Migráció misztérium: kulcs a tájékozódáshoz

A köznyelv szájról-szájra terjedő jellege miatt az abban megtalálható jogi fogalmak jelentése is szabadon értelmezhetővé válik. Egy téma mélyebb megértéséhez viszont elengedhetetlen, hogy a fogalmak eredeti jelentésével és azok közötti apró különbségekkel tisztában legyünk. Ebben a cikkben a migrációval kapcsolatos alapfogalmakat tekintem át.

Migráns ≠ bevándorló ≠ menekült

Migránsok, menekültek, bevándorlók. Mostanság ezekkel a szavakkal sajnos gyakran találkozunk a hírekben elsősorban a háborúk miatt. Varázsszavak ezek, ugyanis azokból, akik nincsenek tisztában a fentiek jelentésével más és más érzelmet váltanak ki, ha egy cikkben olvassák, hallják a rádióban vagy a televízióban. Félelem, sajnálat, düh. Félelem, hogy az olcsó munkaerő veszélyezteti a magyar munkavállalók megélhetését. Sajnálat, hiszen kallódnak a világban, rossz körülmények között élnek táborokban. Düh, mert a szociális hálót megterhelik, akár bűncselekményt követnek el. Mind a három esetben egy valami gyakran közös – összemossák, keverik, félreértelmezik a fogalmakat. Ez a jelenség rejtett veszélyeket hordoz magában és így egyre fontosabbá válik, hogy figyelmet szenteljünk neki.

Azt nevezzük migránsnak, aki nem közvetlen fenyegetés vagy üldözés elől menekül, hanem jobb életkörülmények reményében vagy más személyes ok miatt indul útnak egy másik országba letelepedési szándékkal.

A bevándorló szót olyan migránsokra használjuk, akik letelepedtek és hosszabb ideje élnek már Magyarországon, valamint valószínűsíthető róluk, hogy sikeresen integrálódtak.

A magyar jog ezeket a fogalmakat nem ismeri és csupán a köznyelvben elfogadott a használatuk. Korábban a “bevándorolt” kategória szerepelt a magyar jogban, de később ezt a “letelepedett” váltotta fel.

A menekült a származási országán kívül tartózkodó személy, aki megalapozottan fél attól, hogy származási országában üldözés érné faja, vallása, nemzetisége, politikai véleménye vagy egy meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása miatt, és saját állama védelmét nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja igénybe venni.

A fenti fogalmat már ismeri a magyar jog, és az 1951. évi Genfi Egyezmény is.

A menedékjogról szóló 2007. évi  LXXX. törvény (a továbbiakban: menedékjogi törvény)  6. § (1) bekezdése alapján a menekült  az a külföldi, akinek az esetében az Alaptörvény XIV. cikk (4) bekezdés első mondatában meghatározott feltételek fennállnak, miszerint akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelmük megalapozott, és számukra sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet. Emellett az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi a származási országát elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki.

Minden menekült migráns, de nem minden migráns menekült

A törvényszövegből egyértelműen kivehető, hogy jogi értelemben a menekült nem feltétlenül a háborúk elől menekül, hanem valamilyen tulajdonsága miatti üldöztetése vagy annak közvetlenül fennálló veszélye elől. Azoknak, akik nem felelnek meg a fenti feltételeknek, de hazatérésük esetén veszélynek vannak kitéve, az állam úgynevezett kiegészítő védelmet nyújt.

A kiegészítő védelemben részesülő egyén lehet oltalmazott, befogadott, vagy menedékes.

Ezeket a kategóriákat szintén a menedékjogi törvény 12. § (1) bekezdése részletezi, miszerint Magyarország oltalmazottként kiegészítő védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni. Az oltalmazottak “súlyos sérelme” hazaküldésük esetén embertelen bánásmódot, kínzást, halálbüntetést is jelenthet, ezért státuszuk sok tekintetben hasonlít a menekültekéhez azzal a kivétellel, hogy nem illeti meg őket választójog, illetve a menekülteknek járó kezdvező honosítási feltételek. A menekültügyi hatóság helyzetüket 3 évente felülvizsgálja.

A menedékjogi törvény 25/A. § szerint Magyarország befogadottként védelemben részesíti azt a külföldit, aki nem felel meg a menekültként vagy oltalmazottként való elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vagy politikai meggyőződése miatt üldöztetés veszélyének vagy az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdésében meghatározott magatartásnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amely befogadja.

Az Alaptörvény XIV. cikk (3) bekezdése szerint

“Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá.”

A befogadottak ideiglenes védelemben részesülnek, ha a menekültügyi hatóság az alaptörvényben szereplő visszaküldés tilalmát állapította meg. A státusz felülvizsgálatára évente kerül sor. A tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogai illetik meg őket.

A menedékjogi törvény 19. § szerint Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy a Kormány ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt elmenekülni kényszerültek.

A menedékesek hazájukból tömegesen menekülnek javarészt fegyveres konfliktus elől. Védelemben részesülnek az országgyűlés által meghatározott időpontig.

Van különbség migráns és migráns között

Mindenki, aki nem a születési országában tartózkodik életvitelszerűen az migráns, és alapvetően nem feltételezhető az, hogy illegálisan. A legtöbben jogszerűen tartózkodnak Magyarországon hozzájárulva a gazdaságunkhoz és a mindennapi életünk kényelméhez azzal, hogy gyakran vegyesboltokat, éttermeket nyitnak, valamint szakértelmüket, tehetségüket országunkban hasznosítják. A jelenség magyarázatának kulcsa egyszerű: Az illegális migránsok miatt stigma került a legális migránsokra is olyan mértékben, hogy a köznyelv a kettőt megkülönböztetés nélkül összemossa. Emiatt fontos, hogy edukáljuk magunkat és ne ítéljünk meg helyzeteket megfelelő utánajárás nélkül.

Ez a cikk az Arsboni 2023. őszi gyakornoki programjának keretében készült.

Források