A verseny, ahol Sulyok Tamással is együtt lehet vacsorázni – Interjú az ABSZI diákszervezőivel

Idén már harmadik alkalommal szervezi meg az MCC ABSZI elnevezésű alkotmányjogi szimulációs versenyét. A projekt két diákszervezőjével, Dobó Sára Borbálával és Andrikó Imrével beszélgettünk a verseny lebonyolításáról, kihívásairól és arról, hogy miért éri meg igazán jelentkezni a megmérettetésre. Az interjút videó formátumban is meg tudod nézni.

Először azt kérném, hogy röviden mutatkozzatok be, és mondjátok el, milyen szerepet töltötök be a verseny szervezésében.

Borcsi: Én Dobó Sára Borbála vagyok, de a legtöbben Borcsi néven ismernek. Harmadéves vagyok az ELTE jogi karán, emellett másodéves MCC-s. Az ABSZI-ban tavaly is részt vettem már a marketing pillér szervezésében, most januártól pedig Imrével közösen mi vagyunk a projekt diákszervezői, vezetői.

Imre: Az én nevem Andrikó Imre, szintén harmadéves ELTE-s joghallgató vagyok. Az MCC-ben elsőéves vagyok, és ez az első nagyobb projektem. Eddig a szakmai stábot erősítettem, viszont most átvettük a projektvezetői tisztséget.

Hányadik alkalommal rendezitek meg a versenyt?

Borcsi: Ez már a harmadik alkalom.

Ettől az évtől kezdve a versenyt közösen szervezi az Igazságügyi Minisztérium,  az Alkotmánybíróság és az MCC. Hogyan kell elképzelni a három szervezet közötti munkamegosztást?

Imre: Az MCC főként a szervezési részében vesz részt, illetve mi állítjuk össze a különböző részeit a versenynek. Az Alkotmánybíróság adja a döntő helyszínét, valamint ők adják a döntőnek a szakmai stábját, tehát a zsűrit is. Az IM jogászképzést már évek óta támogató csapatától pedig jelentős szakmai segítséget és pénzügyi támogatást kapunk.

Az eddigi két versenynek mik voltak a legjobb pillanatai vagy sztorijai, amiket külön is kiemelnétek?

Imre: A szervezés mindig hoz magával nem várt helyzeteket és nagyon jó pillanatokat is. Szerintem mindenki számára emlékezetes, amikor a döntőben az Alkotmánybíróság épületében lehetünk. Tavaly például Sulyok Tamással volt egy közös vacsorája a versenyzőknek az MCC szervezésében, amit – ha jól hallottam – nagyon élvezett mindenki. Idén, ha a járványügyi helyzet megengedi, egy nagy fogadással tisztelgünk majd a versenyzők munkája előtt.

A döntőn jelen vannak az alkotmánybírók is?

Borcsi: Ők adják a zsűrit, értékelik a versenyzők teljesítményét. Szerintem ez óriási lehetőség versenyzőként alkotmánybírókkal leülni beszélgetni, akár kötetlen, akár szakmai témákról.

Imre: A döntő ősszel lesz, bízunk benne, hogy offline módon sikerül majd megszerveznünk, és idén is megvalósulhat majd ez a kötetlen beszélgetés.

Beszéljünk kicsit a lebonyolításról. Mi a különbség a fordulók között, hogyan kell azokat elképzelniük a jelentkezőknek?

Imre: Alapvetően három fordulóból áll a verseny. Az első nem más, mint egy selejtező, ahol egy online teszten a tételes alkotmányjogi tudást fogjuk felmérni. Itt lesznek államszervezettel kapcsolatos, valamint alapjogi kérdések is, a teljes alkotmányjog területét felölelő rövid felelet-választós kérdésekre kell készülni. A második fordulóban alkotmányjogi panasz befogadásával kapcsolatos kérdéseket fogunk feltenni. Nem jogeset lesz, hanem gondolkodtató jellegű, kifejtős és felelet-választós feladatok lesznek. Az utolsó forduló már komplexebb lesz. Oda minden karról maximum egy csapat juthat be, tehát azokon az egyetemeken, ahonnan több csapat jutna be, egy házi fordulót kell majd rendezni. Az alkotmányjogi tanszékek ott fogják kiválasztani a legjobb csapatot, akiket a döntőbe küldenek. A csapatoknak egy határozat-tervezetet kell majd készítenie, melyet minden csapat megküld majd a többi csapatnak. Ezután következik majd az értékelés, továbbá egy szimulált ülés, ahol minden csapatból egy alkotmánybíró fog részt venni. Ott fogják megvitatni a határozatokat, és meghozni a határozatot a döntőben.

Borcsi: Ehhez annyit tennék hozzá, hogy négyfős csapatokat kell állítani. Sajnos karonként nincsen átjárás. A csapattagok az első és második fordulókat egyénileg töltik ki, majd a harmadik fordulóban lesz relevanciája annak, hogy csapatban vesznek részt.

Kiknek a jelentkezését várjátok? Érdemes akár már elsőévesként is jelentkezni?

Borcsi: Már elsőévesként is érdemes megpróbálni! Aki igazán érdeklődik az alkotmányjog iránt, annak reális esélye is van a továbbjutásra. Azonban azt hozzá kell tenni, hogy a verseny mindent felölel, amit az alkotmányjogról az egyetem alatt tanul egy hallgató. Minden karról két oktatót finanszíroz az IM, akik a felkészítést vállalják az adott egyetemen. Ezt a lehetőséget érdemes kihasználni a hallgatóknak.

Imre: Annyival egészíteném ezt ki, hogy mivel az egyik nyeremény egy gyakornoki pozíció az Alkotmánybíróságon, a most végzősök nem indulhatnak, hiszen náluk a gyakornokság már nem lenne releváns.

Honnan tudják a hallgatók, hogy ki az adott karon az oktató, akihez ezzel kapcsolatban fordulhatnak?

Imre: Ezt az egyetemekre bíztuk. Az alkotmányjogi tanszékek fogják kijelölni, hogy az adott karon ki ennek a felelőse, őket kereshetik majd a csapatok. Bízunk benne, hogy az ezzel kapcsolatos kommunikáció sikeresen fog zajlani, és a csapatok megtalálják majd az oktatókat.

Az oktatókkal való kommunikáción kívül miket ajánlanátok még a felkészüléshez?

Borcsi: A verseny alapvetően az alkotmányjogra fókuszál, így az alkotmányjogi tudás bővítését, jogszabályok olvasását mindenképp ajánlanám. Emellett nagyon fontos, főleg a harmadik fordulóban, hogy az ember ki is tudjon állni közönség elé. Emiatt az előadói skilleket érdemes gyakorolni. Az általános jogérzékre is rámegy a verseny, hiszen a kérdések nem csak alkotmányjogiak, általános jogi gondolkodást is igényelnek.

Imre: Az érvelés nagyon fontos, főként a döntőben. Szóval azt érdemes mindenképpen gyakorolni.

Milyen skilleket fejleszt a versenyen való részvétel?

Borcsi: A harmadik forduló a csapatban dolgozást mindenképpen, illetve a retorikai és érveléstechnikai képességeket is.

Imre: Továbbá azt is, hogy határidőre hogyan kell beadni egy munkát. Ezek mind olyan skillek, amelyeket egy munkáltató is fontosnak tart.

Milyen díjazásra számíthatnak a jelentkezők?

Borcsi: Az első csapat tagjai 120.000 forint/fő pénzjutalmat kapnak, valamint az Alkotmánybíróságon elvégezhető gyakornokság lesz a jutalmuk. A második csapat fejenként 100.000 forinttal, MCC-s tárgyjutalmakkal és Alkotmánybírósági Szemle előfizetéssel lesznek gazdagabbak. A harmadik helyezettek 75.000 forintot kapnak, valamint Szemle előfizetést és tárgyi jutalmakat.

Imre: Van egy különdíjunk is, amivel a legjobb alkotmánybírói szóbeli teljesítményt fogjuk jutalmazni. Ennek az összege 50.000 forint.

Meddig lehet jelentkezni?

Borcsi: A jelentkezési határidő március 1., de március 15-ig lesz idejük kitölteni a jelentkezőknek az első forduló kérdéseit. A második forduló április 15-ig fog lezajlani, a döntőre pedig május 1-től tudnak majd elkezdeni készülni a csapatok, egészen őszig, amikor terveink szerint élőben kerül majd megrendezésre a harmadik forduló.

Az interjút videós formátumban is meg tudod tekinteni:

Érdekel a verseny? Látogass el a hivatalos honlapra, és jelentkezz még ma!

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.