Hogyan adózzunk a Bitcoin után?

A világtrendhez igazodóan Magyarországon is egyre nagyobb érdeklődés övezi a Bitcoin és más ún. kriptovaluták megjelenését és térnyerését. Az első Bitcoin ATM-et, melynek segítségével forintért vehetünk Bitcoint vagy forintért eladhatjuk a Bitcoinjainkat, a budapesti Anker Klubban 2014 augusztusában helyezték üzembe. Az azóta eltelt időszakban a város több pontján megjelentek Bitcoin automaták, és az online váltóhelyek száma is megszaporodott. Egyre több magyar állampolgár kereskedik Bitcoinnal, „bányássza” azt, vagy használja fizetőeszközként. 2016 februárjától a Budapest Taxi valamennyi autójában lehet Bitcoinnal is fizetni a fuvarért. Ez kiváló példa arra, hogy a kriptopénzek felhasználása egyre szélesebb körben történik, kilépve egy új technológiák iránt szenvedélyesen érdeklődő szűk réteg köréből.

A 2015-ben nyilvántartásba vett Magyar Bitcoin Egyesület a Bitcoin üzleti- és magáncélú felhasználási lehetőségei elősegítésének céljával alakult, és e minőségében rendezvényeket is szervez. Az egyesület tagjai 2016. február 9-én a Bitcoin magyarországi felhasználásának jogi és adózási kérdéseivel kapcsolatos ismeretterjesztő előadást tartottak, ahol a Bitcoin magyar és uniós szabályozásának (vagy éppen a szabályozás hiányának) ismertetése mellett gyakorlati példákról is szó esett.

bitcoinA Bitcoin jogi kategorizálásának problémái

Az előadáson megszólaló két ügyvéd, Dr. Pajor Dávid és dr. Nemessuri Péter – a Magyar Bitcoin Egyesület alapító tagjai – először két éve foglalkoztak komolyan a Bitcoin magyarországi üzleti felhasználásának jogi és adózási kérdéseivel, akkor azonban még leginkább az ötletelés és az útkeresés jegyében folyt a munkájuk. Kifejezetten nehéz volt olyan modellt találniuk, amely a valós felhasználást engedte és olyan bizonylatolást tett lehetővé, amely az ügyvédek reményei szerint kiállhatott volna egy esetleges NAV-ellenőrzést is.

A nehézség abból adódott, hogy bár mindenki fizetésre akarta használni a Bitcoint, azonban fizetőeszközként nem lehetett meghatározni sem jogi, sem könyvviteli szempontból. Ezért az ügyvédek úgy gondolták, hogy a Bitcoint dologként kell kezelni, ennek azonban sajnálatos következménye volt a 27%-os ÁFA alkalmazandóságának feltételezése. A Magyar Nemzeti Bank sem szolgált eddig a magyar felhasználók számára iránymutatással, eddigi tevékenysége a kriptovalutákat illetően egyelőre csak a kockázataikra történő figyelmeztetések kiadásában nyilvánult meg, ez tehát nem könnyítette meg az ügyvédek munkáját sem.

A fordulatot Magyarországon és általában az Európai Unióban 2015. október 22-e hozta el, amikor is az Európai Unió Bírósága (a C264/14 számú, Skatteverket kontra David Hedqvist ügyben hozott) ítéletében kimondta, hogy a Bitcoint fizetőeszköznek kell tekinteni adózási szempontból. Ez az egyedi ügyben hozott ítélet a svéd legfelsőbb közigazgatási bíróság kérdésére került megfogalmazásra, amely egy Bitcoin-váltó adózásával kapcsolatosan merült fel. Az ítéletben több olyan kijelentés is szerepel, amely a Bitcoin, mint tényleges fizetőeszköz elterjedését és használatát segítheti elő a jövőben, lényegesen leegyszerűsítve az üzleti felhasználását, illetve könyvelését. Bár az ítélet egyedi ügyben született, azonban Juliane Kokott főtanácsnoknak az ítélet alapját képező kijelentései általánosan hivatkozhatóak.

Karrier Kávézz velünk!

Alakítsd karriered ingyenes tanácsadásunk során!

A legjelentősebb ilyen megállapítás, hogy a Bitcoin létrehozásának és használatának elsődleges célja, hogy fizetésre használják – mint a hagyományos devizákat, amelyekre ugyanez jellemző. Ezzel összefüggésben az előterjesztés és az alapján maga az ítélet is „virtuális deviza”-ként hivatkozik a Bitcoinra. A Bitcoin fizetőeszköz mivolta a hagyományos devizákétól annyiban eltér, hogy nem a kibocsátóval szembeni követelésen, hanem szerződéses megállapodáson alapul (szerződéses fizetőeszköz). Mindezek alapján megállapítható, hogy a Bitcoinnal végzett tranzakciók pénzügyi ügyletnek minősülnek, azonban nem szükségszerű, hogy ezeket pénzügyi intézmények teljesítsék.

Ez utóbbi megállapításnak kettős jelentősége van: egyrészt, pénzügyi ügyletként ÁFA -mentesek a tranzakciók (a hagyományos devizára való átváltás); másrészt a tevékenységet nem kizárólag pénzügyi intézményi besorolással és ahhoz megfelelő engedéllyel rendelkező társaságok végezhetik.

Dr. Pajor Dávid rámutatott: a fentiek szerinti jogi kategorizálás következményeképpen a Bitcoin és más kriptovaluták kapcsán is az általános valuta-tranzakciók (fizetőeszköz) szerinti bizonylatolási és adózási környezetben lehet mozogni.

dr. Pajor Dávid ügyvéd, a Magyar Bitcoin Egyesület elnöke
dr. Pajor Dávid ügyvéd, a Magyar Bitcoin Egyesület elnöke

Bitcoin és hasonló kriptovaluták nyilvántartása és adózási alapvetések

A jogi kategorizálás jelenlegi helyzetének bemutatása után dr. Nemessuri Péter tért rá a konkrét adózási és nyilvántartási alapvetések ismertetésére. Az előadó rámutatott, hogy az EU Bíróságának ítélete következtében a kriptovaluták nyilvántartása és a tranzakciók adózása lényegesen egyszerűsödött, egyértelművé vált az Európai Unió, így Magyarország területén is.

Az EU Bírósága a Bitcoint az ítéletben virtuális devizának minősíti.[2] Ennek megfelelően kijelenthető, hogy az általános szabályokat kell alkalmazni minden tranzakció típusra, illetve a tranzakció során felmerülő nyereséget is az általános, devizákra vonatkozó szabályok szerint kell nyilvántartani és az adózása is e szerint alakul.

A Bitcoin és hasonló kriptovaluták esetén dr. Nemessuri Péter jellemzően háromféle tranzakciót különböztetett meg: 1.) bányászat; 2.) elfogadás; 3.) fizetés. A tranzakciók helyes nyilvántartásához és adózásához különbséget kell tenni a kötelezett típusa szerint is, aki/amely lehet a.) magánszemély vagy b.) vállalkozás. (Az előadó felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy adózási kérdésekben mindig konzultáljanak könyvelővel, adószakértővel vagy ügyvéddel, mert a kötelezett típusának meghatározása például különös körültekintést igényel.)

1) Bányászat

Magánszemély kötelezett esetén a bányászat[3] során létrejövő (kibocsátott) Bitcoinból származó jövedelmet a keletkezésekori árfolyamon önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalapba kell beszámítani. Az összevont adóalap 78%-a után 15% személyi jövedelemadó és 27% EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség keletkezik. Alapesetben – átalányadózás alapján – a Bitcoin forint összegének 90%-a kerül az összevont adóalapba. Lehetősége van a magánszemélynek tételes költségelszámolásra is (e körben az előadó ismételten felhívta a figyelmet az adójogi szakértőkkel történő konzultálás fontosságára.)

Vállalkozás kötelezett esetén a bányászat során létrejövő (kibocsátott) Bitcoint a saját termelésű készletek (forgóeszközök) között előállítási költségen kell nyilvántartani. Értékesítéskor/felhasználáskor a nyereség az értékesítés/felhasználás nettó árbevétele (vagyis az eladási ár és az előállítási költség közötti különbözet) után 10% társasági adó és 2% iparűzési adó fizetési kötelezettség keletkezik.

2) Elfogadás

Magánszemély általi elfogadás esetén az elfogadás jogügyletéhez kapcsolódó bizonylatot meg kell, hogy őrizze, továbbá szükséges dokumentálni a jóváírás összegét és időpontját, valamint az elfogadáskori (jóváíráskori) szerződéses vagy kiválasztott árfolyamot. Elfogadás esetén adókötelezettség nem keletkezik.

Vállalkozás által történő elfogadáskor a vállalkozás számviteli bizonylat (átutalásos számla) kiállítására kötelezett, amely az általános adatokon túl tartalmazza a forint és a Bitcoin összeget, valamint a szerződéses/kiválasztott árfolyamot. A vállalkozás a pénzeszközök között külön kartonon analitikus nyilvántartás vezetésére is köteles. A megfizetés igazolására a számla, illetve a Bitcoin tárcáról történt elektronikus vagy papír alapú “kivonat” szolgál. Vállalkozásnál a jogügyletre irányadó adózási kötelezettségek jelentkeznek a bevétel után, ugyanúgy, mintha a számla ellenértéke hagyományos devizában került volna megfizetésre.

3) Fizetés/felhasználás

Fizetés/felhasználás esetén mindkét kötelezett típusnál (magánszemély és vállalkozás) árfolyamnyereség (vagy árfolyamveszteség) keletkezik. Az árfolyamnyereséget (-veszteséget) a felhasznált Bitcoin szerzése és felhasználása közötti árfolyamkülönbözetből kell számolni – ismertette dr. Nemessuri Péter.

dr. Nemessuri Péter, ügyvéd, a Magyar Bitcoin Egyesület alapító tagja

Magánszemélynél az önálló tevékenységből származó jövedelmek között, míg vállalkozások esetén a pénzügyi műveletek eredményei között kell kimutatni. Magánszemély esetében az árfolyamnyereség esetén 15% SZJA + 14% EHO fizetési kötelezettség keletkezik.[4] Vállalkozásoknál árfolyamnyereség (pénzügyi műveletek nyeresége) esetén adóalap növelő tétel és 10% TAdó kötelezettséget kell kimutatni, amennyiben árfolyamvesztés (pénzügyi műveletek vesztesége) keletkezik, úgy ez adóalap csökkentő tétel lesz. Árfolyamnyereség esetén sem keletkezik iparűzési adó kötelezettség.

A Bitcoin tranzakciók teljesítési helye az adófizetésre kötelezett magánszemély illetőségének állama (általában állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye). Vállalkozások esetében a tevékenységének helye vagy székhelye szerinti állam.

Az előadó megemlítette azt is, hogy vállalkozások esetén a fent ismertetett adókötelezettségen felül – amennyiben a nyereséget a vállalkozásból ki kívánjuk vonni, úgy – osztalékadó fizetési kötelezettség is felmerül, amely az osztalékra jogosult oldalán (de a vállalkozás, mint kifizető révén) további 15% SZJA és 14% EHO fizetési kötelezettség is keletkezik

Az előadás alapján az összefoglalót írta:

dr. Raskó Gabriella

***

Ha tetszett az írás, kövessétek a Magyar Bitcoin Egyesület facebook oldalát!

***

Képek forrása: itt és Bitcoin Budapest.

Hivatkozások

[1] http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30d5b95e2edef3e5444a8841a00fbcf6627e.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxuSbhz0?text=&docid=170305&pageIndex=0&doclang=HU&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=826258

[2] EUB ítélet 24. pont: „Meg kell állapítani először is, hogy a kétirányú áramlást biztosító „bitcoin” virtuális deviza, amelyet az átváltási ügyletek keretében hagyományos devizákra váltanak át, nem minősíthető a héairányelv 14. cikke értelmében vett „birtokba vehető dolognak”, mivel – ahogy azt a főtanácsnok az indítványa 17. pontjában megállapította – e virtuális devizának nincs más célja, mint az, hogy fizetőeszközként használják.”

[3] A Bitcoin “bányászata” az a folyamat, melynek során a felhasználó a számítógépének számítókapacitását rendelkezésre bocsájtja a Bitcoin hálózatéban szereplő tranzakciók feldolgozása céljára. A számítógép megoldja az ehhez szükséges kriptográfiai feladatokat, a felhasználó pedig Bitcoint kap jutalmul a rendelkezésre bocsájtottt számítókapacitásért cserébe.

[4] Fontos hozzátenni, hogy magánszemélyek Bitcoin váltásánál/felhasználásánál keletkező árfolyamnyereség, amennyiben a magánszemély azt esetenként (tehát nem üzletszerűen) végzi, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVIII. tövény 1. melléklet 7. pontja 4. alpontja szerint adómentes. (Az üzletszerűség általában évenként kettőnél több alkalmat jelent.)

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Ars Bonit a facebookon.