Bizalmi vagyonkezelés, avagy a volt, nincs vagyon esete?

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy miért vált szükségessé a bizalmi vagyonkezelés, mint új vagyontervezési struktúra bevezetése. Miért rendelnénk a vagyonunkat bizalmi vagyonkezelő részére? Hogyan alakulnak a tulajdoni viszonyok a bizalmi vagyonkezelés során?

A bizalmi vagyonkezelési szerződés hazánkban nemrég került bevezetésre, a jogalkotó 2014-ben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) emelte be a magyar jogba. A bizalmi vagyonkezelés a vagyon hosszútávú védelmének az eszköze, ahogyan azt a „bizalmi” jelző is mutatja, a jogintézmény célja a jelentős magánvagyonok biztos, szakértő kezekben tudása. A szerződéstípusnak Magyarországon korábban nem volt hagyománya, ezért a jelenlegi szabályozás – annak számos előnye mellett – némi bizonytalanságot is felvet.

A jogintézmény bemutatása során a  meghatározó vonások ábrázolását tartom szem előtt, a szabályozást nem tárgyalom kimerítően. Így például az üzletszerű és nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés közti különbségre, vagy a szerződés megszűnésének eseteire nem térek ki részleteiben.

A bizalmi vagyonkezelés jelentése

A bizalmi vagyonkezelés négy szereplőből áll: aki kezelésbe adja a saját vagyonát (vagyonrendelő), aki kezeli az átadott vagyont (vagyonkezelő), aki a végén – a gyarapodott hasznokkal együtt –  a vagyonkezelőtől megkapja a vagyont (kedvezményezett),  a negyedik szereplő pedig a vagyonfelügyelő (protektor). Az ő személyére érdemes néhány mondat erejéig kitérnünk. A vagyonrendelő a szerződésben tudja kijelölni a protektor személyét, ő a vagyonrendelő megbízottja, aki a vagyonkezelési tevékenység felügyeletét végzi és a szerződésben ráruházott jogokat gyakorolja. A vagyonkezelői szerződés módosítása során további felhatalmazás nélkül jogosult képviselni a vagyonrendelő érdekeit.

Miután a szerződést megkötötték, a vagyonrendelő átruházza a vagyonát a vagyonkezelőre, ez lesz a kezelt vagyon. Ezzel a vagyon új tulajdonosa a bizalmi vagyonkezelő lesz.

Tulajdonosként a vagyonkezelő eszköztára rendkívül széles: a vagyont használhatja, hasznosítja és elidegenítheti.

Ezeket a döntéseket tehát – szigorúan a bizalmi vagyonkezelési szerződésben lefektetett keretek között – a vagyonkezelő hozza meg, aki ezt a vagyonrendelő által megjelölt kedvezményezett vagy kedvezményezettek javára köteles megtenni. A vagyonrendelőnek utasítási joga máskülönben nincs. 

A bizalmi vagyonkezelés hozzáadott értéke más jogi eszközökhöz képest abban rejlik, hogy a szükséges tulajdonosi döntések az eredeti tulajdonos érdekének megfelelően akkor is meghozatalra kerülnek, ha az számára bármilyen okból nem lehetséges (legyen az akár egy háborús helyzet vagy ha például a vagyonrendelő síbalesetet szenvedett és döntésképtelen állapotba került). A jogalkotó ezt a szerepet szánta a bizalmi vagyonkezelőnek: a legfontosabb feladata a kezelt vagyon megóvása és megőrzése.

Kinek nyújt megoldást a bizalmi vagyonkezelés?

A bizalmi vagyonkezelés legjellemzőbb felhasználási területe a családi vagyontervezés.
Egy vállalkozást vezető személy számára egy idő után aktuálissá válik a cég átadása a későbbi generáció számára. Az angol trust-tal ellentétben a bizalmi vagyonkezelés csak határozott időre köthető szerződés (max. 50 év), ezt követően akkor is automatikusan megszűnik, ha ennél hosszabb időre kötötték, ugyanakkor semmi sem zárja ki, hogy a megszűnést követően újabb szerződést kössünk.

Mindenki számára fontos szempont, hogy az örökítés a vállalkozás egyben maradásának és hatékony működésének fenntartásával történjen. Egy ilyen esetben korábban a végrendelet szabályai nyújthattak csak megoldást, ugyanakkor egyre inkább felmerült az igény egy hatékonyabb vagyontervezési struktúra kialakítására. Hogy miért? Könnyen megtörténhet, hogy a céget öröklő gyermek egyáltalán nem jártas egy cég vezetésében, vagy pedig olyan tékozló életmódot folytat, amely már rövid távon is a cég tönkremenetelét eredményezi. Így hát a vagyon „rossz” kezekbe kerül és a hosszú évek alatt felépített cég összeomolhat.
Ilyen esetekre nyújthat megoldást a bizalmi vagyonkezelés, amely mindkét fél igényét kielégíti:

a vagyonrendelő biztonságban tudhatja örökíteni kívánt vagyonát, a gyermek pedig jelentős tehertől szabadul meg, hiszen a vagyon kezelésével nem kell foglalkoznia, ráadásul a vagyonkezelő szakértelmének köszönhetően a lehető legnagyobb vagyonhoz juthat.

A bizalmi vagyonkezelés a végrendelet merev szabályainak kiküszöbölésére is remek alternatívát jelent. A végrendelettel ellentétben ugyanis nem csak a már életünkben meglévő vagyonunk sorsáról rendelkezhetünk, hanem a halálunk után keletkezett vagyon sorsát is alakíthatjuk. A bizalmi vagyonkezelés ezt a vagyonkezelő közbeiktatásával oldja meg, akinek a segítségével a vagyon hosszabb távon alakítható lesz a vagyonrendelő érdekének megfelelően.

Arról nem is beszélve, hogy a vagyonkezelés akár egy hagyatéki eljárást is kiválthat, hiszen a vagyonrendelő még életében átadja öröklésre szánt vagyonát a bizalmi vagyonkezelőnek  és 

meghatározza, hogy mikor, kinek és milyen feltételek teljesülése esetén juttasson a vagyonból, ezzel megelőzve számos jogvitát  és egy esetleg elhúzódó peres eljárást.

A vagyonkezelési konstrukció ezeken kívül más esetekben is megoldást nyújthat, ilyen például az üzleti célú felhasználás, jótékonysági célok elérése, valamint hatékony adótervezés. A felhasználási skála rendkívül széles, ezzel is mutatva, hogy a bizalmi vagyonkezelés nagyon jól alkalmazkodik az egyes életviszonyokhoz.

Biztonságban lesz a vagyonom?

A szerződés lényegi eleme, hogy a kezelt vagyon tulajdonjoga a bizalmi vagyonkezelőhöz kerül, a tulajdon átszállása azonban sokakban félelmet kelthet. Ezen aggodalom eloszlatására a Ptk. bevezetett még egy további garanciális szabályt: a vagyonkezelő a vagyont saját vagyonától elkülönítve köteles kezelni. Ez azt jelenti, hogy a vagyonkezelő hitelezői arra nem tarthatnak igényt. 

A vagyon a vagyonrendelő hitelezőitől is óvva van, hiszen a vagyon a vagyonrendelő tulajdonából kikerült,

így tehát egy esetleges válás vagy  csődeljárás következtében a vagyon tulajdonképpen érinthetetlenné válik, azt teljes biztonságban tudhatjuk.

A vagyonrendelő hitelezői csak egy esetben nyerhetnek kielégítést a kezelt vagyonból: ha bebizonyosodik, hogy a vagyonrendelő azt szándékosan “menekítette” ki a hitelezői elől. Ezt nevezzük fedezetelvonó ügyletnek, amely esetben a szerződés érvénytelenítésére van mód.

A bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon tehát egy körülbástyázott részt képez, az eredeti tulajdonos teljes nyugalomban adhatja át vagyonát, tudva, hogy az jó kezekben lesz. 

Emellett a jogintézmény magasfokú rugalmassággal is bír, hiszen rendkívül tág keretek között lehet a vagyon sorsáról hosszútávon dönteni.

Ahogyan azt láthattuk az igény egy ilyen jogintézményre több területen is felmerül. Ugyanakkor alkalmazását még most is kételyek övezik, ezért el kell telnie még jó pár évnek, hogy a piac szereplőinek bizalma kialakulhasson a bizalmi vagyonkezelés irányába.

Ez a cikk az Arsboni 2022 tavaszi Gyakornoki Programjának keretében készült.

Felhasznált források: