Fiatal munkavállalói kisokos – avagy mit nézz meg mindenképpen, mielőtt aláírod a munkaszerződést

Maga a munka világa, a munkavállalói lét hatalmas lehetőségeket rejt magában, ezer és egy dolog eléréséhez segít minket, ami lehet akár egy jó élmény, a régóta áhított piros bicikli, vagy amit csak el tudunk képzelni. A vágy, hogy dolgozzunk, vagy inkább, hogy pénzt keressünk, már viszonylag fiatal korunkban megfogalmazódik bennünk, hisz valljuk be, felemelő érzés, mikor a saját keresetünket költhetjük el. Azt, amiért mi dolgoztunk meg.

Ám bármennyire is csak egy nyári vagy iskola melletti munkáról van szó, érdemes a munkaszerződés megkötése előtt utánanézni pár dolognak, nehogy a végén „megüssük a bokánkat”, mert fiatal munkavállalóként még nem mozgunk rutinosan ebben a világban.

Mindenek előtt derüljön fény arra, hogy mitől lesz valaki fiatal munkavállaló:

Fiatal munkavállalóvá az tesz valakit, hogy a 18. életévet még nem töltötte be. Az életkornak azért is van nagy jelentősége, mert az előbb említett kor alatt nagyobb munkajogi védelemben részesülnek a munkavállalók, foglalkoztatásukkal kapcsolatban esetlegesen akár több korlátozással , tilalommal találhatják szembe magukat.  Ilyen eltérő szabályok lehetnek például a napi munkaidő korlátozására, vagy az éjszakai munka tilalmára vonatkozó szabályok. Így ha az előttünk lévő asztalon fekvő munkaszerződésben 12 órás munkaidő lenne, melyet este 10 óra után kell megkezdeni, kezdjünk el gyanakodni, hogy itt valami nincs rendben. Ezen eltéréseket és rendelkezéseket Magyarországon a jelenleg hatályos 2012. évi I. törvény, azaz a Munka Törvénykönyve (továbbiakban Mt.) tartalmazza pontosan.

A fentiek alapján már tudjuk, hogy egy adott személy 18 éves koráig tekinthető fiatal munkavállalónak, de mikortól, hány éves koruktól kezdve vállalhatnak egyáltalán munkát a fiatalok?

Alapvetően 16 éves kor az, amelytől  kezdve ez megvalósulhat, ahogy arról az Mt. is rendelkezik. Vannak azonban bizonyos esetek, mikor ezen kor alatt is munkavállalóvá válhatnak. Ide tartozik egyrészt az, ha a 15. életévüket betöltötték, és az iskolai nyári szünet alatt mennek el dolgozni. A másik eset az, ha a fiatal munkavállaló kulturális, művészeti, sport-, vagy hirdetési tevékenységet folytat és még nincs 16 éves, de ekkor megkerülhetetlen  a gyámhatósághoz történő előzetes bejelentés. Ez azért fontos, mert a még fejlődő egyéneket védeni kell a gazdasági kizsákmányolástól, lehetőség szerint ki kell küszöbölni azokat a helyzeteket, amelyek fenyegetnék biztonságukat, vagy összeütközésbe kerülne oktatásukkal, nevelésükkel.

Fiatal munkavállaló speciális esetei:

Ahogy már fentebb említésre került, vannak olyan esetek, mikor 15 év alatt is lehetőség van a munkavállalásra. Ez akkor válhat valóra a jog adta keretek között, amikor maga a fiatalkorú munkavállaló valamilyen kulturális, művészeti, sport- vagy hirdetési tevékenységet végez, ilyenkor a munkaszerződés érvényes megléte szintén nagyon fontos. Speciális esetek ezek, hisz az Mt. ezen szabálya fekteti le azt a jogi lehetőséget, hogy a „tv-képernyőn” gyerekszínészeket láthassunk, vagy hogy már igen fiatal korban hivatásos sportolóvá válhasson egy adott gyermek. A már emlegetett gyámhatósági engedély mellett még arról fontos szót említeni, hogy 14 év alatt a munkaszerződést a törvényes képviselő (szülő, gyám) köti meg a munkáltatóval.

De mire is figyeljünk mindenféleképpen a munkaszerződés aláírása előtt?

• elengedhetetlen a törvényes képviselő hozzájárulása a fiatal munkavállaló tevékenységének megkezdéséhez
• a munkaszerződés legyen írásba foglalva, mivel ennek hiányában érvénytelenségről beszélhetünk
• az alapbér és a munkakör szerepeljen a munkaszerződésben
• a napi munkaidő ne haladja meg a 8 órát
• tekintsük át részletesen, hogy a munkabért milyen formában és mikor kapjuk meg – természetesen ellenőrizzük a megadott adatokat is

Érdemes azzal is nagyjából tisztában lenni, hogyha netán nem olyan a vállalt munka, mint ahogy elképzeltük, vagy valami tényező miatt nem tudjuk tovább folytatni a munkát, mit is tehetünk, hogyan tudjuk megszüntetni a munkaviszonyt. Akár közösen a munkáltatóval, de akár egyedül is, mint munkavállaló lehetőség van a munkaviszony megszüntetésére. Ha próbaidő alatt érik meg bennünk a gondolat, hogy nem szeretnénk folytani ezt a munkát, akkor minden kötöttség nélkül, azonnali hatállyal megszüntethető a munkaviszony indokolás nélkül. A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásnál azonban érdemes azzal is számolnunk, hogy ez a lehetőség a munkáltatót is megilleti. Ezzel ellentétben, ha közös megegyezéssel (azaz mindkét fél egybehangzóan és kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy meg kívánja szüntetni a fennálló munkaviszonyt) vagy felmondással (nemcsak a munkáltató jogosult erre, hanem a munkavállaló is megszüntetheti egyoldalú jognyilatkozattal) ér véget a munkaviszony, akkor ezt a munkáltatói oldalon kötelesek megindokolni. Ennek az indoknak ráadásul valóságosnak és okszerűnek kell lennie, valamint írásba is kell foglalni. Ugyanilyen indokolási kötelezettség áll fent akkor is, ha azonnali hatállyal szüntetik meg a munkaviszonyt. Fontos különbség, hogy a munkavállaló azonnali hatályú felmondása esetén a rendes felmondással ellentétben, ebben az esetben a munkavállalót is terheli az indokolási kötelezettség.

Továbbá bizonyosodjunk meg arról, hogy szabályos-e a foglalkoztatásunk, azaz, hogy be vagyunk-e jelentve, mint munkavállaló, illetve a munkáltató megfizeti-e szükséges járulékokat. Ez azért fontos, mert a munkaviszonyból származó jogainkat így tudjuk érvényesíteni, valamint jogi védelem is ez alapján illet meg minket.

Hogyan tudom ellenőrizni, hogy be vagyok-e jelentve. azaz, hogy a munkáltató az adataimat elküldte-e az adóhatóságnak?

Munkaviszony lekérdezéssel lehet erről megbizonyosodni. Erre jelenleg az ügyfélkapun keresztül van lehetőség, ahol ellenőrizhető, hogy a munkaviszony bejelentett-e. Itt megtekinthető  a munkáltató neve, nyilvántartási száma és a munkaviszony fennállásának időtartama is. Ennek a menete sokkal egyszerűbb, mint amilyennek tűnik. Az ügyfélkapura történő bejelentkezés után az „Ügyintézés” alatt a „TAJ nyilvántartással összefüggő szolgáltatások” fülre kell kattintani, amely egy másik oldalra irányít át, ahol még egy utolsó lépés után megtekinthetővé válik a korábban bejelentett biztosítási jogviszonyok listája az adatok mellett. Az újonnan megnyitott oldal a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő felülete lesz, ahol a „Biztosítási jogviszony” címkét kell keresni. Magát az ügyfélkaput a https://magyarorszag.hu oldalon lehet elérni.

Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források