Népi kollégiumoktól a szakmai műhelyekig – a szakkollégiumi mozgalom rövid története

A szakkollégiumok szerves részei a magyar felsőoktatási rendszernek, azonban mégis keveset tudunk róluk. Pedig nem nevezhető szűk közösségnek: az Oktatási Hivatal nyilvántartása alapján 136 szakkollégium működik az országban és a határon túl, nemzetközileg is kapcsolódnak többek között az European College Association hálózatához. Ennek ellenére sok sztereotípia, fél-információ él a szakkollégiumokról, ezért cikksorozatunkban a célunk az, hogy a jogi szempontok megvizsgálása mellett komplexebb képet adjunk a hazai tehetséggondozás egyedülállónak nevezhető intézményeiről.

Cikksorozatunk második részében a szakkollégiumok történeti ívét mutatjuk be a kezdetektől a rendszerváltásig.

Bevezetés

Nagyfokú autonómia, szakmai fejlődés lehetősége, összetartó baráti közösség, társadalmi felelősségvállalás: ezek az első gondolatok, melyek eszembe jutnak, amikor valaki arról kérdez, mitől is különbözik egy szakkollégium más diákszervezetektől.

A szakkollégiumok hosszú idő óta a magyar felsőoktatás szerves részét képezik. Vita tárgyát képezi az indulás időpontja, egyesek az 1895-ben, a párizsi École Normale Supérieure mintájára létrehozott

Eötvös József Collegiumot tekintik az első szakkollégiumnak,

melynek fő célja az egyetemen megszerezhető ismeretanyag kiegészítése, rendszerezése, illetve a tehetséggondozás volt[i]. A másik álláspont az 1970-ben alapított Rajk László Szakkollégiumot tartják az úttörőnek, amely később példaként szolgált a nyolcvanas években szerveződő szakkollégiumok számára. Ezek az intézmények ekkor már a „szabadság kis körei” voltak a Kádár-korszak „három T” -vel fémjelzett világában.

Az első kísérletek

A szakkollégiumi rendszer Magyarországon a korábban említett, kisegyetemi típusú, a francia grande école-ok mintájára létrehozott Eötvös-kollégium mellett[ii] a népi kollégiumi tapasztalatokból is merített. A Horthy-korszakban, amikor a származás tulajdonképpen predesztinálta az egyén lehetőségeit és ebből következően a társadalmi mobilitás is rendkívül szűk volt, megjelent az igény az addigi középosztály paraszti elemekkel való átformálására. A népi írók és Györffy István néprajzprofesszor közreműködésével jött létre a Parasztfőiskolások Közössége 1939-ben – ennek a nevéhez fűződik a Bolyai-kollégium megteremtése is –; ebből nőtte ki magát 1942-ben a Györffy István Kollégium.[iii]

Miben tért el a Györffy az Eötvöstől? Igaz ugyan, hogy az Eötvösben sem számított a származás, azonban a francia alapokon nyugvó kollégiumnak nem volt közvetlen társadalompolitikai célja.[iv] A Györffy kollégistáinak paraszti származása külön hajtóerőnek bizonyult:

aktív szerepet vállaltak az országos diákakciókban,

részt vettek az antifasiszta küzdelmekben és jelen voltak a szárszói találkozókon. Ezek közül kiemelkedik az 1943-as, amelynek központi témája a háború utáni magyar jövőkép volt, s a fasizmus elleni harc egyik legikonikusabb eseményév vált.[v]

A háború után a megszűnt Győrffy alapjaira támaszkodva 1946-ban megalakult a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a NÉKOSZ. Létrejöttében nagy szerepe volt a kommunista pártnak, Rajk László is a kezdeményezők között volt (későbbi kivégzésének is az egyik vádpontja), életre hívásának pedig célja a hatalomban korábban származásuknál fogva nem részesült fiatalok felkészítése volt a politikai életben való részvételre.[vi] A

NÉKOSZ 1947-es útmutatója is deklarálja a politikai aktivitás fontosságát:

„A népi kollégista politizál. (…) Tiszteletben tart minden becsületes politikai állásfoglalást, s a színvonalas vita eszközét veszi igénybe, ha az nem egyezik az övével…” 1949-ben a Magyar Dolgozók Pártja mégis véget vetett a mozgalomnak, (bár papíron a NÉKOSZ „önként” oszlott fel) melynek közvetlen előzménye a megváltozó szovjet-jugoszláv viszony, valamint a Rajk-per volt.

Aktivizálódó egyetemisták, közös gondolkodások a NYATA-n

Bár a Kádár-rendszer lényegesen mást képviselt, mint a Rákosi-féle sztálinista irányvonal, az új gazdasági mechanizmus kudarca, amelyet a keményvonalas kommunisták gáncsoltak el, a részvétel Csehszlovákia megszállásában és így a Dubcek-féle „emberarcú szocializmus” felszámolásában, rámutattak a berendezkedés ellentmondásaira.

A nyolcvanas évekre a rendszer szamizdatokban publikáló ellenzéke a Lech Wałęsa vezette Szolidaritás betiltása után tanácstalanságba süllyedt, az egyetemista ifjúságban viszont megvolt a tettre készség. Az 1981-es BEFŐT (Budapesti Egyetemi – Főiskolai Találkozó) volt az első próbálkozás egy Független Ifjúsági Szervezet létrehozására. A pártállami vezetés nem lelkesedett túlságosan a kezdeményezésért, a szervezőkkel szemben szokatlanul kemény retorziókkal léptek fel. Az üzenet egyértelmű volt: az államhatalom nem tolerálja az autonómiára törekvést.

1970-ben megalakult a Rajk László Szakkollégium,

mely sokáig egyedül működött, ám a hetvenes évek fordulója után sorra szerveződtek új társai, akik bár átvették a Rajk-modellt, azt nagyon gyakran saját tartalommal töltötték meg.[vii] Akár az Eötvös által képviselt kisegyetemi rendszernél, itt is rendkívül fontos a szakmai vonal, ám az új tagok kiválasztása a közösség privilégiuma, illetve megjelenik a társadalmi felelősségvállalás gondolata is. A következő szakkollégiumot 1981-ben alapították, ezt követően az a tendencia vált uralkodóvá, hogy 2-3 évente alakult egy új szakkollégium. A rendszerváltozás ezt a dinamikát megváltoztatta, 1990-től évente egy új közösséggel gyarapodott a mozgalom.

1977-78-as tanévben Kéri László vezetésével a Budaörsi úti Kollégiumban létrejött valami, amit az 1983-ban a Ménesi úton megalakult Jogász-Társadalomtudományi Szakkollégium (1985-től Bibó István Szakkollégium) elődjének tekintünk. Megalakult a Társadalomelméleti Kollégium és a Széchenyi István Szakkollégium, színre lépésükkel a Rajk végleg kiszakadt az elszigeteltségből, így megindulhattak a szakkollégiumok közötti közéleti tanácskozások.[viii]

Ez az egymásra találás szülte az első közös szakkollégiumi találkozót 1985. augusztus 26-30. között Szarvason, amely a IV. Országos Szakkollégiumi Találkozó néven futott, hogy a rend felforgatásának még a látszatát is elkerüljék. A szarvasi NYATÁ-n (Nyári találkozó) „5 napon keresztül folyt a politikai tanácskozás olyan kérdésekben, amelyek nagyjából lefedték azt a problémahalmazt, amely az országban felleltározható volt 1985-ben, a környezetvédelemtől a kisebbségi problémákig.”[ix] A táblára pedig egy rendkívül találó mondat került fel: „A kompetencia állandó hiányának hangoztatása impotenciához vezethet!”

1987-ben Pápa, 1988-ban Balatonszárszó adott helyet a találkozónak, melyek középpontjában továbbra is a politika állt. A pápai találkozó pesszimistább hangulatban telt, mint a szarvasi: hiába volt egyetértés a társadalmi és gazdasági reform elkerülhetetlenségéről, egyértelművé vált az is, hogy ezek ellenzői továbbra is jelentős erőt képviselnek.[x]

1988. március 30-án megalakult a Fidesz is, amely „kétségkívül a szakkollégiumok közötti együttműködés csúcspontja és politikai értelemben a kiteljesedése volt; a Szárszó ’88 már a hagyományos szakkollégiumi és klubmozgalom hattyúdala volt.”[xi] A mozgalom tehát a rendszerváltás aktív szereplője volt, azonban a demokratikus átalakulás után a szakkollégiumok mint szakmai műhelyek működtek tovább, tartózkodtak a nyílt politikai állásfoglalástól.

A jelenre véleményem szerint egy hosszú folyamatként érdemes tekinteni, elég, ha csak a 2001-2003-as időszak „szakkollégiumi boomját” vesszük figyelembe: e három év alatt 14 szakkollégium alakult az országban. A NYATA-k iránti lelkesedés töretlen, a 2016-os szegedi tábor a társadalmi felelősségvállalás kérdéskörét járta körül a különböző, háttérbe szorított csoportok esélyegyenlőségét és az értelmiség társadalmi szerepvállalást előtérbe helyezve, valamint szó volt a magyar közoktatás jelenlegi helyzetéről és a fenntartható fejlődés magyarországi technikai és gazdasági rendszeréről.

Összefoglalás

A népi kollégiumi mozgalom megteremtette az alapot, amelyre a Rajk és a Rajk-modellt átvevő szakkollégiumok a 80-as években saját koncepciójukat érvényre juttatva építhettek, s az egymással való hatékony együttműködés képes volt rámutatni a szocialista berendezkedés visszásságaira és így aktív szerepet játszott a rendszer lebontásában. Szakkollégiumok továbbra is alakulnak, ezek hol jobban, hol kevésbé hasonlítanak az „idősebbekre” a cél azonban közös: a tehetséggondozás, s annak a bizonyos többletnek a biztosítása, ami az egyetemi keretek között nem megszerezhető.

Barta Zsolt

Jegyzetek

A képek forrása: itt, itt és itt.

[i] Garai Imre – Szabó Zoltán András: A szakkollégiumi mozgalom története és jelenkori kihívásai Magyarországon (1895–2015). Educatio, 2015/4. szám 24. évf. 118. p.

[ii] Demeter Endre: Szakkollégiumok, a tehetség közepe. Felsőoktatási Műhely, 2012/4. szám 57. p.

[iii] Micheller Magdolna: A népi kollégiumi mozgalom mai tanulságai. In.: Kollégium – Szakkollégium. Egy kis történelem. OFKB Füzetek 1. Budapest, 1991. 8-10. p.

[iv] Forray R. Katalin: Tehetséggondozás a felsőoktatásban. Educatio, 2016/3. szám 25. évf. 312. p.

[v]  Micheller Magdolna: A népi kollégiumi mozgalom mai tanulságai. In.: Kollégium – Szakkollégium. Egy kis történelem. OFKB Füzetek 1. Budapest, 1991. 11. p.

[vi] Forray R. Katalin: Tehetséggondozás a felsőoktatásban. Educatio, 2016/3. szám 25. évf. 313. p.

[vii] Törőcsik Ágnes: A szakkollégiumi mozgalom története 1995-ig. In.: N+1. típusú találkozások. Bemutatkozik a szakkollégiumi mozgalom. Budapest, 2001. 8. p.

[viii] Orbán Viktor – Kövér László: Az erdő – középről. In.: Kollégium – Szakkollégium. Egy kis történelem. OFKB Füzetek 1. Budapest, 1991. 71. p.

[ix] Törőcsik Ágnes: A szakkollégiumi mozgalom története 1995-ig. In.: N+1. típusú találkozások. Bemutatkozik a szakkollégiumi mozgalom. Budapest, 2001. 8-9. p.

[x] Vajda Éva: Hogyan tovább, avagy lesz-e szakkollégium 2000-ben? In.: N típusú találkozások. OFKB Füzetek 2. Budapest, 1992. 74. p.

[xi] Vajda Éva: Hogyan tovább, avagy lesz-e szakkollégium 2000-ben? In.: N típusú találkozások. OFKB Füzetek 2. Budapest, 1992. 75. p.

***

Ha nem szeretnél lemaradni a további írásainkról, kövesd az Arsbonit a Facebookon. Videós tartalmainkért pedig látogass el a Youtube csatornánkra.