méltóságból fakadnak. Természetesen a jogi személyek esetében az emberi méltóságból fakadó jogok csakis korlátozottan, a céljához és rendeltetéséhez mérten illetik meg. Ez alapján, a sporttevékenységet folytató jogi személyek számára a személyiségének jegyét képezi a címer is, de említhető még a csapat mezének jellemző színei, és természetesen a csapat neve is. Ennek okai egyértelműek. Ezek által lesz képes a külső érintett különbséget tenni a csapatok között a pályán, a TV-s közvetítések során vagy a médiában.

A fogyasztói magatartás befolyásolása az arculati elemek által

Az Alkotmánybíróság másik fontos megállapítása, hogy az arculati elemeknek vagyonjogi vonatkozása is van. Méghozzá az, hogy a szurkolók olyan termékeket kívánnak vásárolni, amelyeken a csapatuk meghatározó arculati elemei találhatók. A „merchandising” jogszabályi hátterét a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 35.§ (3) bekezdése adja. Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából. Ebből adódik, hogy az identitását vesztett új újpesti címer nem alkalmas arra, hogy a tradíciók mellett kiálló szurkolók az azzal ellátott termékeket vásárolják, így az UTE nemcsak személyiségi jogi sérelmeket szenved, hanem gazdaságit is. Az Alkotmánybíróság kiemeli a korábban hatályos Stv. 35. § (5) bekezdését, amelynek értelmében a sportszervezeteket is megilleti a jóhírnévhez való jog, ami csak azért került ki az Stv.-ből, mert így az új Ptk.-val párhuzamosan szabályozta volna. Ugyan a jelen ügy nem az imént említett arculat-átviteli szerződés szerint bírálandó el, az Alkotmánybíróság azonban úgy vélte, hogy a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy a sportszervezeteket is megillesse a személyiségi jogi védelem.[8]

Az Alkotmánybíróság az Újpest címervitájában hozott határozatának fontos eleme, hogy a jogi személyt úgy érte személyiségi jogi sérelem, hogy a hírnevét megalapozó jellemzőjétől szerződésszegéssel megfosztották, amely által a harmadik személyben az a hamis kép alakulhatott ki a megváltoztatott címer láttán, hogy az már nem az UTE, hanem attól egy teljesen elkülönült jogi személy. A tulajdonos társasági szerződésbe ütköző magatartásának tehát alkotmányjogi következményei is voltak a testület megítélése szerint.

Közösségek védelme az Alaptörvény alapján?

2018-ban egy újabb nagy változás történt egy másik tradicionális magyar csapat arculati elemében, méghozzá a Videoton változtatott nevet, így lett először MOL Vidi FC, majd egy évre rá MOL Fehérvár FC. A névváltoztatás mellett szóló érvek szerint a Videoton Holding Zrt. nem kötött a Stv. 35.§ (1) bekezdése szerinti szponzorációs szerződést a klubbal. Ebből kifolyólag tehát szerződéses jogviszony hiányában nem lehet hasonló tényállást megállapítani az Újpest-üggyel, így a Videoton Holding Zrt.-nek nem sérülhetett a személyiségi joga a névváltoztatás miatt. Azonban az Alkotmánybíróság fentebb említett határozatában Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolásában kiemelte, hogy a sportegyesületek jelképei többletet jelentenek a gazdasági céllal működő jogi személyek márkajelzéseihez, védjegyeihez képest, mivel „egy közösség intenzív összetartozását, eszmeiségét, önazonosságát, érzelmi összhangját, tradícióit hordozzák.”[9]

Az Alkotmánybíróság határozata alapján is kiemelendő, hogy a sport és a szurkolás nem csupán egy szabadidős tevékenység, valamint üzlet, hanem egy közösségteremtő eszköz, amelyben a szimbólumoknak meghatározó szerep jut. A Videoton névváltoztatása is véleményem szerint sérti a személyiségi jogokat, mivel a Videotont nem csupán az éppen regnáló klubelnök jelenti, és nem is feltétlenül a névadó vállalatot, hanem annak a közösségnek az egészét, amelynek a szurkolók képezik a lényegi elemét, és a közösséghez tartozást fejezi ki azoknak a labdarúgóknak a sikerei is, akik a Videoton név alatt érték el a hazai és nemzetközi hírnevet ennek a közösségnek. Ilyen szempontból tehát véleményem szerint megfontolandó jogi kérdés, hogy az Alkotmánybíróság azon Alaptörvény-értelmezése, miszerint „az Alaptörvény a közösségi célokat és funkciókat a korábbi Alkotmányhoz képest fokozottabban a középpontba állítja”, kiterjeszthető-e egy közösség egészének személyiségi jogi védelmére, annak ellenére, hogy az nem jelenik meg jogi személy képében.[10]

Hagyományok helyett piaci érdekek?

Az említett két eset megfelelően ábrázolja, hogy a tulajdonosok rendszeresen hoznak olyan döntéseket, amelyek nemcsak a szurkolók haragját váltják ki teljesen érthetően, hanem jogi és különösen alkotmányjogi értelemben is legalább megkérdőjelezhetők. Annak célja, hogy a két magyar csapat tulajdonosainak döntése mi lehetett, egyértelmű népszerűtlenségük miatt nehezen értelmezhető. Azonban a jelenség nem tekinthető kizárólag magyar sajátosságnak, név és címerhasználati botrányba keveredett többek között a korábbi BEK győztes Steaua Bukarest, mivel jogosulatlanul használta a Románia Védelmi Minisztériumának tulajdonában álló név,- és címerhasználati jogokat.[11] Jelenleg a profi csapat FCSB néven szerepel a román bajnokságban, korábban elért eredményeitől megfosztották, míg a katonacsapat jogutódja a hetedosztályban szerepel a hagyományos Steaua Bukarest névvel. Címert változtatott még az olasz klasszis Juventus, és hasonló felháborodást váltott ki az angol kiscsapat, a Hull City névcseréje Hull Tigersre.[12] Legújabban az Európai Szuperliga ötlete miatt kerültek éles ellentétbe a szurkolók és a tulajdonosok. Ezeknek az eseteknek a tanulsága, illetve jogi szempontból is megfontolandó következménye, hogy mennyire szükséges a közösségek és ezzel együtt a jogi személy személyiségi jogi védelmének előtérbe helyezése a piaci érdekeket figyelő tulajdonosokkal szemben. Véleményem szerint a sport olyan erős kulturális, társadalmi köteléket alakít ki egy jogi személy és a társadalom között, hogy annak arculati elemeit kiemelt személyiségi jogi védelemben kell részesíteni.

Neked is van egy érdekes témád, amit megosztanál az olvasóinkkal? Küldd el nekünk elemzésedet az arsboni@arsboni.hu címre, és nyilvánosságot biztosítunk az írásodnak!