Lessünk be együtt az atlétikai világbajnokság kulisszatitkai mögé!

Az 1-es villamoson ülve, a Rákóczi hídon áthaladva nap mint nap megcsodálhatjuk az épülő atlétikai stadion lenyűgöző látványát. Ám az egyszerű és letisztult stadion formája mögött hatalmas jogi kihívások rejlenek, amelyek egyetlen sportesemény megszervezése során is olyan nehézségekkel járnak, mint egy maratoni futás teljesítése. A szervezőknek ugyanis hosszú távon és előrelátóan kell tervezniük, hogy minden problémát sikeresen megoldjanak, ahogy a futóknak is az egész távon végig ki kell tartaniuk. Azt is mondhatnám, hogy az atlétikai világbajnokság megszervezése olyan, mint egy tízpróba teljesítése, hiszen a szervezőknek minden ”szakágban” kiemelkedően kell teljesíteniük ahhoz, hogy a végén kimagasló eredményt érjenek el. Ez pedig nemcsak a szervezők számára kihívásokkal teli feladat, de az egész sportvilág számára fontos esemény, amely évről évre számos érdeklődőt vonz világszerte. Ebben a cikkben azokat az akadályokat szeretném bemutatni, amelyeket a gátfutókhoz hasonlóan a szervezőknek is át kell ugraniuk a sikeres atlétikai világbajnokság megrendezése érdekében.

Első gát: a pályázat benyújtása

Amikor egy atléta felkészül a nagy versenyre, hónapokon keresztül keményen dolgozik, hogy készen álljon a nagy megmérettetésre. Számos edzés és kvalifikációs verseny után végül elérkezik a pillanat, amikor az atléta feláll a rajtvonalhoz, és készen áll arra, hogy az edzések során megszerzett tudását és tapasztalatait alkalmazza a versenyen. Ugyanígy, a pályázat benyújtása is komoly előkészületeket igényel. A szervezetnek figyelemmel kell kísérnie a kiírásban szereplő összes követelményt, és gondoskodni arról, hogy a pályázatuk minden fontos információt tartalmazzon. A sikeres eredmény érdekében meg kell tervezni a pályázat taktikáját és lépéseit, és folyamatosan figyelni kell, hogy az összes követelménynek megfelelnek-e a benyújtás során. Így ahogy egy versenyzőnek a rajtvonalhoz való megérkezése előtt sok előkészület áll, úgy a pályázat benyújtása előtt is sok tervezés és munka szükséges.

Az IAAF egy olyan nemzetközi esemény, amely milliók figyelmét vonzza, és az adott ország imázsát is nagyban befolyásolhatja, ezért a pályázat benyújtása, illetve megtervezése rendkívül nehéz és bonyolult folyamat.

Nulladik lépésként a pályázat benyújtása előtt a Magyar Atlétikai Szövetségnek (MASZ) el kellett nyernie a Kormány támogatását. Egyrészről ez azért is volt fontos mivel a Kormány nyújtott támogatást ahhoz, hogy a MASZ fedezni tudja az Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) által kért rendezői jogdíjat és a pályázat benyújtásának költségeit, másrészről egy sikeres pályázat után a Kormány felel a rendezvény sikeres lebonyolításáért, illetve a költségekért, így mindenképp szükséges a beleegyezése. 2018-ban a Kormány határozatában biztosította a MASZ-t a támogatásáról, amely tehát lehetővé tette a pályázat előkészítésének megkezdését.

A 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezése a hazai sporttörténelem egyik legnagyobb eseménye, melynek előkészítése nem csak a MASZ és a Kormány, hanem számos más szerv együttműködését is igényelte. A Kormány számos határozatot adott ki (többek között a 1534/2018. (X.25.) és a 1327/2019. (VI.5.) Kormányhatározatokat) amelyek meghatározták azokat a szervezeteket és feladatokat, amelyek elengedhetetlenek voltak a világbajnokság megrendezéséhez. Számos szerv hozzájárult az előkészületekhez, de most csak a legfontosabbakat szeretném kiemelni, hogy könnyebb legyen követni a történéseket.

Mivel az új Nemzeti Atlétikai Stadion megépítése, amely a rendezési jog elnyerésében kiemelkedő szerepet játszott, a 2006. évi LIII. törvény 1.§ (1) bekezdés b) pontja alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak számít, ezért a MASZ a pályázat során együttműködött a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt.-vel, amely a központi költségvetésből finanszírozott beruházások előkészítésével, megvalósításával és ellenőrzésével foglalkozott. A beruházás megvalósítása végül a Beruházási Ügynökség feladata lett.

Ezenkívül a Kormány megbízta a kiemelt budapesti fejlesztésekért és nemzetközi sportpályázatokért felelős kormánybiztost, hogy a világbajnokság megrendezésére irányuló pályázattal kapcsolatos kormányzati feladatokat hangolja össze, illetve az erőforrások miniszterének bevonásával készítsen elő egy, a világbajnokság megrendezéséhez kapcsolódó költségvetési tervet.

Mi a siker titka?

Az elbírálás során számos szempontot vizsgáltak, többek között a rendezésre rendelkezésre álló sportlétesítményeket, a város turisztikai infrastruktúráját, a közlekedési lehetőségeket, a biztonsági szempontokat, az esemény támogatottságát, valamint a pályázat pénzügyi tervét.

Budapest sikeres pályázatában nagy szerepet játszott az a tény, hogy Magyarország már több jelentős atlétikai eseményt szervezett korábban is. A város például már kétszer volt házigazdája a fedettpályás atlétikai világbajnokságnak az 1989-es és 2004-es években, és kétszer rendezett Európa-bajnokságot is, először 1966-ban, majd 1998-ban. Emellett, 2017-ben Budapestnek sikerült megrendeznie a FINA Világbajnokságot és a Judo Világbajnokságot, és 2019-ben elnyerte az Európa Sportfővárosa címet is.

A magyar kormány elkötelezett volt az esemény támogatása iránt, és jelentős anyagi forrásokat biztosított a rendezéshez. A Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési program, amely célja volt a nemzetközi sportesemények megrendezésére alkalmas létesítmények létrehozása Budapesten, szintén hozzájárult a sikeres pályázathoz. Ennek keretében a Budapesti Atlétikai Stadion építése is megkezdődött, amely a világbajnokság fő helyszíne lesz, és több mint 40 ezer ember befogadására lesz képes.

Hogyan tovább?

Bár Miniszterelnök és a MASZ már 2018-ban aláírták a Rendezvényszervezési Szerződést és megvan a kidolgozott költségvetés, az infrastruktúra kiépítése és az építkezések elkezdődtek, azonban a világbajnokság megszervezése jóval többet jelent ennél. Ez egy hatalmas kihívás, hiszen az esemény zökkenőmentes lebonyolítása rengeteg munkát és odafigyelést igényel. Minden apró részletnek tökéletesnek kell lennie ahhoz, hogy az esemény sikeres legyen és emlékezetes élményt nyújtson minden résztvevőnek.

A MASZ és az NSÜ Zrt. tulajdonában álló Budapest Atlétikai világbajnokság Szervező Nonprofit Zártkörűen működő részvénytársaság (továbbiakban: Budapest 2023 Zrt.) 2020-ban jött létre, abból a célból, hogy a fő szervezési feladatokat ellássa, illetve koordinálja azokat. De egy ilyen nagyszabású eseménynél, mint az atlétikai világbajnokság természetesen több társaság közreműködésére is szükség van.

Az összkormányzati feladatok koordinációjáért felelős kormánybiztos, dr. Schmidt Ádám 2022-ben kapta meg a kinevezést a világbajnokság szervezése kapcsán. Az ő feladatai közé tartozik a Világbajnokság szervező bizottság és a Budapest 2023 Zrt. munkájának koordinálása és részvétele a szervezési folyamatokban. Munkájának elősegítése érdekében létrehozták az Atlétikai Világbajnokság Szervezését és Lebonyolítását Irányító Testületet is, amely javaslatokat készít a kormánybiztos számára a világbajnoksággal kapcsolatban.

Az 182/2022. (V.24.) Kormányrendelet (Statútum) átalakította a Kormány szerkezetét, és ennek keretében a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (miniszter) hatáskörét kiterjesztette sporteseményekkel kapcsolatos feladatokra is. A Statútum alapján a miniszter a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül (Hivatal) a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter részére szakmai támogatást biztosít és közreműködik e sporteseményeket érintő marketing- és kommunikációs tevékenységek megvalósításában.

A Hivatal az előzőekben megemlített feladatokat a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami tulajdonú Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (NRÜ Zrt.) bevonásával látja el, az erre vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

Az NRÜ Zrt. 2023-ban jött létre, fő feladata, hogy az állami forrásokkal támogatott, 500 millió feletti sportesemények lebonyolítását segítse. Az NRÜ Zrt. tevékenysége magában foglalja a sporteseményekkel kapcsolatos és a hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződések előkészítését, a döntés-előkészítő javaslatok megfogalmazását a Hivatal számára, valamint a hazai és nemzetközi rendezvényszervezés területét érintő folyamatok figyelemmel kísérését és vizsgálatát is.

Egy világbajnokság idejére általában rengeteg turista, sportrajongó és média képviselő érkezik az országba. Ennek következtében nagyobb igény van a város infrastruktúrájára, mivel az emberek szállást keresnek, közlekedni szeretnének a stadionok és szállások között, valamint étkezési és egyéb kulturális lehetőségekre van szükségük. Korábban, mint a KKBK jogutódja, a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) számos jelentős beruházást valósított meg Magyarországon, többek között fejlesztették a Csepeli HÉV vonalát, megépítették a Ferencvárosi szabadidőparkot és tervezni kezdték egy új Duna-híd építését. Azonban 2022-ben a NKK megszűnt, és feladatait a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) és a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. vette át.  Végül 2023-ban a feladatkörök egyértelmű tisztázása és a működés egyszerűsítése érdekében ez a két gazdasági társaság beolvadt az Építési és Közlekedési Minisztériumba.

Összegzés

Bizonyára izgalmas élmény az új stadionban egy nagyszabású sporteseményt nézni vagy részt venni rajta. Azonban kevesen gondolnak arra, hogy a stadion és az esemény előkészületei mögött mennyi munka áll. A pályázat benyújtásától kezdve, a költségvetési tervek kidolgozásán át, egészen a szervezésig, mind-mind hatalmas feladatok, amelyeket el kell végezni, hogy minden simán menjen azon az egy héten. Ebben a cikkben azonban még csak a jéghegy csúcsát érintettem. Érdekel, hogy hogyan történik a stadion építése? Hogyan finanszírozzák az eseményt? Miért fontos az infrastruktúra fejlesztése? Ha igen, akkor hamarosan megjelenő cikkünkben további érdekes részleteket találhatsz.

Ez a cikk az Arsboni 2023. tavaszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források