Kérjük, hogy sportszerűség határain belül buzdítsa csapatát!

Sokan használják a hétvégi futballmérkőzéseket az egész heti, munkában és otthon felgyülemlett fáradt gőz kiengedésére, ami sokszor átszakítja a határokat. De hol is van ez a határ?

A mérkőzéseken való szurkolásnak, főleg a hazánkban legnépszerűbb sportág vonatkozásában, a nemzeti labdarúgó válogatott mérkőzéseken való szurkolásnak külön kultusza van. Az egész nemzetnek sokat jelent a sport, mivel a közös cél iránti érzelmekből első kézből élhetjük át a katartikus érzelmeket, mintha mi lennénk az új Puskások, Détárik és mi lőnénk a győzelmet érő gólt a rivális ország ellen, aminek sokszor történelmi előzményekből adódóan külön revansot jelentenek. Elmondhatjuk tehát, hogy egy futballmérkőzés könnyen válhat érzelmileg túlfűtötté és itt kezdődnek a problémák. Az utóbbi egy évben számos olyan eset volt, amikor magyar szurkolók bizonyítottan rasszista kifejezésekkel illették az ellenfél játékosait és azokat tárgyakkal próbáltak megdobni. Ugyanakkor nemcsak hazánkban probléma ezen jelenség, Franciaországban két első osztályú mérkőzést is felfüggesztettek csak ebben a szezonban a szurkolók nem megfelelő viselkedése miatt, továbbá a legszomorúbb eset a legfrissebb, a mexikói labdarúgó bajnokságban történt a Querétaro-Atlas mérkőzésen, ahol a hazai szurkolók a pályára rohantak és válogatás nélkül, akin a rivális csapat mezét látták, ütötték-verték. Úgy vélték, hogy az Atlas szurkolóknak főbenjáró bűnük volt, hogy szeretett csapatuk jól játszott. A mérkőzésen kitört verekedésben 22 ember vesztette életét.

Hazánkban a legnagyobb port a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség rendezésében a 2022-es Világbajnoksági kvalifikációs torna küzdelmei okozták, amely keretében 2021 szeptemberében, két hónappal a szintén botrányokkal teli budapesti Európa-bajnoki mérkőzéseket¹ követően Anglia játszott Budapesten, számos jamaikai és nigériai felmenőkkel rendelkező játékossal keretében. A kontinensviadalon történtek megismétlődtek az egyébként 4-0-s magyar vereséggel záródó mérkőzésen, amely során a magyar tábor tiltott pirotechnikai eszközöket használt és az ünneplő angol játékosokat főként műanyag söröspoharakkal és egyéb tárgyakkal dobáltak meg, ezzel veszélyeztetve testi épségüket, továbbá számos angol játékost, például Jude Bellinghamet és Raheem Sterlinget illették rasszista kifejezésekkel.

A rendbontás törvényi tényállását még az 1978. évi Btk. vezette be, melynek miniszteri indoklása meghatározta, hogy a nyilvános rendezvények biztonsága érdekében szükséges az állami beavatkozás, hogy a rendezvény biztonságos lebonyolítását, megtartását biztosítsa. A sportrendezvények biztonságának és lebonyolításának a garantálása több társadalmi érdekből is fontos: mindenekelőtt meg kell említeni, hogy a nagy tömeg nem megfelelő kontrollálása rendkívül súlyos következményekkel járhat. Az élet és a testi épség védelméhez fűződő jog talán a két leginkább védendő érték a társadalom számára, amik ezen esetekben jelentős kockázatnak vannak kitéve. További szempont a vagyonbiztonsági szempontok, továbbá a helyszíni rendbontás provokatív hatása sem, amely a két rivális szurkolótábor között a szikrát jelentheti. ²

A Btk. 341.§ (1) bekezdés alapján a bűncselekmény passzív alanya a nyilvános rendezvény szervezője vagy rendezője lehet. A rendbontásnak van büntetőjogi és szabálysértési alakzata is, mind a két alakzat immateriálisnak minősül. Csak és kizárólag szándékosan követhető el, kísérlete lehetséges, ugyanakkor leginkább csak elviekben, a bűncselekmény befejezetté csak az elkövetési magatartás kifejezésével válik. A rendbontás tényállásával a Btk. 340.§ foglalkozik, amely szerint alanya olyan személy lehet, aki nyilvános rendezvényen tartózkodik, továbbá konjunktív eleme, hogy valamilyen rend fenntartásával foglalkozó szerv, feladata ellátásával szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel erőszakos magatartást tanúsítson. Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, akkor vétség bűncselekménye miatt két évig terjedő szabadságvesztést lehet kiszabni. Az új Btk. mentalitását és filozófiáját követve súlyosabb bűncselekménynek minősül a rendbontás csoportos, fegyveres, felfegyverkezett és különös visszaesőként való elkövetése is. Egy szubszidiárius tényállás, de bűnhalmazat fog létesülni, ha más nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény is megvalósul.

A szurkolói rendbontásnak minősül önmagában a sporteseményen, ugyanakkor az azt megelőzően és azt követően tanúsított nézői rendbontás is, amely provokatív célzatú, a durva verbális gyalázkodástól a gyakran agresszív, erőszakos személy elleni magatartásokig terjed.

A rendbontás egy rendkívül veszélyes, a köznyugalmat veszélyeztető tényállás, mivel félelmet generál a lakosság körében, akik egy esetleges rendbontást követően kevésbé szívesen látogatnak ismételten futballmérkőzéseket, vagy mennek egy bizonyos helyre. Ezen okokból kifolyólag szükséges, hogy lehetővé tegye a Btk., hogy a jogsértő büntetőjogi tényállást megvalósító személyeket bizonyos településekről, vagy az ország meghatározott részeikről kitiltsanak. A sportrendezvények esetében ez egy nagy kérdés volt, így az új Btk. szüleménye lett a sportrendezvényektől való eltiltás büntetése, ami akár 5 évre is el tudja tiltani az elkövetőket ezen események látogatásától.

A felelősséget tekintve felmerül a rendezvénybizottság kérdésköre is. A legfontosabb feladata a rendezvénybizottságnak a nézők személyes biztonságának a garantálása. Ezekhez feladatuknak tekinthető a létesítményi és szervezési feltételek megfelelő ellátása, melyeknek elmulasztásából büntetőjogi felelősség állapítható meg. Ezen teendők közé tartoznak a kijáratok, menekülési útvonalak megfelelő biztosításától a hazai és vendég szurkolók elkülönítéséig. Ezen teendők megsértése foglalkozásban elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének megállapításához vezethet. Ezek azonban általában súlyos következmények előidézése esetén vetődnek fel.[1]

A FIFA alapszabályzatának 52. cikkelye értelmében fegyelmi, fellebviteli és etikai bizottságok a FIFA vizsgáló testületei. Ezt a három bírói testületet úgy kell összeállítani, hogy a tagok rendelkezzenek a feladataik megfelelő ellátáshoz szükséges ismeretekkel, képességekkel és szakmai gyakorlattal. Ezen bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak meg kell felelniük a FIFA irányítási szabályzatában meghatározott függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeinek, kritériumainak. A FIFA kongresszusa választja meg őket 4 évre, de legfeljebb 3 ciklusra. A Fegyelmi Bizottság funkciója, hogy megállapítsa a FIFA alapszabályában és a FIFA fegyelmi Kódexében leírt szankciókat a tagszövetségekre, klubokra, hivatalos személyekre, játékosokra, közvetítőkre és engedéllyel rendelkező mérkőzésügynökökre. A fegyelmi bizottság egy elnökből, egy elnökhelyettesből és meghatározott számú további tagból áll. Elnökének és elnökhelyettesének ügyvédi képesítéssel kell rendelkeznie. A bizottság a FIFA Fegyelmi Kódexének megfelelően jár el, határozatait legalább három tag hozza meg. Különleges esetekben az elnök egyedül dönthet. A Fegyelmi Bizottság kimondja a FIFA alapszabályában és a FIFA Fegyelmi Kódexében leírt szankciókat a tagszövetségekre, klubokra, hivatalos személyekre, játékosokra, közvetítőkre és engedéllyel rendelkező mérkőzésügynökökre.

A FIFA rendelkezik magatartási kódexszel³, amit minden FIFA-tagsággal rendelkező labdarúgó-szövetség köteles betartani, azon mérkőzésekkel kapcsolatos tevékenységek során, ami a FIFA szervezésében valósul meg. Így a Magyarország-Anglia szeptemberi világbajnoki kvalifikációs mérkőzés is a magatartási kódex hatálya alá tartozott. A kódex 3. cikkelye 5. pontja alapján minden labdarúgószövetség felelős a közrend és a biztonság garantálása, tervezése és fenntartása iránt a stadionokban és más releváns helyszíneken. Más releváns helyszíneken a kialakult gyakorlat alapján a kizárólag a világbajnokságra létrehozott hivatalos szurkolói zónákat kell érteni. Ezen cikkely a) pontja végezetül felállítja azt az alapelvet, mely szerint az összes labdarúgó-szövetség köteles betartani a “The FIFA Stadium Safety and Security Regulations”-t, azaz a FIFA stadionok biztonsága érdekében létrehozott szabályzatot. A FIFA Stadionok biztonságát garantáló szabályzat az értelmező rendelkezéseket követően 1. cikkelyében ismételten fontos alapelvet határoz meg mely szerint a szabályzat hatálya kiterjed minden FIFA által szervezett versenysorozat körében megrendezett labdarúgó mérkőzésre. A 2. cikkely kimondja, hogy a sikeres stadionbiztonság megteremti a megfelelő egyensúlyt a stadiontervezés és stadionkezelés között. A cikkely 2. pontja meghatározza, azt a biztonsági követelményt, hogy csak olyan stadion használható FIFA esemény megrendezésére, ami szerkezeti és műszaki állapota megfelel a biztonsági követelményeknek. Ez egy nagyon erős prevenció a FIFA részéről, amivel próbálja erejét venni az illetéktelen pályára való behatolásnak, támadásoknak és minősíthetetlen szurkolói magatartásnak.⁴

A mérkőzések megrendezése alatt felmerülő felelősség kérdésével a 4. cikk foglalkozik. Ez alapján minden szövetség feladata és felelőssége a megfelelő számú nemzetbiztonsági tisztet és stewardot delegálni a mérkőzésekre, továbbá ezen tiszteken keresztül biztosítani a nézők, a játékosok, a játékvezetők, a VIP vendégek és további személyek biztonságát. Ezen fentebb említett esetek egyértelműen nem valósultak meg. A szurkolói szektorok között különösebb probléma nélkül bárki szabadon mozoghatott amerre szeretett volna. A fentebb említett rendezői jelenlét kötelezettségből levezethető, hogy ezen tisztek és a rendezők bármikor megtagadhatják egy nem megfelelő állapotban levő ember stadionba való bejutását, ami szintén jelentős problémát jelentett a Magyar-Angol mérkőzés során. Számos ittas befolyás alatt álló szurkoló jutott be a stadionba a nézősereg közé. Továbbá biztosítani kell a játékosok biztonságát, ami a feléjük irányított eldobott söröspoharak egyértelműen ezen követelmény megszegését és meg nem valósulását jelentette. A bizonyítékok kétséget kizáróak, ugyanis számos kamerafelvételen látható és bizonyítható ezen súlyos kötelezettségszegés. A 8. cikkely alapján a rendező futballszövetség feladata a biztonsági előírásokat a közbiztonság és a nemzeti jogszabályokkal összhangba hozni. A stewardok feladatait a 16. cikkely foglalja össze. Ez alapján az elsődleges feladata a biztonság és a stadionok szabályzatának betartásának a garantálása. A 66. cikkelyben találjuk meg az esetleges kötelezettségszegés szankcionálásra alkalmazandó szabályt, amely ezen cikkely szerint fegyelmi intézkedést vonhat maga után a FIFA Fegyelmi kódexének megfelelően.

A FIFA Fegyelmi kódexének a feladata, hogy meghatározza a fegyelmi vétségek és cselekmények körét,  az ezekhez kapcsolódó megfelelő szankciókat és, hogy pontosan mely szervek jogosultak a szükséges eljárás lefolytatására.

Először itt is meg kell említeni a kódex hatályát, amely mind személyi, tárgyi és területi szinten is azonos a Stadionok biztonságát garantáló szabályzatával. A kiszabható büntetéseket a kódex taxatív felsorolását a 6. cikkely sorolja fel, amelyeket három csoportba osztja a kódex: természetes és jogi személyekre vonatkozó büntetések (Figyelmeztetés, megrovás, pénzbüntetés, díj/kitüntetés visszavonása, bajnoki cím utólagos elvétele); csak természetes személyekre (Eltiltás meghatározott számú mérkőzések től, az öltözőből/a kispadtól való eltiltás, labdarúgással kapcsolatos tevékenységtől való eltiltás, közösségi labdarúgással kapcsolatos munka); és csak jogi személyekre kiszabható büntetések (Átigazolási időszakból való kizárás, zárt kapus mérkőzés, meghatározott számú nézőszám előtt lejátszott mérkőzés, semleges helyszínen játszandó mérkőzés, kitiltás meghatározott stadionból, a lejátszott mérkőzés eredményének törlése, pontlevonás, kizárás egy alsóbb osztályba, kizárás a jelenlegi versenysorozatból és eltiltás a további jövőbeli versenysorozatoktól, mérkőzés feladása, mérkőzés újrajátszása, megelőző tervezet létrehozása esetleges jövőbeli szabályszegések ellen).

A kódex alapján a kiszabható pénzbüntetés értéke legalább 100 svájci frank, de legfeljebb 1,000,000 Svájci frank lehet. A szövetségek együttesen felelősek a játékosok és az őket képviselő hivatalos személyek pénzbüntetése kapcsán. A cikkely 6. pontja meghatározza, hogy egy büntetés mellett több büntetést is ki lehet szabni, vagy ahogy a kódex fogalmaz, “kombinálni”.

Ezen szabályokat alkalmazva a FIFA a Magyar-Angol meccset követően 200,000 svájci frankra és 2 zárt kapus meccsre büntette a Magyar Labdarúgó Szövetséget, abból a másodikat 2 évre felfüggesztve.

A felelősség kérdésével a kódex a 8. cikkelyében foglalkozik. Ez alapján, hacsak nincs különösen meghatározva a kódexben a szabályszegések, azok büntetendőknek minősülnek tekintet nélkül, hogy azokat szándékosan vagy gondatlanul követték el. A cikkely 1. pontja kiemeli, a szövetségek kifejezett felelősségét a tagjaik, játékosai, szurkolói vagy más a szövetség megbízásából eljáró személy magatartásáért, még akkor is, ha a klub vagy a szövetség be tudja bizonyítani, hogy megtette az elvárható magatartáshoz szükséges cselekményeket és a gondatlanság hiányát. A 2. pontja a cikkelynek kifejezetten bünteti a kísérletnek minősülő cselekményeket is, amíg a 3. pont szankcionálja a rábírást, társtettességet és felbujtás is egyaránt.

A diszkrimináció kérdésével a kódex 13. cikkelye foglalkozik. Ez alapján bármely személy ellen, aki a FIFA rendezésében játszandó labdarúgó mérkőzésen megsérti egy ország integritását, büszkeségét, egy ember vagy egy meghatározott tulajdonsággal rendelkező emberek csoportját diszkriminatív vagy becsmérlő magatartás tanúsít szavakkal vagy tettekkel, különösen a faj, bőrszín, etnikum, nemzeti vagy társadalmi származás, szexuális orientáció, nyelv, vallás, politikai vélemény, vagyon, születés vagy bármi más státusz vagy egyéb ok miatt, legalább 10 mérkőzés erejéig tartó vagy meghatározott ideig tartó, vagy egyéb fegyelmi intézkedés alkalmazható. A hazai szabályozást tekintve a Sporttörvény 71§ (2) alapján “A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító, másokban félelmet keltő, vagy másokat megbotránkoztató, nem a sportszerű szurkolással, buzdítással összefüggő magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani.”

A cikkely 2. pontja szerint ha egy szövetség egy vagy több szurkolója az 1. pontban említett magatartásokat tanúsít, a labdarúgó szövetség lesz felelős és a következő büntetéseket lehet kiszabni: Ha ez volt az első alkalom a stadionban kötelezően betartandó szabályok megszegése, akkor a vétkes félnek korlátozott számú nézők előtt játszhatja le a soron következő FIFA rendezésében lévő versenysorozat során lejátszott labdarúgó mérkőzését, továbbá legalább 20,000 svájci Frank pénzbüntetést is be kell fizetnie a klubnak vagy labdarúgó szövetségnek. Visszaesőket a kódex súlyosabban bünteti, ugyanis akkor a jogi személyekkel szemben kiszabható büntetések közül a szabályszegéssel arányos mértékben

bármennyi kiszabható együttesen. Olyan személyek, akik a potenciális diszkrimináció közvetlen címzettjei voltak a FIFA szóbeli meghallgatásra vagy írásos és szóbeli áldozati vallomásra felkérheti. Továbbá kódex a játékvezető mérlegelési jogkörébe emeli, hogy esetleges rasszista és diszkriminatív magatartás miatt az érintett mérkőzést bármikor félbeszakítsa. Ha ez megtörténik, a mérkőzést nem folytatják és nincsenek kivételes körülmények, akkor a felelős szövetség által menedzselt csapat részéről a mérkőzést feladottnak kell tekinteni és a győzelmet az ellenfélnek kell adni.

Véleményem szerint a szurkolói rendbontás egy elég érdekes probléma hazánkban. Az MLSZ lassan két évtizede forszírozza az egyenlőség elvét előtérbe helyező “A gyűlölet nem pálya!” kampányát. A hazai bajnoki mérkőzéseken súlyos, sokszor milliós pénzbüntetésekkel és zárt kapus meccsekkel szankcionálták a vétkes szurkolók csapatait. Ez a kezdeti nehézségek ellenére hazai szinten beválni látszik és a szurkolói atrocitások számai és mértéke jelentősen mérséklődtek. A problémát azonban a nemzeti válogatott mérkőzései jelentik. A világban hírünk kelt, hogy veszélyesek és kulturálatlan nép vagyunk, ha nem is a való életben a sporteseményeken mindenféleképpen. Mint gyakori mérkőzéslátogató ezzel természetesen nem értek egyet, ugyanakkor valóban a legfrissebb tendencia azt mutatja, hogy valami megváltozik az egyébként hazai bajnokikon kulturált módon csapatát buzdítani képes fanatikusokban, ami minden gátlást megszüntet bennük. Ennek oka lehet az érzelmi túlfűtöttség, a történelmi múlt, ugyanakkor ez nem mentesít az előbb említett cselekményektől. Egy biztos: Ez nincs rendben. Nagyon nincs.

Ez a cikk az Arsboni 2022 tavaszi Gyakornoki Programjának keretében készült.