„Aktuális célkitűzésünk az, hogy a cégek tudatosabbak legyenek szellemi tulajdonjogaikkal kapcsolatban”

Az iparjogvédelem és az e-commerce területére specializálódott a Komor Hennel Attorneys csapata, de a gazdasági jog többi ágában is ad tanácsot ügyfeleinek. Hennelné dr. Komor Ildikóval és munkatársaival irodájuk épületében, az elegáns, Lánchídra néző Roosevelt Irodaházban lévő House of Business-ben ültünk le beszélgetni. Interjú.

Fotó: Erőss Mariann

Kezdjük is el az elején – hogyan alakult meg az irodátok? 

Hennelné dr. Komor Ildikó: Közel húsz évet dolgoztam a Sár és Társai Ügyvédi Irodában, illetve a Danubiában, mielőtt 2019 januárjában megalapítottam a Komor Hennel Attorneys-t. Akik most itt ülnek az asztal körül, mind az új irodához csatlakoztak, Borit kivéve. Vele már nyolc éve dolgozunk együtt, még a Sár és Társainál kezdett gyakornokként.

Az irodátok egyik speciális szakterülete a szellemi alkotások joga, mely egy viszonylag ismeretlen jogterület. Hogyan képzeljük el a munkátokat a gyakorlatban?

dr. Kováts Borbála: Az iparjogvédelem és a szerzői jog együtt jelentik a szellemi alkotások jogát. Az iparjogvédelemnek része a védjegyjog, a szabadalmi jog, és a formatervezési-, valamint használati mintákkal kapcsolatos jogterület is, míg a szerzői jogi területünkön belül a kiadói jogok és szoftver ügyek a legfontosabbak. Ezen kívül kapcsolódó jogterületekként igen hangsúlyosak nálunk a know-how-, a domain-, és az üzleti titokvédelemmel összefüggő ügycsoportok is. Sokszor előfordul, hogy egy ügyfél azzal keres meg minket, hogy neki szabadalom kell, az esetek többségében azonban igényéből leginkább védjegy- vagy formatervezési minta-bejelentés, franchise- vagy licencszerződés lesz, szabadalmi bejelentés csak a legritkább esetben. Ilyenkor fontos, hogy megértsük az ügyfél ötletét, szellemi alkotását és üzleti céljait, és ezek alapján igyekszünk számára a legmegfelelőbb megoldást, eljárást, oltalmi formát javasolni. Előfordul az is, hogy olyan problémával jönnek hozzánk, miszerint a versenytárs az ügyfelünk márkanevén hirdet az interneten, vagy éppen ellopta a logójukat. Ilyenkor akár peren kívül is lehet rendezni a konfliktust, de peres eljárás is indulhat – ezekkel a kérdésekkel is foglalkozunk.

Ildikó: Ha már konkrét jogsértéssel keresnek minket, akkor általában az ügyfél is sokkal inkább be tudja azonosítani az adott jogterületet, mint amikor a piacra való belépés előtt jelentkeznek – ekkor sok esetben nem szokott stimmelni az a szellemi tulajdonjogi kategória, amellyel az ügyfél azonosítja a saját bejelentését, alkotását, mi azonban pont azért vagyunk, hogy ezeket helyre tegyük és segítsük őt benne; együtt átgondoljuk az ügyféllel az üzleti célját, amelyet a szellemi alkotásával kíván elérni. Különösen fontos az is, hogy felhívjuk a figyelmét a bejelentés előtti szakszerű védjegykutatás jelentőségére; ezzel rengeteg felesleges pénzkidobástól, kellemetlenségtől és jogvitás helyzettől tudjuk ügyfeleinket megkímélni. 

dr. Kalmár Lilla: Fontos hozzátenni, hogy sokkal jobb, ha az ügyfél még piacra lépés előtt keres fel minket a szellemi tulajdonjogi kérdéseivel, mert jogsértés esetén a legtöbb esetben már csak lényegesen nagyobb idő- és költségráfordítás árán tudjuk orvosolni a helyzetet.

Ildikó: Rendszeresen találkozunk például azzal a tévhittel, hogy amennyiben valaki domain-ként, cégnévként lefoglalja a márkanevét, az már „le is van védetve”, az már csak az övé, azzal már gond nem lehet. Aktuális célkitűzésünk az, hogy a cégek tudatosabbak legyenek szellemi tulajdonjogaikkal kapcsolatban, és felkeressék a megfelelő jogi segítséget, mielőtt piacra lépnek márkájukkal, termékeikkel.

Fotó: Erőss Mariann

Milyen cégekről beszélünk itt? Főleg nagyvállalatoknak dolgoztok, vagy kisebbek is előfordulnak?

Ildikó: Vannak kis- és középvállalkozások, nagyobb cégek, de például külföldi divatházak, sportmárkák is találhatóak ügyfélkörünkben. Magánszemély ügyfelünk van a legkevesebb, de ez főként a jogterület jellege miatt alakult így.

A magyar mellett milyen nyelven folyik nálatok a munka?

Ildikó: Mivel az ügyfélkörünk meghatározó része külföldi ügyfelekből áll, mindennapos nálunk az angol nyelv használata, legyen szó telefonbeszélgetésekről, e-mailekről, vagy akár konkrét anyagok, jogi vélemények készítéséről. Ezen kívül képviseljük ügyfeleinket az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) előtt is, amely eljárások túlnyomó része szintén angol nyelven zajlik.

Fotó: Erőss Mariann

Milyen kézzelfogható eredményei vannak munkátoknak? 

Borbála: Nekem az első ilyen élményem az volt, amikor megláttam egy óriásplakátot egy olyan termékről, amelynek a nevét mi jelentettük be védjegyként. Amikor megpillantottam, nagyon büszke és elégedett voltam, hogy ebben a mi kezünk munkája is benne van. Főleg új termékek, startupok elindítása kapcsán szembesülünk azzal, hogy mennyit számít a mindennapi munkánk.

Ildikó: Az eredmények leginkább a boltok polcain és social media felületeken jönnek velünk szembe a legkézzelfoghatóbb módon. Példának hoznám az egyik ügyfelünket, akik közösségi festéssel, művészeti workshopokkal foglalkoznak, és nagyon tudatosan védik a brandjüket. Az évek során többször is fel kellett lépnünk konkurens cégekkel szemben, akik az ő nevüket használták különböző felületeken. Ennek a (márka)tudatosságnak köszönhetően egyre több termékük, szolgáltatásuk van, új közösségi festőhelyeket nyitnak, a brandjük pedig már országszerte széles körben ismert és azt a piacon teljes mértékben velük azonosítják. Nagyon jó ezt látni, hogy a mi segítségünkkel indultak el anno az úton.

Beszéljünk egy kicsit a másik szakterületetekről, az e-commerce-ről is. Mivel foglalkoztok pontosan?

dr. Barta Nándor: Ez egy nagyon tág terület, de nekünk tipikusan applikációkkal, weboldalakkal, online szolgáltatásokkal szokott munkánk lenni. Ennek a praxisnak 2018 óta van egy kötelező adatvédelmi lába is, ezen felül szolgáltatásfüggő, hogy milyen egyéb dokumentumokat állítunk össze az ügyfeleinknek. Az általános szerződési feltételek az alap általában. Kérdés szokott lenni továbbá, mit lehet kirakni például a honlapokra. Erről az ügyfelek elképzelése természetesen a „minden”, amit persze közösen kicsit megnyirbálunk. Értünk és értenünk is kell az IT részhez is, mert hiába gondolunk valamit jogi szempontból tökéletes megoldásnak, tisztában kell lennünk az informatikai realitásokkal is, nem javaslunk megoldhatatlant. A lényeg tehát, hogy mindig tudnunk kell az ügyfél nyelvét beszélni. Egyébként az ügyfelek által támasztott igények csak az egyik oldala a munkánknak. Mostanában a GDPR szabályozás miatt a hatósági oldal is nagyon erős, ezekben az ügyekben is képviselnünk kell ügyfeleinket.

Fotó: Erőss Mariann

Milyen előnyökkel jár az ügyfelek számára, ha a szellemi alkotások vagy az e-commerce területén felmerülő kérdésükkel nem egy nagy irodát keresnek meg, hanem egy hozzátok hasonló butik irodát?

Nándor: Ezeken a területeken sokkal vonzóbbak a kisebb irodák az ügyfelek számára, mint a nagy nemzetköziek. A magyar piac alapjait a kis- és középvállalkozások adják, akik nem egy szerteágazó, hatvan oldalas elemzést, hanem egy lényegretörő, egyértelmű választ szeretnének kapni a problémáikra belátható időn belül. Sokkal inkább azt értékelik, ha elérhető az ember, minthogy éppen milyen pecsét van a megbízási szerződésen.

Ildikó: Ennek főleg a személyre szabottság, illetve az elérhetőség a titka. Sokkal inkább az emberi hozzáállás, az ügyfél-ügyvéd közötti kapcsolat a lényeg az ügyfelek számára is ahelyett, hogy milyen iroda viszi az ügyeit. Az ügyvédek között is rengetegen vannak, akik a szellemi tulajdonjogra úgy gondolnak vissza, mint arra a két tételre, amelyet remélték, hogy nem húznak ki a polgári jogi záróvizsgán. Főleg arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy mi nem csak csapaton belül, de irodák között is hiszünk a csapatmunkában, és szeretnénk arra bátorítani minden ügyvéd kollégát, hogy ebbe a nagyon speciális jogterületbe merjenek minket segítségként bevonni, hiszen egy védjegybejelentés nem csak a formanyomtatvány kitöltésében merül ki.

Nándor: Ezek az ügyvédi irodák közötti meglévő együttműködéseink egyébként nagyon lazán, jól működnek a gyakorlatban.

Fotó: Erőss Mariann

Térjünk át kicsit a csapatotokra. Hogyan működik nálatok a work-life balance?

Lilla: Úgy gondolom, hogy ez nálunk egy tényleg működő dolog. Mindenkinek megvan a saját érdeklődési területe, amelyre jut ideje a munka mellett. Az én esetemben ez szerencsére kapcsolódik a munkámhoz is, mivel a művészeti beállítottságom, érdeklődésem jó alapot teremt a szerzői joggal kapcsolatos feladataim megoldásához.

Borbála: Nálam a work-life balance legfőképp a sportnál érhető tetten: két maratonra készültem fel, mióta itt dolgozom, most pedig épp egy triatlonversenyre edzek. Az edzéseket rugalmasan be tudom illeszteni a mindennapjaimba, és azt látom, hogy ez nem minden irodánál lenne egyértelmű.

Ildikó: Nagyon megbízom a csapatom tagjaiban. Sosem az volt számomra a prioritás, hogy mely napszakban készül el a munka, hanem hogy az kész legyen a határidőn belül, jó minőségben. Vannak ugyan húzósabb időszakaink is, de egyáltalán nem az az alapvetés, hogy este 11-ig dolgozunk. 

Fotó: Erőss Mariann

Beszéljünk kicsit a jövőről is. Milyen céljai vannak az irodának a következő öt évre?

Ildikó: Mindenképpen szeretném, ha növekedne az iroda, ezt a döntést azonban csak akkor fogom tudni meghozni, ha már azt látom, hogy az adott munkateher a minőség és a work-life balance rovására megy. Egy új kolléga felvétele mindig befektetés is, ugyanakkor nagyon szeretek fiatalokkal együtt dolgozni, mindig úgy éreztem, hogy sokat kapok tőlük vissza. Az ügyfélkörünk is folyamatosan nő, ebben szerencsére a járvány nem hátráltatott minket. Szorgalmasan és a szakma iránti alázattal dolgozunk, és ezt ügyfeleink is folyamatosan érzik, látják; rengeteg pozitív visszajelzést kapunk tőlük, erre vagyunk talán a legbüszkébbek.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.