Egy rendhagyó versenyműfaj: a legal hackathon

Egy jogász, egy fejlesztő, egy UX designer, egy business analyst, és egy zebra bemennek szombat éjszaka a bárba.

„Mi ez, valami rossz vicc?” – kérdezi a csapos.

„A zebra lehet, de ő nem velünk van. Mi csak beugrottunk egy sörre afterhack után levezetni a feszültséget a holnapi pitch day előtt.” – érkezik a válasz.

A Revealu is nyert a tavalyi Global Legal Hackathonon

Aki aktívan követi a magyar jogászszcéna történéseit, annak nem kerülhette el a figyelmét a Revealu magyar adatvédelmi startup tavalyi győzelme a világ legrangosabb legal hackathonján, a Global Legal Hackathon-on. Bár a hackathonok már bevett versenyformátumnak számítanak a hazai tech startupok világában is, a Revealu világsikere révén végre a jogászság körében is ismertté vált – legalább említés szintjén – a fogalom. Arról viszont még mindig kevés ötlete van a perbeszéd- vagy esetversenyekhez szokott közösségnek, hogy miként is zajlik pontosan egy hackathon, mennyiben „legal”, mennyiben „hack”, vagy mennyiben „thon”; valamint, hogy jogászként milyen kompetenciákat tudunk érvényre juttatni vagy fejleszteni egy ilyen verseny során.

Sprint a tervezőasztalnál

A hackathon egy design sprint alapú versenyműfaj, amelynek a célja rövid időn belül – jellemzően egy hétvége alatt -, meghatározott témában egy informatikai megoldásokon alapuló termék felépítése az ötlettől kezdve akár a működő prototípusig (egyfordulós versenyeknél általában nem várják el a prototípusépítést). A „hack-” szótag a már említett informatika-központúságát jelzi, legyen szó akár szoftveres, akár hardveres termék fejlesztéséről; az „-athon” pedig a versenyformátum maratoni futáshoz hasonló jellegére utal. A hackathonok során lehetőség nyílik arra, hogy egy terméket az ötletfázistól kezdve a megvalósításig pörgessenek a csapatok, a lehető legtöbbet kihozva az adott projektből. Mindennek a kereteit, egyben garanciáját a rövid határidő teremti meg: a verseny intenzív munka- és időráfordítást igényel, a versenyzőknek kerülniük kell a projektjük túlbonyolítását és a részletekben való elveszést, az ötlet megvalósításán túl pedig időt kell szánni a piacelemzésre, a monetizációra, és a pitch-re, azaz az ötlet pár percben való el(ő)adására a zsűri és befektetők számára.

Ez utóbbi a legfontosabb eleme a versenynek: kiválóan pitchelt, de kevésbé erős projektek is felülkerekedhetnek a zseniális, de gyengén pitchelt ötleteken.

A hackathonok nem véletlenül váltak az évek során az egyik legfontosabb színterévé a startupvilágnak, mind a vállalkozók, mind a befektetők részéről. A versenyzők – akik jellemzően egyetemi hallgatók – egy jó ötlettel és sikeres versenyzéssel be tudják robbantani vállalkozói karrierjüket, valamint gyakorlati helyzetben, valós előnyökért, de valós veszteség nélkül nélkül tudnak üzleti tapasztalatot szerezni és fontos kapcsolatokat építeni. Versenyzőként a lehető legrosszabb kimenetele egy hackathonnak az, hogy elment a levesbe egy hétvégéd – ennyi baj legyen. Legjobb esetben viszont a verseny után rövidesen érkezik egy telefon valamelyik techóriástól, hogy üljetek le velük a héten egy üzleti ebédre elbeszélgetni egy pármilliós befektetési ajánlatról.

Jó mulatság, jogász munka

Termékfejlesztés, szoftverek, üzleti tervek… de hogyan jönnek képbe a jogászok? A hackathonok általában meghatározott témák köré szerveződnek, amelyek gyakran speciális szaktudást is igényelnek a fejlesztő-designer-analyst hármas mellé. A Dash Design Hackathon egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó kihívásához például az orvostudományban való jártasság is szükséges lehet, míg az AtmosHack-en való eredményes szerepléshez nem árt, ha valaki a csapatból konyít kicsit a légkörtanhoz.

A fintech és lawtech startupok utóbbi években történő felfutása, valamint a szféra befektetőinek (elsősorban ügyvédi irodák és pénzügyi szolgáltatóknak) a tőkeerőssége és a technológai megoldások felé való nyitása természetesen hozta magával a jogi és pénzügyi témákat a hackathonok világába. Ugyan hazánkban a Global Legal Hackathonon kívül más jogi fókuszú hackathon egyelőre nincsen, a fintech témák időről-időre megjelennek a hazai hackathonokon, legutóbb például a JunctionXBudapest eseményén, ahol az OTP Bank efféle kihívásait is választhatták a versenyzők. A legal hackathonok kihívásai általában vagy a gyakorló jogászokat támogató eszközök és szoftverek, vagy a joghoz való hozzáférést segítő megoldások köré csoportosulnak.

Mind a jogi, mind a pénzügyi szolgáltatások HACKATHONJAIN „jó a jogász a háznál” – no nem csak azért, mert kínos, ha a zsűri előtt derül ki, hogy egy jobbnál jobb ötlet jogilag kivitelezhetetlen.

A joghoz való hozzáférés és jogászokat támogató eszközök fejlesztése kapcsán olyan szakma- és piacismerettel rendelkeznek a jogászok, amely már a kreatív ötletelés fázisában szükségessé teszi a hivatásrend egy tagjának az inputjait. A szükséges szaktudásnál pedig talán még többet nyomnak a latba azok a klasszikus jogászkompetenciák, amelyek a startup szcénában is elengedhetetlenek: ilyenek a rendszerszintű szemlélet, a megoldás-orientáltság, a jó beszédkészség és kiállás, vagy a vezetői hozzáállás. Egy hackathon során mindezek gyakorlása mellett olyan soft skilleket és tapasztalatokat is gyűjthetsz, amelyre a klasszikus jogászversenyeken talán kevésbé lenne alkalmad. A projekt menedzsment, pitch tervezés, a prezentációkészítés, interdiszciplináris munkavégzés mind olyan ismeretek, amelyek a legvaskalaposabb és -kötöttkezűbb jogalkalmazói szerepben is hasznosnak bizonyulhatnak; különösen igaz ez a klasszikus jogászi munkától a komplex üzleti szolgáltatások felé tendáló ügyvédi hivatásrendre.

A Hack The Law! 2018 legal hackathon Helsinkiben | Fotó: Legal Tech Lab

Esettanulmány: Hack The Law 2018

Az Erasmus-szemeszterem alatt lehetőségem nyílt részt venni a Hack the Law! legal hackathonon, amit a Helsinki Egyetem jogi technológiákkal foglalkozó startupja, a Legal Tech Lab szervezett. A versenyre finn egyetemeken tanuló jogász, fejlesztő, és designer hallgatók jelentkezhettek. A péntek délutáni nyitóelőadások és eligazítás után rövid ismerkedős körök következtek: a cél az volt, hogy három-négy teljesen ismeretlen versenyzővel csapatot alkossunk, és megkezdjük a közös munkát. A csapatom rajtam kívül egy ciprusi és egy orosz jogászból, egy orosz fejlesztőből, és egy finn designerből tevődött össze. Az első koncepciónkon nagyjából másfél óra ötletelés után kezdtünk el dolgozni: a Tools and Tech for Legal Professionals kategória keretein belül egy olyan applikációt terveztünk, amelyik case-by-case alapon és lokálisan, meghatározott feladatok kapcsán köti össze az ügyfeleket az ügyvédekkel (pl. adatvédelmi nyilatkozat készítése, ingatlan adás-vételi szerződés átnézése, stb.).

Később szükségesnek tartottuk a scope szűkítését, mivel nem tudtuk volna elégséges szinten kidolgozni a részleteket – így kifejezetten a kisvállalkozások és startupok jogi problémáira fókuszáltunk a projekt kapcsán.

Szombat estére a koncepció nagyjából elkészült, így vasárnap szinte kizárólag a pitchre készültünk: prezentációt szerkesztettünk, szöveget írtunk, próbáltunk, gyakoroltunk.

A vasárnap délutáni döntőn aztán a zsűri, a befektetők és a közönség előtt előadtuk a projektünket. A kategóriagyőzelmet végül egy másik csapat vitte el, akik több EU-s jogrendszerre optimalizált, sokfunkciós öröklési jogi „számológépet” fejlesztettek.

A verseny alatt részt vettem smart legal design workshopon, karrierreggelin a Hannes Snellman ügyvédi iroda szervezésében, és esti pizzázós-sörözős közösségi eseményen a Dottir Attorneys irodájában. Összességében hatalmas élmény volt a hackathon, kifejezetten élveztem, hogy a hagyományos jogi versenyek komfortzónájából kikerülve az out-of-the-box kreatív megoldásokon, a vállalkozói szemléleten, és az intenzív csapatmunkán volt a hangsúly.

Schmidt Péter

 

Megjött a kedved a hackathonozáshoz?

💡⚖️💻

Jelentkezz az idei Global Legal Hackathonra!

*** Wulters Kluwer logo A Jog és Innováció rovat támogatója a Wolters Kluwer

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.

MEGOSZTÁS